Kell ez nekünk?!
Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.
A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.
Új csípõ, térd és szívbillentyû kidolgozása szerepel az elsõ tervekben, ám a jövõben szinte minden testrészre sor kerülhet. A kutatók olyan beültethetõ szöveteket állítottak elõ, melyeket nem lök ki a szervezet, mert sajátjaként ismeri fel, kerámia labdából és kobalt-króm ötvözetbõl pedig egész életre szóló csípõprotézist készítettek, ugyanilyen technológiával most fejlesztik ki a mesterséges térdet is.
Az új típusú szívbillentyûk próbái Brazíliában folynak negyven páciens részvételével, az eddig eredmények biztatóak - mondta el Eileen Ingham, a kutatás vezetõje. Egy egészséges - emberi vagy állati, például sertésbõl származó - szívbillentyûbõl indulnak ki a kutatók, melynek sejtjeit különbözõ vegyszerekkel "elemésztik". A visszamaradó vázat ezek után a kilökõdés veszélye nélkül ültethetik be a páciensek szívébe, ahol megtelepednek rajta saját sejtjei. A technológiát már engedélyezte a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) is.
Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.
Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.
Szeged - Az emberi szervezet ciklikus mûködését meghatározó cirkadián ritmuson keresztül összefüggés mutatható ki az alvászavar, a depresszió, az elhízás és más betegségek között - közölte Purebl György egyetemi adjunktus szerdán Szegeden.
A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.
Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.
Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.
Egy, az 'Addiction' címû szaklapban megjelent tanulmány szerint nagyobb eséllyel alakulnak ki függõségi problémák és egyéb mentális panaszok azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a fogantatásuk idején nem jutott elegendõ táplálékhoz. A Bouman GGZ és a Rotterdami Erasmus Egyetem kutatói az 1944 és 47 közötti 'nagy téli éhínség' idõszakát vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a terhesség alatt éhezõ anyák gyermekeinél nagyobb eséllyel alakulnak ki addikciós és egyéb mentális problémák.
Kiderült, hogy az öregedés ütemén és a várható élettartamon kívül az immunitással és a környezeti stresszhez való alkalmazkodási képességgel is szoros kapcsolatba hozható az a gén, melyet brit kutatók a laboratóriumi modellállatként használt C. elegans fonálféreg több fajánál tanulmányoztak. Mivel a DAF-16 jelû gén állatokban és az emberben is megtalálható, megismerése új utakat nyithat az emberi öregedés és immunitás kutatásában - közölték a PLoS One elnevezésû nyílt internetes tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent közleményükben a szakemberek.
Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk. 
Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.
Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.
Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.
Gyógyír infarktus esetére?!
Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd tudósok, akik páciensek szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be, amely rávette a szaruhártyasejteket, hogy újra növekedjenek, így a kezeltek látása helyreállhat.
