rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A szülõi magatartás nagyban befolyásolja a gyermek asztmás betegségét?

  • A szülõk magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók.

    A tanulmány szerzõi kiemelik, hogy a kezelõorvosok felelõssége alapvetõ fontosságú a szülõk megfelelõ tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából. A vizsgálatban a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei több mint 700 olyan szülõt kérdeztek ki, akiknek gyermekei asztmában szenvednek.

    A szülõknek arról kellett beszámolniuk, hogy mennyire vannak tisztában gyermekük betegségének súlyosságával, tüneteivel illetve a kórkép megfelelõ gyógyszerezésével. Ezenfelül arra is kíváncsiak voltak a szakemberek, hogy az asztmás gyermekek szülei a megfelelõ odafigyeléssel mennyiben képesek megkönnyíteni a gyermekek napjait. Ezután a szülõk véleményét összevetették a gyermekek betegségének súlyosságával, kezelési nehézségeivel és gyógyszeres terápiájának problémáival.

    Az eredmények szerint azoknak a gyermekeknek, akiknek a szülei jobban odafigyelnek a betegségükre, sokkal kisebb valószínûséggel alakulnak ki súlyosabb asztmás tüneteik, és rendszeresebben szedik a gyógyszereiket. A tanulmány szerzõi szerint eredményeik arra utalnak, hogy a szülõk magatartása, hozzáállása a gyermekük betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát.

    Azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei elhanyagolták a betegséget - gyakran még a pontos gyógyszerezést sem ismerik - jóval többször tapasztaltak súlyosabb tüneteket a kutatók. Ez pedig arra utal, hogy a szakorvosok részérõl különösen fontos a szülõk pontos tájékoztatása a gyermekek betegségének kezelésérõl.

    Az állandó stressz alatt élõ anyák gyermekei nagyobb eséllyel válhatnak asztmássá, mint azok, akik nyugodtabb anya mellett nõnek fel. A kanadai Manitoba Egyetem vizsgálatában 14 ezer, 1995-ben született gyermek általános egészségügyi adatait, betegségeit és életkörülményeit elemezték a kutatók: a vizsgált gyermekek közül nagyjából 1000-nél (azaz 7%-uknál) diagnosztizáltak asztmát 7 éves korukig.

    Az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine címû folyóiratban megjelent tanulmányban az anyai stressznek a gyermekkori asztma kialakulásában betöltött szerepét próbálták tisztázni a kutatók: összesítették azoknak az eseteknek a számát, amikor a gyermekekkel az anyai stressz következményei miatt kellett orvoshoz fordulni, továbbá figyelembe vették a gyermekek kórházi ellátásainak idõtartamát és azokat a gyógyszerfelírásokat, amelyek a gyermek születése és a hetedik életév betöltése közötti idõszakban történtek.

    A vizsgálat eredményei szerint azok a gyermekek, akiknek édesanyja a felmérés idõtartama alatt tartós stressz hatása alatt élt, 25%-kal hajlamosabbak voltak az asztma kifejlõdésére, mint a kevésbé stresszes anyával élõ társaik. Ez a hajlamosító tényezõ függetlennek mutatkozott az asztma egyéb rizikófaktoraitól, mint a nem, a városi lakóhely vagy a koraszülöttség. A vizsgálat érdekessége, hogy az anyai stressz és a gyermekkori asztma közötti összefüggés a magas jövedelmûeknél volt a legerõsebb.

    Az elemzés nem adott választ arra a kérdésre, hogy vajon az anyai stressz hogyan képes a gyermekeknél asztmát okozni, illetve azt sem tárta fel, hogy ez az összefüggés közvetlen vagy közvetett módon érvényesül-e.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A dadogással összefüggõ géneket találtak

    Három gén és a dadogás kapcsolatát igazolták amerikai kutatók a New England Journal of Medicine címû szaklap szerdai számában megjelent tanulmányukban.A tudósok szerint a gének közül kettõt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét. "Ez az elsõ tanulmány, amely meghatározott génmutációkat jelöl meg a 3 millió amerikait érintõ zavar, a dadogás lehetséges okaként" - tudatta közleményében James Battey, a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) igazgatója.

  • Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitel

    Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitelNem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele. Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből.

  • A napsütés hatása a bőrre

    A napsütés hatása a bőrreVégre itt a tavasz és egyre többet süt a nap. A pattanásokra jó hatással lehet a napfény, ugyanis a kórokozók számát csökkenti, a bőrt szárítja, a gyulladást is csökkenti, viszont az UV-sugárzás a bőr szarurétegének vastagságát fokozza, így a pórusok eltömődhetnek, ez mitesszerek kialakulásához vezethet. Teendő a rendszeres bőrtisztítás, bőrradírozás. Arra figyeljen oda, hogy akár külsőleg használt szer, akár tablettás kezelés formájában használ retinoidot, akkor minden esetben kiegészítő fényvédelem szükséges.

  • Újinfluenza - A szájmaszk és a kézfertõtlenítés a felére csökkenti az újinfluenza kockázatát

    A szájmaszk és az alkoholos kézfertõtlenítõ alkalmazása akár felére csökkentheti az újinfluenza kockázatát - hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik a vizsgálat eredményeirõl a Journal of Infectious Diseases címû járványtani szaklapban számolnak be.

    A Michigani Egyetem kutatói 1437, kollégiumban lakó egyetemi hallgatót három csoportra osztottak, attól függõen, hogy hol volt a szállásuk.

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

    A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

  • A férfias kopaszodás oka

    London - Génkutatók két olyan genetikai változatot találtak, amelyek együttesen hétszeresére növelik a férfias kopaszodás kockázatát. Eredményüket a Nature Genetics címû brit online szakfolyóiratban közölték.

    Az 1125 európai származású férfi részvételével lefolytatott tanulmány a 20-as kromoszóma p11-es jelû nyúlványán elhelyezkedõ két génvariánst vizsgálta. A kaukázusi férfiak közül minden hetediknél találhatók meg ezek a génváltozatok.

  • A Creutzfeldt-Jakob kór új formáját fedezték fel az Egyesült Államokban

    Washington - A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással, szellemi leépüléssel járó halálos kimenetelû Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg pár tucat embernél az Egyesült Államokban.
    Eddig tíz ember halt meg az angol elnevezés alapján PSPr-nek rövidített, gyorsan kifejlõdõ kórban - közölte hatósági forrásokra hivatkozva a New Scientist címû hetilap. A páciensek a szivacsos agysorvadásnak megfelelõ károsodást szenvedték el, ám a kutatók úgy vélik, ennek hátterében genetikai ok állhat.

  • A szív körüli zsírszövet károsabb, mint a pocak

    Winston-Salem - A szívburokban lévõ zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belõle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedõ elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.

    Az Egyesült Államokban hat éve folyik egy hatalmas vizsgálat, melyben az ott lakó, különbözõ származású állampolgárok érelmeszesedésének gyakoriságát, jellegzetességeit igyekeznek tanulmányozni.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.

  • Védõoltással a kokainizmus ellen

    Az orvostudomány történetében elõször várható, hogy kokainizmus ellen oltással védekezhetünk. Amerikai szakemberek szerint a tudományos eredmény értékét tovább növeli, hogy hasonló oltóanyag kidolgozásával várhatóan a nikotin és a heroinfüggõség is megszüntethetõ.

    Két amerikai egyetem munkatársai elõször egymástól függetlenül, majd mind szorosabb együttmûködéssel dolgozták ki azt az oltást, mely forradalmasíthatja a különbözõ kábítószerekrõl történõ leszokás technikáját.

  • Új irányok a diabétesz kezelésében

    Washington - Két kísérleti módszer alapján új terápiás irányokat javasolnak amerikai kutatók a diabétesz kezelésére a Proceedings of the National Academy of Sciences címû kiadványban megjelent tanulmányaikban.

    Az 1-es típusú diabétesznél az immunsejtek tévesen idegenként azonosítják és elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeit. Világszerte mintegy 230 millió ember él diabétesszel, közülük 10 százalékra tehetõ az 1-es típusba tartozók aránya.

  • Ötvenévesen állítanák meg a test öregedését

    Kell ez nekünk?!

    Saját növesztésû, új szövetekkel és tartós protézisekkel érnék el brit kutatók, hogy akár százévesen is egy ötvenéves testével élhessen a jövõ embere - számolt be kedden leeds-i kutatók elképzeléseirõl a BBC hírportálja.

    A Leeds-i Egyetem szakemberei öt év alatt 50 millió fontot (14,6 milliárd forintot) költenek olyan innovatív megoldások kifejlesztésére, melyek jó életminõséget tesznek lehetõvé idõs korban is.

  • Egy férfi DNS-hiba játszhat szerepet a transzszexualitás kialakulásában?

    Egy transzszexuálisokon végzett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat során ausztráliai kutatók olyan DNS-változatra bukkantak, amely befolyásolja a nemváltoztatási hajlamot.

    A Prince Henry Institute és a melbourne-i Gender Dysphoria Clinic kutatói 112, férfiból nõvé változtatott transzszexuálist tanulmányoztak a Los Angeles-i California Egyetem közremûködésével. Megállapították, hogy ezeknél a személyeknél nagyobb az esélye annak, hogy olyan génnel rendelkezzenek, amely az agy "elnõiesedésére" vezet a fejlõdés elsõ szakaszában.

  • Alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az óraátállítás

    A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

    Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.