rss
  • Tanácsok téli vitaminmegõrzésre

  • Különösen a téli idõszakban lenne fontos, hogy a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsök, zöldség- és fõzelékfélék rendszeresen, naponta többször kerüljenek az asztalunkra, mert ezek lényegesek lehetnek az ilyenkor gyakoribb légúti betegségek megelõzésében. Mire kell figyelnünk a beszerzés, a tárolás, a tartósítás és az elkészítés során, hogy ezek az élelmiszerek minél kevesebbet veszítsenek értékes anyagaikból? A szüreteléstõl a fogyasztásig eltelõ idõ kulcskérdés, hiszen a termés vitamintartalma akkor a legmagasabb, amikor a zöldség-gyümölcs a legzamatosabb, legérettebb.

    A banán, a mangó, az avokádó, a paradicsom, a paprika és más úgynevezett utóérõ növények ezt a pontot általában akkor is elérik, ha a száruktól ennél korábban választják el õket, ezért a Magyarországra behozott déligyümölcsöket például akár négy-öt héttel a teljes érettsége elõtt szüretelik, ennyi idõ alatt jutnak el ugyanis speciális hûtõkonténerekben a magyar boltokba.

    A téli idõszakban elõszeretettel vásárolt citrusféléket viszont maximum egy-két nappal a tökéletes érettség elõtt, vitamintartalmuk teljében, fogyasztásra készen szüretelik, így a vásárlásig elkerülhetetlen a vitaminveszteség. Szerencsére a narancsnak, a grépfrútnak és fõként a citromnak annyira magas a vitamint a gyümölcsben megtartó savtartalma, hogy még hetekkel a betakarítás után is tartalmazzák az eredeti vitaminmennyiség több mint 90 százalékát.

    Tartósításra legjobb a gyorsfagyasztás

    A zöldségek és gyümölcsök táplálkozási értékét elsõsorban a fény és az oxigén változtathatja meg a tárolás és tartósítás során, néhány vitamin ugyanis ezekre erõsen érzékeny. Ezek közül is a C-vitamin- (aszkorbinsav-) tartalom szenvedi el a legérzékenyebb veszteségeket, ugyanis mennyisége szobahõmérsékleten való egynapi tárolás során már 10-50%-kal csökken.

    A hûtõben való tárolás során is folyamatosan és az idõ elõrehaladtával gyorsan csökken a gyümölcsök és zöldségek C-vitamin-tartalma, ezért a legjobb, ha minden magas vitamintartalmú élelmiszert frissen fogyasztunk el. Egy vizsgálat szerint például a saláta, a spenót és a zöldpaprika aszkorbinsav-tartalma több mint felére csökken, kétnapos hûtõszekrényben való tárolás során.

    A pincében való raktározás során - bár sokáig frissek maradnak a zöldségek és a gyümölcsök -, vitamintartalmukból majdnem ugyanannyit veszítenek, mint a hûtõben. Általánosan elmondható azonban, hogy minél alacsonyabb hõmérsékleten tároljuk az élelmiszereket, annál kevésbé csökken a vitamintartalmuk.

    A zöldségekkel kapcsolatban így a legkíméletesebb módszernek egyértelmûen a fagyasztást tartják a szakemberek, amely csak 10-15%-os vitamintartalom-csökkenéssel jár, így akár több hónapig is eltarthatóak ezek az élelmiszerek úgy, hogy nem csökken bennük tovább az értékes anyagok mennyisége.

    A hõvel való tartósítás már nem ilyen hatékony. Befõtt készítésnél 35-45%-kal, míg dzsem fõzésekor 60-80%-kal kevesebb vitamin maradhat az élelmiszerekben. A tartósítás másik formája az aszalás, mely fõként a gyümölcsöknél bevált módszer. Az aszalási folyamat során a gyümölcsök sajnos elveszítik C-vitamin-tartalmukat, de a többi értékes összetevõjük (ásványi anyag, rost, B-vitaminok) koncentrált formában megmaradnak, így egészséges nassolnivalóknak tekinthetõk.

    Origo


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hatástalan vitaminkezelés

    Chicago - B-vitaminokat és folsavat szedõ hölgyek körében a szivinfarktus vagy a szélütés nem fordult elõ ritkábban, mint azoknál, akik nem kaptak vitaminkezelést. A vizsgálatban csaknem hatezer nõ vett részt és az eredményeket az Amerikai Orvosszövetség tudományos hetilapja közölte.

    Az egyik leghosszabb idõtartamú vitamintanulmány adatai nemrég jelentek meg a tudományos szakirodalomban.

  • Leismaniasis

    A távolsági turizmusnak, és a globális felmelegedés következtében egyre jobban kiterjedõ endémiás területnek köszönhetõen, a betegség megjelenése egyre gyakoribbá válhat az európai országokban.

    Az élõsködõ olyan élõlény, amely egy másik szervezeten vagy szervezetben él, és a létfenntartásához szükséges anyagokat részben vagy egészben ettõl a szervezettõl vonja el. A leishmaniasis, ostoros egysejtû (protozoon) által okozott kórkép. Legalább 30 Leishmania fajta van, amelyek közül 18 eredményezhet emberi megbetegedést.

  • Hatásosabb volna a sócsökkentés tárgyalással, mint adóval

    Világszerte rengeteg ember életét mentené meg az élelmiszerek sótartalmának csökkentése. Számítások szerint ezt könnyebb elérni az élelmiszeripari ágazattal való tárgyalással, mint a sós termékek megadóztatásával. A számítógépes modellkísérletrõl az Annals of Internal Medicine számolt be. A sok konyhasó fogyasztása egészségtelen, mert a túlzott nátriumbevitel emeli a vérnyomást, vizet tart vissza a szervezetben, csökkenti a verõerek rugalmasságát, ezért a szélütés, a koszorúér-betegség és a szívelégtelenség fontos kockázati tényezõje.

  • A nagy adag tesztoszteron növeli az izomtömeget, de teljesítõképességet nem

    Az egészséges idõsödõ férfiaknak, ha nagy adag tesztoszteront kapnak, növekszik az izomtömegük és erejük, de nem mutatkozik fejlõdés a fizikai funkciókban - állítja egy új tanulmány.

    Ez azért történhetett, mert a tanulmányban vizsgált személyek "szokatlanul fittek voltak az életkorukhoz képest." - állítja Dr. Thomas W. Storer a Bostoni Egyetem orvosi karáról munkatársaival együtt. Ez azt jelenti, hogy az erõ és izom, amit megszereztek, nem befolyásolta az egyébként is kifogástalan fizikai teljesítõképességüket.

  • A menopauza látható és láthatatlan jelei, tünetei

    A változókorba lépõ nõk keveset tudnak arról, hogy a menopauzaként emlegetett folyamat valójában több, konkrét tünetegyüttessel körülhatárolható idõszakból áll. De vajon mire kell és érdemes figyelni ezekben az idõszakokban?

    Menopauza, változókor, - eredeti jelentésével ellentétben - nem a havi vérzések szünetét jelenti, hanem a termékeny ciklus teljes megszûnését, amely a nõk életében általában a negyvenes éveikben kezdõdik és az ötvenes éveik végéig megy végbe.

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.

  • A madárinfluenza egy új törzse könnyebben terjed emberrõl - emberre

    Amerikai kutatók azon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a madárinfluenza egy másik törzse mutáció révén emberrõl-emberre könnyebben terjedõvé válhat, ami pandémia kialakulásához vezethet.

    "A szárazföldi madarak 1988-as fertõzõdése óta a H9N2 madárinfluenza A vírusok több emberi fertõzést is okoztak, és járványossá váltak a házi szárnyasok körében Eurázsiában" - áll a Public Library of Science szakfolyóiratában közzétett tanulmányban.

  • Csonttörés ellen is véd az alkohol

    Akik mérsékelten isznak alkoholt, azok ritkábban kerülnek combnyaktörés miatt kórházba, mint azok, akik vagy egyáltalán nem isznak szeszt, vagy túl gyakran néznek a pohár fenekére. Az eddigi vizsgálatok összesített adatait az American Journal of Medicine folyóirat közölte.

    Az Amerikai Oszteoporózis Alapítvány statisztikája szerint ötvenéves kor után a már csökkent csontsûrûségû nõk fele, a férfiak egynegyede szenved valamilyen törést.

  • Az időjárás hatása a szervezetre és a betegségekre

    Az időjárás hatása a szervezetre és a betegségekreAz időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók akár egy beteg állapotának romlását is előidézhetik. Itt van néhány betegség, melyre hatással van az időjárás változás. Asztma: Az extrém meleg és az extrém hideg egyértelműen rontja az asztmás kórképet. A magas páratartalom valamint a légszennyezettség ugyancsak a kórkép romlását eredményezheti. További hatások, így a magas légnyomás, pollenek, szél, viharok szintén hatással lehetnek a betegségre.

  • Általánosan védhet az influenza ellen egy antitestünk

    Az emberi test elõállít egy ritka antitestet, amely hatékony minden influenzavírus ellen, és termelõdésének fokozásával általános influenza elleni kezelést lehetne kidolgozni - közölték amerikai kutatók.

    A Wisconsini Egyetem munkatársainak egérkísérletei azt mutatták, hogy ezek az immunfehérjék a legtöbb embernek segítenének túlélni egy amúgy halálos dózis influenzavírussal való fertõzést.

  • A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás oka

    A túlzott gyógyszerhasználat is lehet a fejfájás okaMinél több fájdalomcsillapítót szed valaki, a szervezete annál ellenállóbb lesz vele szemben, így erősebb változathoz kell nyúlni. A hatás elmúltával elvonási tünet jelentkezik - még több fejfájás formájában -, ami újabb dózis bevételére ösztönöz. A fájdalomcsillapító szedése növelheti a tenziós fejfájások gyakoriságát. A különböző típusú fejfájások eltérő terápiát igényelnek. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tenziós változatra szedett gyógyszerek egyes típusai ronthatják a krónikus vagy migrénes állapotot.

  • Az agy maga is gyógyíthatja a depressziót

    Washington - Az agy természetes antidepresszánsokat termelhet megfelelõ jelek hatására. Ez arra utal, hogy a meditáció és más öngyógyító módszerek valóban mûködnek - közölték amerikai kutatók a Neuron címû szakfolyóirat legfrissebb számában.

    A kísérleti egereket addig kényszerítette úszásra Eric Kandel kutatócsoportja a New York-i Columbia Egyetemen, amíg azok feladták és már csak lebegtek a vízben a fulladást várva. Még ezen a ponton, a tanult tehetetlenség állapotában is fel tudták azonban ébreszteni az egerek élni akarását azáltal, hogy olyan hangot játszottak le nekik, amelyhez elõzetesen a biztonság érzetét kötötték.

  • A homoszexualitás oka - ikerkutatás

    Újabb vizsgálatok a homoszexualitás okainak felderítésére. A vizsgálathoz 3826 ikerpár adta segítségét.

    Az ikerkutatási tanulmányból kiderül, hogy a homoszexualitást nagyrészt az öröklött tényezõk és a környezeti hatások váltják ki.

    A genetika tehát kevésbé szerepel oki tényezõként a homoszexualitásban, a környezeti hatások azonban annál inkább befolyásolják.

  • A boldogság nem függ az élet történéseitõl

    Akkor most mi van?!?

    London - Az élet nagy jelentõségû eseményei - mint a gyermek születése, a házasságkötés - boldogabbá tehetik az embert, de csak idõlegesen - állítják a szakemberek.

    A boldogság alapszinten lényegében egész életen keresztül ugyanaz marad - mutatták rá az Economic Journal címû brit szaklapban megjelent tanulmányukban.