rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

  • Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

    Új csípõ, térd és szívbillentyû kidolgozása szerepel az elsõ tervekben, ám a jövõben szinte minden testrészre sor kerülhet. A kutatók olyan beültethetõ szöveteket állítottak elõ, melyeket nem lök ki a szervezet, mert sajátjaként ismeri fel, kerámia labdából és kobalt-króm ötvözetbõl pedig egész életre szóló csípõprotézist készítettek, ugyanilyen technológiával most fejlesztik ki a mesterséges térdet is.

    Az új típusú szívbillentyûk próbái Brazíliában folynak negyven páciens részvételével, az eddig eredmények biztatóak - mondta el Eileen Ingham, a kutatás vezetõje. Egy egészséges - emberi vagy állati, például sertésbõl származó - szívbillentyûbõl indulnak ki a kutatók, melynek sejtjeit különbözõ vegyszerekkel "elemésztik". A visszamaradó vázat ezek után a kilökõdés veszélye nélkül ültethetik be a páciensek szívébe, ahol megtelepednek rajta saját sejtjei. A technológiát már engedélyezte a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ózondús levegõ: nehéz túlélni

    Budapest - Az ózondús levegõ csöppet sem tiszta és egészséges, ellenkezõleg: az ózon éppen a szennyezett atmoszférában keletkezik és súlyos méreg. A világszerte mind fenyegetõbb gondról részletes tájékoztatót közölt az Eurohealth szakfolyóirat.

    "Az érintetlen természet, a kristálytiszta víz és az ózondús levegõ kikapcsolódásuk záloga" - olvasható egy valóban csodaszép táj ismertetõjében, de tudnunk kell, hogy az ózondús légtér nem a hegyvidék áldásos és egészséges tulajdonsága, hanem erõsen mérgezõ környezet.

  • Agyunk csokiturmixra adott válasza megjósolhatja súlyunkat

    Washington - Egy csokiturmix kielégíti agyunk örömközpontját, kivéve, ha már elhíztunk. Fiatal nõket agyi képalkotó berendezéssel vizsgálva amerikai kutatók megállapították: amikor agyunk nem érzékel elegendõ megelégedettséget az ételtõl, akkor hajlamosak vagyunk túlenni magunkat.

    A Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint az elhízottak agyában kevesebb örömöt jelzõ receptor található, ezért az olyan jutalmazó jellegû dolgokból, mint az étel és a drogok, többet kell magukhoz venniük ugyanakkora hatás eléréséhez.

  • Összefüggés az alvászavar, a depresszió és az elhízás között

    Szeged - Az emberi szervezet ciklikus mûködését meghatározó cirkadián ritmuson keresztül összefüggés mutatható ki az alvászavar, a depresszió, az elhízás és más betegségek között - közölte Purebl György egyetemi adjunktus szerdán Szegeden.

    Az emberi szervezet napi ritmusa, a cirkadián ritmus egyénenként eltérõ hosszúságú, de valamivel több mint huszonnégy óra, így mindig késik, ezért állandóan szinkronizálni kell - mondta a szakember az Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikája Elme Mater címû sorozatának részeként tartott elõadásán.

  • Anyag, amely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat

    A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.

    Így megnõtt a lehetõsége annak, hogy hatékonyabb kemoterápiát fejlesszenek ki, minimális mellékhatásokkal. Az új összetevõ újszerû fordulatot ad a széles körben használt malária ellenes szernek, az artemisininnek, melyet a fehér ürömbõl vonnak ki.

  • Antioxidánsból is megárt a sok

    Gyógyhatású készítmények, táplálék-kiegészítõk formájában sokféle antioxidáns szert ajánlanak az egészség megóvása érdekében: egy nemzetközi kutatócsoport inkább egészséges táplálkozást és rendszeres testmozgást javasol a tabletták helyett.

    Az oxidáció nemcsak a kerítésnek, hanem az emberi szervezetnek is árt. Szervezetünk ugyan nem rozsdásodik, a koszorúerek belsõ felszínére azonban a "rossz", LDL-koleszterin oxidáció útján rakódik le, és okoz elzsírosodást.

  • Újabb, Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs gént találtak

    Újabb, az Alzheimer-kór kialakulásáért felelõs géneket találtak nemzetközi kutatócsoportok. A génvariáns neve CALHM1, és a legtöbb beteget érintõ idõskori Alzheimer-kór kialakulásában játszik szerepet.

    Az Alzheimer-kór az agy degeneratív betegsége, amelynek vezetõ tünetei a feledékenység és a nagymértékû szellemi leépülés (demencia). A betegséget a nagymértékû sejtpusztulás okozza, amely az agy több részét is érinti.

  • A gyermekeknek is árt, ha az anya éhezik

    Egy, az 'Addiction' címû szaklapban megjelent tanulmány szerint nagyobb eséllyel alakulnak ki függõségi problémák és egyéb mentális panaszok azoknál a gyerekeknél, akiknek édesanyja a fogantatásuk idején nem jutott elegendõ táplálékhoz. A Bouman GGZ és a Rotterdami Erasmus Egyetem kutatói az 1944 és 47 közötti 'nagy téli éhínség' idõszakát vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy a terhesség alatt éhezõ anyák gyermekeinél nagyobb eséllyel alakulnak ki addikciós és egyéb mentális problémák.

  • Az öregedéssel összefüggõ gén a védekezõképességet is befolyásolja

    Kiderült, hogy az öregedés ütemén és a várható élettartamon kívül az immunitással és a környezeti stresszhez való alkalmazkodási képességgel is szoros kapcsolatba hozható az a gén, melyet brit kutatók a laboratóriumi modellállatként használt C. elegans fonálféreg több fajánál tanulmányoztak. Mivel a DAF-16 jelû gén állatokban és az emberben is megtalálható, megismerése új utakat nyithat az emberi öregedés és immunitás kutatásában - közölték a PLoS One elnevezésû nyílt internetes tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent közleményükben a szakemberek.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Agyvérzés után három óra marad a túlélésre

    Ha nem indul értünk mentõ már az elsõ tünetek jelentkezésekor, s visz idõben egy speciális kezelést biztosító stroke-központba, az súlyos, maradandó károsodáshoz, az esetek 20 százalékában pedig halálhoz vezet.

    A legfontosabb, a tünetek felismerése, amelyek lehetnek: gyengeség, bénulás, érzéketlenség, zsibbadás, bizsergés, szokatlan érzékelés valamelyik végtagunkban vagy testünk egyik oldalán, látászavar, kettõs látás, „elkent” beszéd, beszédképtelenség, bizonytalanságérzés, egyensúlyvesztés, a testrészek felismerésének képtelensége,nyelészavar, szédülés.

  • Jobban gyógyul a test, ha lélekkel is törõdnek

    Rövidebb a kezelés ideje és kevesebb gyógyszerre van szüksége azoknak a kritikus állapotú betegeknek, akik már az intenzív osztályon részesülnek szuggesztív kommunikációs vagy hipnózisos kezelésben - mondta el Varga Katalin Szegeden.

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatóhelyettese az Elme Mater rendezvénysorozat keretében tartott elõadásán kifejtette: a módszerek jó hatásfokkal használhatók, de szét kell õket választani.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.

  • Szike vagy szívkatéter ?

    Gyógyír infarktus esetére?!

    München - Még mindig nehéz eldönteni, mi jobb a koszorúérbetegségben szenvedõnek: ha a szívsebész áthidaló mûtéttel kezeli a szûkületet, vagy ha szívkatéterrel kitágítja a beszûkült érszakaszt és behelyezi a kis fémhálót, amely továbbra is nyitva tartja a beteg eret.

    Az Európai Szívgyógyász Kongresszuson a szakemberek meglepõ véleménye szerint ezt legjobban a megfelelõ módon tájékoztatott beteg tudja eldönteni.

  • Új típusú mesterséges szaruhártyával állították helyre emberek látását

    Új típusú mesterséges szaruhártyát hoztak létre svéd tudósok, akik páciensek szemébe egy kis kollagén vázat helyeztek be, amely rávette a szaruhártyasejteket, hogy újra növekedjenek, így a kezeltek látása helyreállhat.

    Az új módszer a klinikai kipróbálás elsõ szakaszában tíz svéd páciensnél bevált - közölték a kutatók."Belülrõl próbáljuk regenerálni a szaruhártyát" - emelte ki May Griffith, aki az ottawai kórházi kutatóintézet és a svédországi Linköpingi Egyetem professzoraként vezette a kutatást.