2024.04.24. - György

Jódozott só az agykárosodás ellen

Jódozott só az agykárosodás ellen
A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak – két évtizeddel ezelõtt csupán 20 százalékukban volt ez így. Szakértõk sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelõs részleg célkitûzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetõvé teszik a jódozott sót.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az 1990-es évek sikeres jódgyártásának és marketingjének köszönhetõen ma már újabb 84 millió újszülött élvezhet védelmet a magzati agykárosodással szemben.

Habár, 2002 óta lelassult a folyamat, és még mindig 1,6 billió gyermek van kitéve a jódhiány okozta agykárosodás (IDD) veszélyének. Az UNICEF szerint 38 millió újszülött védtelen és még mindig 36 olyan ország van a világon, ahol a háztartások kevesebb, mint felében van jódozott só.

„A szegénység okozta betegségek, a táplálkozás és a szociális problémák legalább 200 millió gyermek egészséges fejlõdését hátráltatja a fejlõdõ országokban. A problémák közül a legnagyobb gond a jódhiány, mely a fejlõdõ országok gyermekeinek 20-25 százalékát érinti. Ez a tény a legfontosabb ügyek közé emeli a jódhiány megoldását. A jó hír, hogy ez a probléma nagyon egyszerûen és olcsón megoldható, úgy, hogy a háztartási sóhoz kis mennyiségû jódot adagolnak.” – mondta Alan Court, az UNICEF program részleg vezetõje.

A jódhiány okozta magzati agykárosodás 10-15 pontos IQ romlást eredményezhet. A problémás területeken az iskolai eredmények egységesen rosszabbak, kevesebben tanulnak tovább. Egy nemzetre kivetítve ez alacsonyabb termelékenységet és rosszabb versenyképességet jelent.

Az IDD megelõzhetõ napi egy teáskanálnyi jódozott só fogyasztásával, mely körülbelül évi 10 cent költséget jelent. 2005-2010 között az alábbi országokban a legfontosabb megoldani a jódhiányt: Afganisztán, Angola, Banglades, Bolívia, Kína, Egyiptom, Etiópia, Ghána, Guatemala, Haiti, India, Indonézia, Nigéria, Pakisztán, A Fülöp-szigetek, Oroszország, Szenegál, Szudán, Ukrajna, Vietnám.

Minden kormány felszólította a politikai élet résztvevõit, hogy támogassák a jódhiány megoldását. A só gyártó cégek megfelelõen jódozott sót árulnak elérhetõ áron a városokban és vidéken is. Olyan civil szervezetek, mint a Kiwanis a lakosság tájékoztatásában vesz részt.

A Kiwanis segítségével, valamint Kanada, Hollandia, Ausztrália és az Egyesült Államok, a Bill és Melinda Gates Alapítvány támogatásával közel 400 millió dolláros adomány gyûlt össze. Emellett, a sógyártásba közel 2 billiós beruházásra került sor.

Dr. Gerard Burrow, a Jódhiány Okozta Agykárosodás leküzdésért küzdõ szervezet vezetõje, valamint Dean Emeritus, a Yeal Egyetem munkatársa szerint nincs még egy olyan probléma, mely ilyen szoros együttmûködésre venné rá a társadalom termelõ és kormányzati szektorát, mint a jódhiány.

A legszegényebb vidékekre jellemzõ a jódhiány, ezért a stratégiák összehangolására, politikai elkötelezettségre és tudatosságra van szükség a probléma megoldásához.