rss
  • Egészségesebb szívûek a nagyon kövér emberek?

  • A kövér emberek, ha nem lesznek cukorbetegek vagy nem emelkedik meg jelentõsen a vérnyomásuk, feltûnõen ép koszorúerekkel élnek - állapították meg olasz kutatók. A többletsúly sok szempontból jelent egészségügyi hátrányt. A fölösleges kilók nemcsak az ízületeket teszik tönkre, hanem igen gyakran lesz magas vérnyomásuk és cukorbetegségük is az elhízott embereknek.

    Ennek megfelelõen - és sok tapasztalat alapján - az a vélemény, hogy az elhízás a szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

    Ugyanakkor már korábban is voltak ennek ellentmondó adatok. Kórosan súlyos kövérség miatt végrehajtott, végzetes kimenetelû mûtétek utáni boncolások azt igazolták, hogy ezeknek a betegeknek hasonlóan épek a koszorúerei, mint a szerencsésebb, karcsú embertársaiké.

    Luigi Marzio Biasucci és munkatársai a római Katolikus Egyetem klinikáján 71, önként jelentkezõ, panaszmentes embert vizsgáltak meg. Három csoporttal foglalkoztak: az egyik csoportban lévõk testsúlya ideális volt, testtömeg indexük 23 egység. A másikba azok kerültek, akik kövérnek minõsültek 33 egységnyi testtömeg indexszel. A harmadik tagjai éppen fogyasztó mûtét szükségességének eldöntése végett kerültek felvételre súlyos kövérségük miatt. Testtömeg indexük igen magas, 49 egység volt.

    A legkorszerûbb vizsgálatokkal igyekeztek kizárni a cukorbaj és minden, kimutatható szívbetegség jelenlétét. Ugyanilyen gondossággal végeztek laboratóriumi méréseket és ultrahangos érvizsgálatokat is. Az eredmények mindenkit alaposan megleptek.

    Az erek rugalmasságát, épségét jelzõ ultrahangos mérések a rendkívül, kórosan kövér pácienseknél végzõdtek a legjobb eredménnyel. A verõerek rétegeinek vastagsága, amely mutatja az érfal épségét, azt bizonyította, hogy a nagyon kövérek, illetve a karcsúak a legegészségesebbek a túlsúllyal bajlódókhoz képest.

    Az igen elõnyös jelenséget azok a laboratóriumi adatok magyarázhatják, amelyek szerint az igen kövér emberek vérében volt a legtöbb olyan sejt, amely az érfal épségét, önjavító képességét támogatja.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új, nem hormonális módszerek az emlõrák kezelésében

    Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.

    A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.

  • A diétás, szénsavas üdítõk megnövelik a szívroham kialakulásának esélyét

    A cukormentes, szénsavas üdítõktõl karcsúbb lehet derekunk, azonban azok, akik minden nap ezt isszák, nagyobb eséllyel kaphatnak szívrohamot, vagy stroke-ot egy új amerikai tanulmány szerint.

    A kutatók arra jöttek rá, hogy az idõsebb felnõttek, akik minden nap ilyen italokat ittak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak szívrohamot. A kutatás arról nem számolt be, hogy a cukormentes, de nem szénsavas üdítõknek is hasonló hatásuk volna-e. A kutatócsapat 2,564, 69 éves vagy annál idõsebb new york-i felnõttet követett nyomon.

  • Megtalálták az örökletes kopaszodás okát

    Amerikai kutatók megtalálták a jellemzõen férfiaknál elõforduló örökletes hajhullás okát: az érintettek fejbõrében lévõ õssejtek nem fejlõdnek tovább, ennek következményeként pedig a hajtüszõsejtek utánpótlás nélkül maradnak, a hajnövekedés abbamarad. A Pennsylvaniai Egyetem bõrgyógyásza, George Cotsarelis és csapata is meglepõdött a vizsgálat eredményén. Eredetileg arra számítottak, hogy a kopaszok hajtüszõiben kevesebb õssejt van, és emiatt nem nõ a hajuk - ezzel szemben kiderült, hogy az õssejtek száma nem is érintett, csupán a továbbfejlõdésük.

  • A Viagra és a görögdinnye hasonló hatása

    Mi az a citrullin? Gondoltuk volna, hogy a nyári idõszak egyik kedvelt eledele, a görögdinnye a viagrához hasonló hatást válthat ki.

    A dinnye egyik összetevõje, az ún. citrullin a viagrához hasonló hatást válthat ki, mivel elõsegíti egy olyan vegyület termelõdését, amely ellazítja az ereket.

    Mintegy 1,2 liter folyadéknak megfelelõ dinnyét kellene enni ahhoz, hogy a szervezetben elegendõ citrullin legyen az arginin szintjének emeléséhez.

  • Halhús az ismétlõdõ szélütés ellen

    Ha valaki már elszenvedett egy szélütést, akkor a szakemberek azt ajánlják, hogy szeresse meg a halat: a halhúsban lévõ, többszörösen telítetlen zsírsavak megakadályozzák az újabb szélütést - derül ki japán kutatók vizsgálati eredményeibõl.

    Bizonyított tény, hogy az EPA-kapszula rendszeres alkalmazása esetén sokkal ritkábban fordult elõ szívinfarktus - és általában érrendszeri betegség -, mint abban a csoportban, amelynek tagjai ilyen készítményt nem szedtek.

  • Megfejtették, mi irányítja a hímivarsejteket

    Amerikai kutatók megfejtették, mi indítja el az ondósejteket, hogy célba vegyék a petesejtet. A felfedezést a Cell címû tudományos szakfolyóirat pénteki száma címlapján közölte. A mechanizmus, amely elindítja a spermiumok úszását, amikor a petesejt közelébe kerülnek, egykor a férfi fogamzásgátlás új formáihoz vezethet, vagy éppen a terméketlenség kezeléséhez. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem (UCSF) kutatói szerint tanulmányuk azt is megmagyarázhatja, miért teszi terméketlenné a marihuána a férfiakat - derül ki az egyetem honlapján megjelent közleménybõl.

  • A C-vitamin a vérmérgezés új kezelési lehetõsége

    Elképzelhetõ, hogy a C-vitamin nemcsak megelõzheti a vérmérgezést, de nagy adagban, injekció formájában visszafordítani is képes a gyakran végzetes folyamatot. Kanadai kutatók egérkísérleteinek meghökkentõ eredményeit az Intensive Care Medicine közölte.

    A vérmérgezés, a szepszis világszerte a halálozások tízedik leggyakoribb oka. Becslések szerint minden percben 1400 ember élete ér véget szepszis miatt. A legkülönbözõbb baktériumok okozhatnak vérmérgezést, és testünk legkülönbözõbb részei fertõzõdhetnek.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.

  • A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkre

    A cékla nagyon jó hatással van a szervezetünkreA cékla elég elfeledett zöldség, a legtöbben csak savanyúságként ismerik, és nem tulajdonítanak neki túl nagy jelentőséget. Azonban a cékla rendkívül egészséges, nagyon jó hatással van a szervezetünkre, és sokféleképpen elkészíthető. A céklában nagy mennyiségben találhatóak értékes vitaminok és ásványi anyagok, valamint antioxidánsok, főleg kálium, magnézium, vas, A-, C- és B6-vitamin. Nemcsak a gyökerét, de a zsenge leveleit is meg lehet enni, például salátába keverve. Lássuk, milyen jótékony hatásai lehetnek!

  • Gyúrás után moss kezet!

    Vajon hány embernek jut eszébe, hogy kezet mosson a sportszerek használata elõtt és után, ha edzõterembe megy? És van-e mindenkinek rendszeresen tisztított tornaszõnyege a gyakorlatokhoz? Hányan zuhanyoznak antibakteriális szappannal vagy samponnal, és vesznek-e fel tiszta ruhát edzés után? Csak a saját törülközõjét, borotváját, szappanát, vizes palackját használja-e mindenki? Úgy lenne jó, ha valamennyi kérdésre igennel lehetne válaszolni, mert aki csak egyet is elmulaszt az óvintézkedések közül, könnyen megkaphatja a sporttermekben futótûzként terjedõ bõrfertõzések valamelyikét.

  • Aki üres gyomorral edz, több zsírt éget el és ellenõrzés alatt tartja a vércukor-szintjét

    Több kutatás is megerõsíti, hogy éhesen edzeni jó megoldás a zsírfölösleg elégetésére. Legutóbb éppen európai kutatók bizonyították, hogy azok a kerékpárosok, akik úgy kezdtek edzeni, hogy elõtte nem ettek, lényegesen több zsírt voltak képesek elégetni, mint társaik, akik ettek edzés elõtt. Az izmok szokásosan a szénhidrátokból veszik föl az energiát - ezért szoktak neves atléták verseny elõtt hatalmas mennyiségû ételt enni. De ha valaki nem eszik sportolás elõtt, a szervezetnek nem lesz sok szénhidrátja tartalékban, ez készteti a szervezetet arra, hogy zsírt égessen, mondják a tudósok.

  • Talpmasszázs fegyelmezetlen gyerekeknek

    London - Túl aktív, fegyelmezetlen a kisdiák? A brit iskolák teljesen új módszerrel, talpmasszázzsal próbálják megoldani a problémát, így remélik elérni, hogy a gyerekek koncentráltabbak, nyugodtabbak legyenek.

    A szokatlan, a maga nemében egyedül álló program felelõse a "Bud-Umbrella" társaság, amely alternatív terápiákat ajánl gyerekeknek és felnõtteknek az életminõségük javítására - írta a La Repubblica címû olasz napilap.

  • Már négy órás mozdulatlan üldögélés is életveszélyes lehet

    Ha valaki a repülõgép szûk ülésében négy órát vagy még többet eltölt anélkül, hogy fölállna, mozogna egy kicsit, azt a veszélyt vállalja, hogy az alsó végtag visszereiben megalvad a vér, és onnan esetleg a tüdõérbe jutva súlyos szövõdményt okoz. Több szakértõ szerint az utóbbi idõkben ez a kockázat ráadásul tovább növekedett a légiközlekedésben tapasztalt bonyodalmak miatt. Évtizedekkel ezelõtt, amikor a nagy távolságokat felölelõ légiközlekedés mindennapossá vált, egyre gyakrabban fordult elõ, hogy a végsõ leszálláskor alsó végtagi visszérgyulladással szállítottak le utasokat a géprõl.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.