Budapest - Az agymûködés egyre pontosabb megértése vezethet el az idegrendszeri betegségek megelõzéséhez és gyógyításához - hangzott el pénteken a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciája keretében megrendezett Brain Awareness Programon (Agyi tudatosság program).
Mint Freund Tamás akadémikus, a konferencia elnöke rámutatott, az emberi agy nem a mai információs környezet kezelésére evolválódott.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Mindez óriási kihívást jelent az agykutatás számára, amely által jobb gyógyszerek kifejlesztése, megelõzési stratégiák kidolgozása vált lehetõvé. Ugyanakkor az agykutatásnak méltatlanul kevés figyelem és anyagi támogatás jut. Míg a neurológiai és pszichiátriai kórképek költségei Európában a betegellátás finanszírozásának 35 százalékát emésztik fel, az agykutatás mindössze 8 százalékkal részesül az egészségügyi kutatások támogatásából - mondta bevezetõjében Freund Tamás.
Jes Olesen, az Európai Agytanács (EBC) elnöke is a kutatásfinanszírozásban megmutatkozó aránytalanságokra helyezte a hangsúlyt. Mint mondta, az unióban elsõsorban a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint az AIDS-szel kapcsolatos kutatásokra irányul a figyelem, holott az EBC adatai szerint a kontinens lakosságának 27 százaléka, 127 millió ember szenved valamilyen, a központi idegrendszert érintõ kórképben. E betegségek összköltsége évi 386 milliárd euró, míg az agykutatásra 4,1 milliárd eurót fordítanak éves, s az összeg 80 százalékát a gyógyszeripar biztosítja.
A figyelemhiány okait taglalva Jes Olesen kitért az erõs betegszervezetek hiányára. Az idegrendszeri kórképekben szenvedõknek ugyanis "nincs elég energiájuk", hogy összefogjanak és cselekedjenek. A másik gond a betegek és hozzátartozóik rejtõzködése, hiszen az agyi betegségek stigmatizálnak.
Mint Jes Olesen hangsúlyozta, a szakmai és betegszervezetek összefogására, együttes cselekvésére van szükség, bizonyítani kell, hogy mekkora gondot jelentenek ezek a betegségek, szorgalmazni kell a megelõzést, kezelést és rehabilitációt. Ismertetése szerint az EBC egy úgynevezett konszenzusos dokumentumot dolgozott ki az európai agykutatásról, amelyben 45 fõ kutatási területet határoztak meg, felvázolva, hogy mit kell tenni a jövõben Európában, s ennek mi lesz a várható haszna.
Vécsei László, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának elnöke a hazai helyzetet ismertette. Adatai szerint Magyarországon egymillió ember szenved migrénben, 1,35 millió a szorongásos beteg. Demenciában százezren szenvednek, 60-70 ezer az epilepsziás, 18-20 ezerre tehetõ a Parkinson-kórosok száma. Az agyi érbántalom, a stroke évente egy kisváros lakosságát, 38 ezer fõt sújt. Összességében 3,5 millióra tehetõ Magyarországon a neuropszichiátriai betegségekben szenvedõk aránya.
Vécsei László "a XXI. a tanulságait" összefoglalva, rámutatott, hogy az idegtudományok fejlõdése kiemelkedõ fontosságú Európa és az egész világ számára, hatékony támogatása megtérül mind az egyén, mind az egész társadalom számára.