Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.
A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.
A hirtelen szívhalál általában ritmuszavar: legtöbbször a szívkamra remegni, fibrillálni kezd, vagyis megszûnik a ritmusos szívmûködés és ezzel a vérkeringés. Ha az agy nem kap vért, eszméletvesztés következik be és ezt csak azzal lehet visszafordítani, ha a szívmûködést sikerül helyettesíteni, vagy lehetõleg újra indítani.
A kamraremegés elektromos áramütéssel legtöbbször megállítható és ilyen mûszerek, defibrillátorok, mind több helyen - repülõterek, bevásárló központok, pályaudvarok - megtalálhatók, ahol szükség lehet rájuk.
Néhány éve már olyan defibrillátorokat is készítettek, melyek nem nagyobbak, mint egy baba ökle, ezeket beültetik olyan emberek szervezetébe, akiknek már volt életveszélyes ritmuszavara: kamraremegés. Logikusnak tûnt, hogy az infarktus utáni elsõ hónapokban hirtelen halál szempontjából fokozottan veszélyeztetett embereknek az esetleg végzetes esemény megelõzésére minden esetben beültessék a kis defibrillátort.
Ez a próbálkozás azonban eredménytelennek bizonyult: két vizsgáló csoport tapasztalatai is azt bizonyították, hogy a defibrillátorral ellátott betegek infarktus utáni elsõ néhány hónapban ugyanolyan gyakran meghaltak, mint korábban defibrillátor nélkül.
A most közölt tanulmány egy olyan vizsgálat újraelemzésén alapult, melyben 14 703 szívinfarktus után megfigyelt szívbeteg adatait gyûjtötték össze gyógyszeres kezelés végett. A vizsgálat évei során 105 beteg vesztette életét hirtelen szívhalál formájában. A meglepõ eredmény az volt, hogy az infarktus utáni elsõ hónapban a halálesetek 80 százaléka, a késõbbi két évben a fele nem ritmuszavar miatt fejezte be életét.
Ez a vizsgálat is megmagyarázza, miért nem segít a beoperált defibrillátor a szívinfarktus utáni idõszakban a hirtelen szívhalál veszélyének csökkentésében. Hatásos gyógyszerek kutatása világszerte folyik.
A passzív dohányzás fontos kockázati tényezõje a perifériás artériás betegségeknek, érintheti a lábartériákat és akár amputációhoz is vezethet – közölték kínai kutatók.
A C-vitaminban gazdag ételek fogyasztása csökkentheti a szélütés egy ritkább, de veszélyes formája, az agyvérzéses stroke esélyét, a vitaminhiány viszont kockázati tényezőt jelenthet - állapította meg egy francia minikutatás. A vizsgálat során 65 olyan páciens adatait tanulmányozták, akik agyvérzésen estek át. A kontrolcsoportban 65 egészséges résztvevő volt. A vérzéses stroke akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ritkábbanfordul elő, mint az úgynevezett oxigénhiányos stroke, de veszélyesebb, mert gyakrabban végződik halállal.
A mandarin nagyon gazdag vitaminforrás, így erősíti az immunrendszert, tehát ellenállóbbá teszi a szervezetet. A C-vitamin tartalma miatt a szervrendszer könnyebben képes égetni a zsírt, ezért segíthet a fogyókúrában. Fogyasztásával méregtelenítesz, hiszen eltávolítja a szervezetedből a fölösleges anyagokat, Gyulladáscsökkentő hatása is ismert. Láz esetén is kiváló gyógyír. Növeli a vörösvérsejtek oxigén visszatartását, azaz tisztítja a vért. Kiváló stresszoldó, mert nyugtató hatással is rendelkezik.
Újabb amerikai orvosi bizonyítékkal bõvültek a meditációs kutatások eredményei: akik régóta gyakorolják a meditációt, sokkal gyorsabban képesek "lenyugtatni" agyukat és kisöpörni belõle a zavaró gondolatokat.
Angliában évente tízezer férfi betegszik meg prosztatarákban. Brit kutatók most újfajta gyógyszerrel próbálják kezelni ezt az igen agresszív rákbetegséget, mely elsõsorban a 70 év feletti férfiakat támadja meg.
Az őszi és téli időben nem árt arra felkészülni, hogy szinte biztosan utolér minket legalább egyszer a megfázás. Munkahelyen, utcán, bevásárlás közben könnyen elkaphatjuk és nem mindig olyan könnyű kilábalni belőle. Ilyenkor jólesik egy pohár forró tea (csipkebogyó, bodza, lándzsás útifű, vad kakukkfű, kamilla, hárs), amely hatékonyan enyhíti a megfázás tüneteit. Ha még nem is tört ránk a betegség, érdemes tudnunk, milyen hasznos gyógynövényt vethetünk be ellene, akár megelőzés céljából is, hogy minél kisebbre csökkentsük a megbetegedés esélyét. 
A cápavérben lévõ ellenanyagok hatásosak lehetnek a rák elleni küzdelemben - közölték ausztrál kutatók. A cápák immunrendszere hasonlít az emberéhez, ám a cápák vérében lévõ, betolakodókkal szembeszálló molekulák, a cápa-antitestek sokkal rugalmasabbak.
A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.
A szem kis ereinek jellegzetes elváltozása jelzõje lehet a kezdõdõ szívbetegségnek - derül ki ausztrál kutatók vizsgálati eredményeibõl.
Azok a férfiak akik meddõk, nagyobb érzelmi és társadalmi stressznek vannak kitéve, valamint kevésbé jól mûködik a házasságuk, mint a termékeny társaiknak - derül ki Dr. James F. Smith által vezetett kérdõíves és elbeszélgetéses vizsgálatokból.
Egy csapat amerikai kutató közzé tette új tanulmányát, mely szerint a gyermekkorban elfogyasztott tejtermékek javíthatják a csontok felnõttkori állapotát.
A stressz magyar „találmány"
Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.
Idõrõl idõre sokan tapasztalják a hajhullást, amely szerencsés esetben néhány hét vagy hónap alatt abbamarad, de akár tartósan is fennállhat. A jelenség hátterében számos tényezõ állhat, köztük akár hormonális eredetû is. Napi 40-60 szál haj elvesztése természetes jelenség. Ha ehhez képest feltûnõen megnõ a kihullott szálak száma és nem nõ normálisan újra a haj, már kóros hátteret érdemes feltételezni. A hajhullás lehet foltos vagy szétszórt. Az elsõ esetben a szervezet védekezési rendszere valamilyen tévedés miatt a hajhagymák ellen fordul.
