A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A kamraremegés elektromos áramütéssel legtöbbször megállítható és ilyen mûszerek, defibrillátorok, mind több helyen - repülõterek, bevásárló központok, pályaudvarok - megtalálhatók, ahol szükség lehet rájuk.
Néhány éve már olyan defibrillátorokat is készítettek, melyek nem nagyobbak, mint egy baba ökle, ezeket beültetik olyan emberek szervezetébe, akiknek már volt életveszélyes ritmuszavara: kamraremegés. Logikusnak tûnt, hogy az infarktus utáni elsõ hónapokban hirtelen halál szempontjából fokozottan veszélyeztetett embereknek az esetleg végzetes esemény megelõzésére minden esetben beültessék a kis defibrillátort.
Ez a próbálkozás azonban eredménytelennek bizonyult: két vizsgáló csoport tapasztalatai is azt bizonyították, hogy a defibrillátorral ellátott betegek infarktus utáni elsõ néhány hónapban ugyanolyan gyakran meghaltak, mint korábban defibrillátor nélkül.
A most közölt tanulmány egy olyan vizsgálat újraelemzésén alapult, melyben 14 703 szívinfarktus után megfigyelt szívbeteg adatait gyûjtötték össze gyógyszeres kezelés végett. A vizsgálat évei során 105 beteg vesztette életét hirtelen szívhalál formájában. A meglepõ eredmény az volt, hogy az infarktus utáni elsõ hónapban a halálesetek 80 százaléka, a késõbbi két évben a fele nem ritmuszavar miatt fejezte be életét.
Ez a vizsgálat is megmagyarázza, miért nem segít a beoperált defibrillátor a szívinfarktus utáni idõszakban a hirtelen szívhalál veszélyének csökkentésében. Hatásos gyógyszerek kutatása világszerte folyik.