rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Gyõzelmi koszorú a koszorúér sebészetének

  • A koszorúér szûkületek kezelésére, évtizedekkel ezelõtt bevezetett áthidaló mûtétek eredményeinek összesítõ adatai bizonyítják, hogy jól sikerült beavatkozás után a súlyos koszorúérbetegek fele ugyanolyan eséllyel folytathatta életét, mint hasonló korú, nem szívbeteg társaik. Dán szívgyógyászok szívmelengetõ tanulmányát az Európai Szívgyógyászok Társaságának folyóirata közölte.

    Az iparilag fejlett országokban már fél évszázada a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségek következtében hal meg.

    Ennek magyarázata a szívünk zavartalan mûködéséhez létfontosságú koszorúérrendszer beszûkülése, esetleges elzáródása. Az is kiderült, hogy a koszorúerek belsõ felszínén már gyermekkorban megjelennek azok a sárga csíkok, melyekbõl évtizedek alatt a zsírlerakódás kifejlõdik és amibe késõbb mészrögök is lerakódnak.

    A koszorúerek beszûkülése is már ifjúkorban elkezdõdik. A koreai háború idején az amerikai hadügyminisztérium arra volt kíváncsi, hogy a katonákat milyen lövedékek ölik meg a legkíméletlenebbül, ezért megoldották, hogy valamennyi, halott katonájukat a hadszíntér mögött fölboncolják. Az átlagosan húsz éves katonákat sorozáskor megvizsgálták, egészségesnek nyilvánították és amikor az derült ki, hogy a fiatal férfiak jelentõs hányadának koszorúereiben jól kimutatható szûkületek vannak, mindenki megdöbbent. Ma már tudjuk, hogy ez általánosságban igaz: a betegség gyermekkorunkban elindul és évtizedek alatt, fokozatosan romlik.

    A régi doktorok sokféle bajjal könnyebb helyzetben voltak: vannak betegségek, melyeket valamilyen baktérium okoz és annak kimutatása tisztázza a kórt, a baktériumot elpusztító gyógyszer hatására pedig a beteg meggyógyul. Tüdõvész a fölfedezõjérõl elnevezett Koch-bacillus nélkül nem létezik, és a tuberkulózis kórokozóját hatékonyan kezelõ oltás vagy tabletta alkalmazásával az esetek többségében jól gyógyítható.

    Korunk legfontosabb egészségügyi gondja, a szív- és érbetegségek csoportja nem egyetlen kórokozó következménye, hanem kockázati tényezõk hatására alakul ki. Minél több, ilyen rizikófaktor hat egymás mellett, annál nagyobb a veszélye a szívinfarktus vagy az agyi katasztrófa bekövetkezésének. A kórosan emelkedett vérzsír-szint, a dohányzás, a nem megfelelõen kezelt magas vérnyomás vagy cukorbaj, az elhízás, a kevés mozgás elõbb-utóbb koszorúérbetegséghez vezet.

    A kifejezetten beszûkült koszorúér szakaszokat a sebészek a múlt század hatvanas éveiben kezdték különbözõ technikákkal kezelni. Ezek lényege általában a beszûkült, sõt elzáródott érszakasz áthidalása volt. Ez ugyanaz, mint amikor a város valamelyik, fokozatosan elzáródó utcájához kerülõutat alakítunk ki: az úttorlasz elõtt a forgalmat áttereljük a szomszédos, párhuzamos utcába, aztán a zárt részen túl visszavezetjük a közlekedést az eredeti útvonalra.

    A beszûkült koszorúérhez a kerülõút a beteg saját visszere volt, amit legtöbbször az alsó végtagról vett ki a sebész, aztán bevarrta a szív felszínén futó koszorúérbe úgy, hogy az áthidalja az "úttorlaszt", a szûkületet. A módszer mindenütt a világon rendkívül gyorsan elterjedt.

    Ron T. van Domburg és munkatársai Rotterdamban, az utolsó harminc esztendõben koszorúérszûkület miatt, áthidaló mûtéttel operált betegek sorsát követték. Az elsõ, 1041 operált személy adatait sikerült földolgozni, akik mûtétjük idején átlag 53 évesek voltak. Az operáció 1971-1980 között történt. A dán szívgyógyászok a mostani vizsgálat idõpontjában még mindig 196 olyan beteget találtak, akit ebben a kezdeti idõszakban operáltak, és közülük tízen a kilencvenedik születésnapjukat is megünnepelhették.

    A jól operált, súlyos szívbetegek halálozási arányszáma tehát igen kedvezõ, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a mûtét nélkül valószínûleg csak rövid életre számíthattak volna. A jó eredményekben bizonnyal annak volt alapvetõ szerepe, hogy a beavatkozás után ezek az emberek - 88 százalékuk férfi - gondosan ügyeltek esetleges korábbi kockázati tényezõik kiiktatására életükbõl.

    A kutatók megvizsgálták, hogy szívmûtét után ezek a személyek statisztikai valószínûség szerint hány további évre számíthattak. Az összehasonlítási alap az volt, hogy akkor Hollandia területén az ugyanolyan életkorú és nemû emberek általában hány esztendeig éltek. Az derült ki, hogy az operáltak fele gyakorlatilag ugyanolyan hosszú életre számíthatott, mint a népesség többi tagja.

    Az elsõ szívmûtétet követõen a várható életkilátás átlagosan további 17,6 esztendõ volt. Az természetes, hogy az alapbetegséget, sajnos, még a leggondosabb életviteli módosításokkal sem mindig lehetett teljesen leállítani. Az elsõ mûtétet sokaknál az operáció ismétlése követte, az pedig rontotta a tartós túlélés esélyét. A koszorúérbetegség sebészi kezelésének megjelenése azonban alapvetõen megváltoztatta a súlyos betegek életkilátásait.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.

  • Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszió

    Szoros összefüggésben áll a mozgás és a depresszióA rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.

  • Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomás

    Már meglévő betegség társult tünete is lehet a magas vérnyomásAz orvostudomány a hipertóniával kapcsolatban két típust különböztet meg. Az ún. elsődleges magasvérnyomás a betegek 90 százalékánál áll fenn. Az elsődleges hipertóniában érintettek többségénél a magas vérnyomásszintek nem egyetlen okra vezethetők vissza. A betegség kialakulásában az örökletes hajlam mellett szerepet játszhat a testsúlytöbblet, a túlzott sóbevitel, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a magas vérzsírszint és az emelkedett trigliceridértékek, a mozgásszegény életmód, a tartósan fennálló negatív stressz.

  • A poklot is tûrõ baktérium

    A Pyrolobus fumarii baktérium egyedülálló tulajdonsága, hogy képes életben maradni még pokoli körülmények között is. Öt évvel ezelõtt az Alvin kutató-tengeralattjáró fedezte fel a baktériumot 3,5 kilométer mélységben a Közép-Atlanti-hátságon. A baktérium olyan mélytengeri füstölgõk oldalán tanyázik, amelyek forró gázokat és vizet lövellnek az óceánba. A minták elemzésénél német kutatók fedezték fel a baktériumot, és keresztelték el jelenleg használatos nevére, amelynek jelentése "a kémény lángnyelve". A baktérium számára a 90-130 Celsius-fokos hõmérséklet a legkedvezõbb, és akár 250 atmoszféra nyomást is könnyedén elvisel.

  • Egyre több fiúnál és férfinál alakul ki táplálkozási zavar, anorexia

    Az elhízási járvány tehetõ felelõssé azért, hogy egyre több fiúnál és férfinál alakul ki anorexia. Egyre több tinit gúnyolnak a túlsúlyáért, és az egészséges táplálkozásról szóló tájékoztatók is összezavarják õket - állítják a táplálkozási zavarokkal foglalkozó szakemberek.

    Több mint 7 millió ausztrál túlsúlyos vagy elhízott, de egy táplálkozási zavarral foglalkozó alapítvány naponta több telefonhívást is kap olyan fiúk családtagjaitól és barátaitól, akik éheztetik magukat, vagy evési rohamaikat követõen az önhánytatáshoz folyamodnak.

  • Szembe ültethetõ kapszulával két idõskori szembetegség ellen

    Szembe ültethetõ kapszulával orvosolna egy amerikai biotechnológiai cég két idõskori szembetegséget. A száraz AMD és a retinitis pigmentosa következtében a retina fényérzékeny sejtjei elhalnak, a Neurotech megoldása azonban ezeket a sejteket õrzi meg. A megoldás a klinikai tesztelés elõrehaladott fázisában jár jelenleg.

    A Neurotech által megalkotott, génsebészeti úton létrehozott sejteket tartalmazó kapszulát mûtéti úton kell elhelyezni a szemben, a lencse és a retina között található átlátszó, zselatinszerû részbe.

  • Öt éven belül jöhet a túlevés és túlivás elleni orrspray

    A túlevés és túlivás ellen lehet hatásos egy új orrspray, amelynek hatóanyaga megvonja az agyi jutalmat az "önkényeztetõ" tevékenységek után. A kutatók úgy vélik, sok millió ember hasznára válhat az új típusú kezelés, amely a többi gyógymóddal ellentétben a viselkedés hátterében álló agyi okokat szünteti meg, nem a tünetet.

    A túlevés és túlivás hatására az agy jutalmazó vegyületeket, endorfinokat termel, amelyek pillanatnyi jóérzést keltenek.

  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhat

    A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhatBár a reggeli fontosságát nem győzik hangoztatni a szakértők, mégis nagyon sok ember anélkül kezdi el a napját, hogy akár egy falatot is evett volna. Most újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot, mik lehetnek ennek a következményei. A reggeli kihagyása növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Sőt: kiderült, hogy a heti 0-6 alkalommal reggelizőknél nagyobb a 2-es típusú diabétesz veszélye, mint a mindennap reggelizőknél. Kiemelten fontos tehát, hogy az étkezés a napi rutin része legyen.

  • A HDL-koleszterin még jobb, mint hittük

    A "jó" HDL-koleszterin nemcsak infarktus ellen véd, hanem a rák kockázatát is csökkenti - ez a fontos tudományos megfigyelés is aláhúzza annak jelentõségét, hogy a halál két leggyakoribb okát jelentõ megbetegedés ellen együtt lehet és kell harcolni.

    A koleszterin emlegetésére mindenkinek az infarktus jut eszébe, illetve az, hogy minél kevesebb kerül ebbõl az anyagból a szervezetünkbe, annál védettebbek vagyunk a szív- és érrendszeri betegségek ellen.

  • Mûttessük magunkat a jobb szexért?! - tanácsok duci férfiaknak

    Megszüntetheti az elhízott férfiak merevedési zavarát a fogyás - hangzott el az Amerikai Urológus Társaság 2008-as kongresszusán.

    A nagymértékû túlsúly megzavarhatja a szexuális kapcsolatot, függetlenül más rizikótényezõktõl, beleértve a cukorbetegséget, magas vérnyomást, vagy a dohányzást. Egy bostoni és philadelphiai együttmûködésben készült vizsgálat során sikerült visszaállítani egyes gyomormûtéten átesett betegek szexuális teljesítõképességét.

  • A szívrohamok harmadát a helytelen étrend okozza

    Washington - A zsírban sült ételekben, sós falatkákban és húsban gazdag étrend a szívinfarktusok mintegy 35 százalékára ad magyarázatot - közölték vizsgálataik alapján kanadai kutatók.

    Ötvenkét országból 16 ezer pácienst, köztük 5700, elsõ szívinfarktusán éppen átesett embert kérdezett ki étkezési szokásairól Salim Yusuf, az ontariói McMaster Egyetem munkatársa csoportjával. Az 1999 februárja és 2003 márciusa között zajlott vizsgálat során vérmintákat is vettek a résztvevõktõl.

  • Sok nõ hal meg szélütésben

    A magas vérnyomás folytatása lehet agyi katasztrófa, ami ritkábban járna olyan súlyos következményekkel, mint az ma gyakran tapasztalható, ha az emberek ismernék a szélütés kezdõdõ tüneteit. Az Amerikai Szív Szövetség ezzel foglalkozó folyóirata, a Stroke az Egyesült Államokban elszomorító eredményû vizsgálatok adatait ismertette.

    A közelmúltban a leggyakoribb szívritmus-zavarban szenvedõ nõket kérdezték meg betegségükrõl és arról, hogy ennek mi a legnagyobb veszélye.

  • A melegség pozitívan befolyásolja érzelmeinket?

    Egy forró csésze kávéval a kezünkben pozitívabban ítéljük meg a többi embert. Amerikai kutatók errõl tudósítanak a "Science" címû nemzetközi szaklapban. A coloradói egyetem kutatója, Lawrence Williams és kollégája, John Bargh kísérleti alanyaik egy részének kezébe egy csésze forró, a többiek kezébe pedig egy pohár jeges kávét nyomtak.

    Arra kérték õket, hogy egy kérdõív segítségével ítéljenek meg egy személyt. Kiderült, hogy azok, akik forró kávét tartottak kezeik között, "melegebben" - gondoskodóbbnak és nagyvonalúbbnak - ítélték meg ugyanazt a személyt, mint azok, akik jeges kávét szorongattak elõtte.

  • Boka-kar index - Javítja a szív és érrendszeri kockázatbecslést

    Együttes vérnyomásmérés a bokán és a karon javíthatja a szívbetegségek, agyérkatasztrófák és más szív- és érrendszeri betegségek kockázatbecslését - közölte a skót Edinbourgh-i Egyetem népegészségtan professzora, Gerry Fowkes.

    Az egyszerûen elvégezhetõ vizsgálat lényege, hogy a bokán és karon mért vérnyomásértékek hányadosa (a boka-kar index, BKI) alapján sorolják a betegeket különbözõ rizikócsoportokba. A BKI-t a hagyományos mérési módszerek (koleszterinszint és vérnyomásmérés, az elhízás és a testmozgás felmérése) kiegészítõjének szánják.