A fiatal férfikorban kezdõdõ szorongás azt jósolja, hogy fokozott valószínûsége van a késõbbi koszorúér-betegségnek. Elképzelhetõ, hogy ezzel a megfigyeléssel a szívroham új kockázati tényezõjét azonosították - közölte az Amerikai Szívgyógyász Kollégium tudományos folyóirata.
A szívroham és a lelki betegségek közötti összefüggések lehetõségét régóta tanulmányozzák. Eddig fõleg olyan adatok gyûltek össze, amelyek arra utalnak, hogy a depressziós állapot és a szívinfarktus lefolyása között valamiféle kölcsönhatás létezhet.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A világhírû stockholmi Karoliska Intézet és az Uppsalai Egyetem munkatársai Janszky Imre vezetésével 49 321, katonai sorozáson megjelenõ fiatalember adatait dolgozták fel. Az ifjú férfiak 1969-1970-ben jelentek meg a sorozó bizottság elõtt, melyben orvoson kívül pszichológus is volt és ha valamilyen lélektani panasz vagy tünet elhangzott, pszichiátriai vizsgálat is történt.
A sorozási adatfelvétel részeként minden egészség szempontjából lényeges tételt följegyeztek, a testmérettõl a dohányzási szokásokon át, a vérnyomáson keresztül a szülõk, nagyszülõk esetleges betegségeinek összeírásáig. Ezt követõen a vizsgálat alanyainak egészségi állapotát 37 éven keresztül követték.
A svéd egészségügyi rendszer lehetõvé teszi, hogy minden kórházi felvételt vagy jelentõs egészségügyi változást rögzítsenek és az szükség esetén az egész országra vonatkozólag bármikor elérhetõ legyen. Ennek megfelelõen, ha a vizsgált személyek közül bárkivel bármilyen szív- és érrendszeri esemény történt, az bekerült a nyilvántartásba.
A részletes statisztikai értékelés eredménye szerint a fiatal korban már látszó, depressziós tünetek és az évtizedekkel késõbb bekövetkezõ infarktus között összefüggés nem volt. A korai szorongás viszont azt jósolta, hogy a késõbbiekben nagyobb valószínûséggel várható szívroham, mint akkor, ha ilyen fiatalkori tünetek nem voltak.