A szülõi magatartás nagyban befolyásolja a gyermek asztmás betegségét?

A szülõk magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók.

A tanulmány szerzõi kiemelik, hogy a kezelõorvosok felelõssége alapvetõ fontosságú a szülõk megfelelõ tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából. A vizsgálatban a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei több mint 700 olyan szülõt kérdeztek ki, akiknek gyermekei asztmában szenvednek. A szülõknek arról kellett beszámolniuk, hogy mennyire vannak tisztában gyermekük betegségének súlyosságával, tüneteivel illetve a kórkép megfelelõ gyógyszerezésével. Ezenfelül arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy az asztmás gyermekek szülei a megfelelõ odafigyeléssel mennyiben képesek megkönnyíteni a gyermekek napjait. Ezután a szülõk véleményét összevetették a gyermekek betegségének súlyosságával, kezelési nehézségeivel és gyógyszeres terápiájának problémáival.

Az eredmények szerint azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei jobban odafigyelnek a betegségükre, sokkal kisebb valószínûséggel alakulnak ki súlyosabb asztmás tüneteik, és rendszeresebben szedik a gyógyszereiket. A tanulmány szerzõi szerint eredményeik arra utalnak, hogy a szülõk magatartása, hozzáállása a gyermekük betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei elhanyagolták a betegséget - gyakran még a pontos gyógyszerezést sem ismerik - jóval többször tapasztaltak súlyosabb tüneteket a kutatók. Ez pedig arra utal, hogy a szakorvosok részérõl különösen fontos a szülõk pontos tájékoztatása a gyermekek betegségének kezelésérõl.

Az állandó stressz alatt élõ anyák gyermekei nagyobb eséllyel válhatnak asztmássá, mint azok, akik nyugodtabb anya mellett nõnek fel. A kanadai Manitoba Egyetem vizsgálatában 14 ezer, 1995-ben született gyermek általános egészségügyi adatait, betegségeit és életkörülményeit elemezték a kutatók: a vizsgált gyermekek közül nagyjából 1000-nél (azaz 7%-uknál) diagnosztizáltak asztmát 7 éves korukig.

Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine címû folyóiratban megjelent tanulmányban az anyai stressznek a gyermekkori asztma kialakulásában betöltött szerepét próbálták tisztázni a kutatók: összesítették azoknak az eseteknek a számát, amikor a gyermekekkel az anyai stressz következményei miatt kellett orvoshoz fordulni, továbbá figyelembe vették a gyermekek kórházi ellátásainak idõtartamát és azokat a gyógyszerfelírásokat, amelyek a gyermek születése és a hetedik életév betöltése közötti idõszakban történtek.

A vizsgálat eredményei szerint azok a gyermekek, akiknek édesanyja a felmérés idõtartama alatt tartós stressz hatása alatt élt, 25%-kal hajlamosabbak voltak az asztma kifejlõdésére, mint a kevésbé stresszes anyával élõ társaik. Ez a hajlamosító tényezõ függetlennek mutatkozott az asztma egyéb rizikófaktoraitól, mint a nem, a városi lakóhely vagy a koraszülöttség. A vizsgálat érdekessége, hogy az anyai stressz és a gyermekkori asztma közötti összefüggés a magas jövedelmûeknél volt a legerõsebb.

Az elemzés nem adott választ arra a kérdésre, hogy vajon az anyai stressz hogyan képes a gyermekeknél asztmát okozni, illetve azt sem tárta fel, hogy ez az összefüggés közvetlen vagy közvetett módon érvényesül-e.