rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

  • Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

    Új csípõ, térd és szívbillentyû kidolgozása szerepel az elsõ tervekben, ám a jövõben szinte minden testrészre sor kerülhet. A kutatók olyan beültethetõ szöveteket állítottak elõ, melyeket nem lök ki a szervezet, mert sajátjaként ismeri fel, kerámia labdából és kobalt-króm ötvözetbõl pedig egész életre szóló csípõprotézist készítettek, ugyanilyen technológiával most fejlesztik ki a mesterséges térdet is.

    Az új típusú szívbillentyûk próbái Brazíliában folynak negyven páciens részvételével, az eddig eredmények biztatóak - mondta el Eileen Ingham, a kutatás vezetõje. Egy egészséges - emberi vagy állati, például sertésbõl származó - szívbillentyûbõl indulnak ki a kutatók, melynek sejtjeit különbözõ vegyszerekkel "elemésztik". A visszamaradó vázat ezek után a kilökõdés veszélye nélkül ültethetik be a páciensek szívébe, ahol megtelepednek rajta saját sejtjei. A technológiát már engedélyezte a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) is.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új vírus - Az új vírus nem is annyira új

    A H1N1-vírus sok tekintetben új az emberiségnek, ám az egyik kulcstulajdonságában a legközelebbi rokona az 1918-as pandémiás vírus - jelentették be amerikai kutatók.

    Megállapításaik hatékonyabb vakcinák tervezéséhez vezethetnek, valamint magyarázatot adhatnak arra, miért kímélte az újinfluenza az idõsebbeket. Mint Anthony Fauci, az amerikai Allergia és Fertõzõ Betegségek Országos Intézetének (NIAID) igazgatója elmondta, váratlan hasonlóságokat tárt fel egy tanulmány a két, pandémiát okozó influenzavírus-törzs között.

  • A tuberkulózis világnapja

    Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz.

  • Az energiatakarékos fénycsövek károsak lehetnek az egészségre

    Az energiatakarékos kompakt fénycsövek bizonyos esetekben olyan mértékû ultraibolya sugárzást bocsáthatnak ki, amelyek már károsak lehetnek az egészségre - állítja kutatásaira hivatkozva Brit Egészségvédelmi Ügynökség.

    Az ügynökség emiatt elõvigyázatosságot szorgalmaz bizonyos kompakt fénycsövek és izzók esetében. Az ügynökség szakértõi szerint a nyitott típusú izzókat nem szabadna emberek közvetlen közelében (30 cm) alkalmazni, ezeknek ugyanis káros egészségügyi hatásaik lehetnek.

  • Nem a technika, hanem a tû lehet az akupunktúra titka

    London - Akupunktúrával megelõzhetõ a fejfájás és a migrén, ám a színlelt kezelések, melyeknél szándékosan helytelenül szúrják be a tûket, csaknem ugyanolyan eredményesek - állítják német kutatók.

    "A megállapítás felveti, hogy az akupunktúra elõnyei az embereknek a technikában való hitébõl erednek" - mondta Klaus Linde, a Mücheni Mûszaki Egyetem alternatív gyógymódokat kutató munkatársa, a tanulmány vezetõje. Az elemzés, amely több korábban közzétett kutatás eredményeit tekintette át, a Cochrane Review címû metaanalíziseket közzétevõ szakfolyóiratban jelent meg.

  • Életfogytig tanulni, de nem mindegy, hogy hogyan!

    A hosszú élet során szerzett ismeretek meggyorsítják a tanulás és a megértés folyamatát. E ténnyel magyarázzák amerikai és kanadai pszichológus-kutatók, hogy vizsgálataik szerint - a közvélekedéssel ellentétben - idõs korúak a fiataloknál gyorsabban és célszerûbben oldhatnak meg számos feladatot. A megállapítás azonban természetesen csak azokra vonatkozik, akik mentesek a leginkább az idõseket sújtó agyi elváltozásoktól.

    Általános vélekedés, hogy a fiatalok könnyebben és gyorsabban tanulnak, mint az életük delénél tartók vagy azon már túl is lépõk.

  • Barna zsírszövet, amelytõl fogyhatunk

    Fogyhatunk a zsírtól, állítja amerikai kutatók egy csoportja. Szerintük alapvetõen rossz az elképzelés, ami szerint a zsírszövet a hõszigetelést és némi extra energiát leszámítva nem elõnyös a szervezetben. Azt ugyanis kevesen tudják, hogy a zsírszövetnek két típusa van: a fehér és a barna.

    A diétázók a fehér zsírtól rettegnek, kevesen tudnak azonban az anyag barna változatáról. A barna zsír tele van mitkondriumokkal, a test energiagyártó sejtjeivel és elégeti a szervezet kalóriáit csak azért, hogy hõt tudjon generálni.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!

    Begyulladt szemek - Figyeljünk oda strandoláskor!Különösen a gyerekek élik át gyakran, de egy-egy strandolás, uszodázás után a felnőttek is tapasztalhatják magukon a kötőhártya-gyulladás jeleit. A szem fehér részét, az ínhártyát borító átlátszó, vékony nyálkahártyaréteg a kötőhártya, amely még a szemhéjak belső, szem felőli részét is fedi. Elsődleges szerepe a szem kiszáradásának megelőzésében van, de a szem mechanikai védelméhez is hozzájárul. Igen érzékeny területről van szó, így ritka az az ember, aki élete során néhányszor ne találkozna a kötőhártya-gyulladás (conjuctivitis) kellemetlenségeivel.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • Asztmaveszély a pocakban - allergia

    Nem érdemes mogyorófélét enni!

    Azoknak a várandós anyáknak, akik minden nap esznek mogyoróféléket, ötven százalékkal nagyobb eséllyel lesz asztmás a gyerekük, mint azoké, akik nem vagy csak ritkán ettek ilyesmit - derül ki egy holland tanulmányból.

    Csaknem négyezer kismama táplálkozási szokásait mérték fel a kutatók, majd gyermekük táplálkozási szokásait és esetleges allergiáit is nyomon követték egészen azok nyolcéves koráig.

  • A zöldhályog hátterében lévõ genetikai tényezõre bukkantak

    Egy nemzetközi kutatócsoport olyan genetikai jellemzõt fedezett fel, mely növeli a nyitott szemzugú zöldhályog kockázatát, amely a glaukóma leggyakoribb formája és világszerte a vakság egyik fõ oka. Az izlandi, kínai, svéd, brit és ausztrál kutatókból álló csoport több mint 40 ezer ember genetikai információját elemezte országaiban. A genetikai jegy egyetlen betû (nukleotid) eltérése a genomban, a 7q31 kromoszómán. Az egypontos nukleotid polimorfizmusra (SNP) a CAV1 és a CAV2 jelû gének közelében bukkantak, amelyek a zöldhályog kialakulásában szerepet játszó membránfehérjéket kódolják.

  • Az ingerköhögés okai és kezelése

    Ingerköhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, mely nem jár váladékkal, száraz, gyakran rohamokban tör elõ és kemény vagy csengõ hangzású. Száraz köhögés akkor alakul ki, ha a légutakat valami ingerli, például kezdõdõ garatgyulladás, tüdõbetegségek (tüdõgyulladás) vagy bizonyos gyógyszerek (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók). De különbözõ gyulladások, az említetten kívül hörgõgyulladás, légcsõgyulladás, allergia, asztma vagy a légutakba került idegen anyag (por, gázok, kemikáliák, stb.) is kiválthatja. Ritkábban lehet a reflux, krónikus szívelégtelenség, tüdõfibrózis, tumor, lupus erythematodes vagy bordatörés kísérõje, jele is.

  • Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

    Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

    A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.

  • Bébi zsírsejtek várnak hízásra

    Már a születés elõtt vagy közben megtalálhatóak az erekben azok a "bébi" zsírsejtek, melyek késõbb zsírraktárakat képeznek és arra várnak, hogy új zsírsejteket hozzanak létre - írják amerikai kutatók a Science címû tudományos folyóiratban.

    A dallasi Texas Egyetem orvosi karának kutatói úgy vélik, az érfalakban megbúvó zsírsejtek többlet kalória-bevitel hatására aktiválódnak és elhagyják addigi helyüket. - "Ezek az éretlen, úgynevezett progenitor sejtek még a születés elõtt vagy közben képzõdnek" - mondta Jonathan Graff, a kutatás vezetõje.