Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után. A ritka betegségekrõl kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, noha hatásuk - a vérképzés zavaraitól az izomsorvadásig - gyakorta igen súlyos, sõt akár már a gyerekkorban halálos lehet. Sok nõ a terhesség alatti rutinvizsgálatok során szerez tudomást arról, hogy a magzat örökletes betegséget hordoz, ami gyakran a terhesség megszakításához vezet. Egy kaliforniai tanulmány azt állapította meg, hogy a genetikai szûrés felére csökkentette a cisztás fibrózis legsúlyosabb formájával születõ babák számát, mert a szülõk a terhesség megszakítása mellett döntöttek. Sok pár már a gyerekvállalás elõtt elvégezteti a genetikai szûrést, hogy megbizonyosodjon arról, nem hordoznak olyan mutációt, amely nagy kockázatot jelentene a születendõ gyerekre nézve. Mind többször fordul elõ a megtermékenyített embriók genetikai szûrése, és beültetésre csak akkor kerül sor, ha nem hordozza a problémás géneket.

A genetikai tesztek ára egyre alacsonyabb, és mind több cég kínál ilyen szolgáltatásokat az Egyesült Államokban. Egy 2008-ban életbe lépett szövetségi szabályozás enyhítette azokat a félelmeket, hogy a biztosító társaságok vagy a munkáltatók diszkriminációra használhatják fel a genetikai adatokat. A genetikai teszteléshez azonban továbbra is kényes kérdések kapcsolódnak: abortusz, embriók megsemmisítése és az eugenikával (fajnemesítéssel) kapcsolatos felvetések.

Mindazonáltal számos példa bizonyítja, hogy a génvizsgálatok segítik a felelõs gyerekvállalást. A clevelandi Beth és Thad Meese a második babát várva szembesült azzal, hogy olyan gént hordoznak, amely cisztás fibrózist okoz. A teszt során kiderült, hogy a magzat nem lesz beteg, ám a szülõk úgy döntöttek, hogy további gyerekeket már nem vállalnak, illetve ha mégis, akkor csak az embriók szûrésével, mert mint mondták: "nem kísértik meg újra a sorsot". Akiknél váratlanul derül ki, hogy örökletes betegség génjét hordozzák, megoszthatják a szélesebb család tagjaival, akik így felkészültebben vállalkozhatnak utódokra.

Alcím: Etikai kérdõjelek?

Egyes betegségek - például a sarlósejtes vérszegénység, a cisztás fibrózis, a Tay-Sachs-kór - akkor bukkannak fel, amikor valaki két hibás gént örököl a két szülõtõl, mindegyiktõl egyet-egyet. A hibás gének nemzedékeken keresztül adódhatnak tovább anélkül, hogy betegséget okoznának a családban. Amikor azonban a szülõtárs is hordozza ugyanazt a hibás gént - amirõl esetleg szintén nem tudott -, akkor egy a négyhez, azaz 25 százalékos esélye van annak, hogy az utód beteg lesz.

A születés elõtti (prenatális) tesztek közül a legismertebb a Down-szindrómára való szûrés, ám ezt a rendellenességet nem a szülõktõl örökölt hibás gén okozza, hanem egy, az abnormális sejtosztódás közben felbukkanó többlet kromoszóma.

"Határozottan kisebb arányban találkozunk bizonyos genetikai rendellenességekkel a szûréseknek köszönhetõen " - hangsúlyozta Wendy Chung, a Columbia Egyetem munkatársa.

A cisztás fibrózis hátterében álló génmutációt több mint 10 millió amerikai hordozza. Az Amerikai Szülészek és Nõgyógyászok Kollégiuma 2001-ben azt ajánlotta, hogy a nagyobb kockázatnak kitett fehér nõk végeztessenek a betegségre géntesztet terhességük alatt. Massachusetts államban - a kevesek egyikében, ahol tesztelik az újszülötteket a rendellenességre - 2000-ben 29, 2003-ban csak 10, 2006-ban pedig 15 baba született cisztás fibrózissal.

Egy kaliforniai egészségügyi szervezet, a Kaiser Permanente szûrõprogramjában 2006 és 2008 között 23 magzatnál állapították meg a cisztás fibrózist. Tizenhét gyereknél jósolták a szakemberek, hogy a betegség legsúlyosabb formája alakulhat ki a szervezetükben, közülük 16 magzat esetében az abortusz mellett döntöttek a szülõk. Kanadai, olasz, ausztrál és közös európai tanulmányok szintén azt igazolták, hogy a szûrési programok bevezetése után csökkent a genetikai rendellenességgel született babák száma.

Kisebb hatással volt a sarlósejtes vérszegénységre vagy a Huntington-kórra elvégzett géndiagnosztika az ezekkel az öröklõdõ betegségekkel született gyerekek számára.

A szervezeten kívüli megtermékenyítés után az embrióból elvégzett genetikai szûrések száma is folyamatosan emelkedik, 2006-ban 5200 ilyen tesztet végeztek az Egyesült Államokban. Több ezer ember használta már tavaly azt a géntesztet is, amely nyálból mutat ki száznál több örökletes rendellenességet - közölte a tesztet gyártó Counsyl elnevezésû kaliforniai cég.

Egyes szakértõk azonban megkérdõjelezik a genetikai szûrés és annak eredménye alapján elvégzett abortuszok etikusságát. Az amerikai cisztás fibrózissal élõk alapítványa rámutatott például arra, hogy a betegség súlyossága igen különbözõ az egyes embereknél, jelenleg 37 év a várható élettartama azoknak, akik ezzel a rendellenességgel születtek.