A dohányzás, az elhízás és a magas koleszterinszint a leggyakoribb okai, de a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhanyagolt fogíny is felkerülhet a listára. Mindegy, milyen fittek vagy egészségesek vagyunk, a rossz fogak által hozájárulunk a szívbetegség kockázatának növekedéséhez."
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Az emberi szájban mintegy 700 különféle baktérium található, és a fogmosás elhanyagolása elõsegíti e kórokozók elszaporodását. A többségük jóindulatú, és némelyik jelenléte fontos a jó egészségi állapothoz. Az új kutatás szerint azonban néhány olyan biológiai lejtmenethez vezethet, amely a szívrohammal és a stroke-kal összefüggõ artéria-betegségeket eredményezhet.
"A száj az emberi test talán legszennyezettebb területe" - állítja Steve Kerrigan, a dublini Királyi Sebészeti Kollégium tagja. "Ha a fogínyvérzés miatt nyitott valamelyik véredényünk, baktériumok juthatnak a véráramba." Amint a véráramba kerülnek, bizonyos baktériumok a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik õket a vérerekben, ami csökkenti a szívbe irányuló véráramot.
"Imitáltuk a vérerekben és a szívben lévõ nyomást, és demonstráltuk, hogy a baktériumok eltérõ mechanizmusokat alkalmaznak a vérlemezkék összetapadásának kiváltásához, ami lehetõvé teszi a baktériumok teljes mértékû betokozását". Ez nemcsak szívbetegséget és stroke-ot kiváltó állapotokat okoz, hanem megvédi a baktériumokat az immunrendszertõl és az antibiotikumoktól is. "Ezek az eredmények megmutatják, miért nem minden esetben hatnak az antibiotikumok a fertõzéses eredetû szívbetegségek kezelésében" - mondja Jenkins.
Egy másik kutatás során az új-zélandi Otago Dunedin Egyetem kutatócsoportja Greg Seymour vezetésével kimutatta, hogyan képesek a szájból származó más baktériumok ateroszklerózist, vagyis az artériafalak keményedésével járó érelmeszesedést kiváltani.
Minden organizmus, beleértve az embereket és a baktériumokat is, "stressz-fehérjéket" termelnek, olyan molekulákat, amelyeket a gyulladás, a toxinok, az éhezés, az oxigénhiány vagy ehhez hasonló állapotok során termelõdnek. A stressz-fehérjék egyik célja az, hogy keresztülvezesse a többi fehérjét a sejtmembránon. Idegen testekre, úgynevezett antigénekre is rákapcsolódnak azonban, és elszállíthatják ezeket az immunsejtekhez, ami immunválaszt vált ki a szervezetben.
A szervezet normál esetben nem támadja meg saját stressz-fehérjéit. A hasonló bakteriális stressz-proteinek azonban kiváltanak választ, és amint ez bekövetkezik, az immunrendszer nem képes többé különbséget tenni a kettõ között. "Fehérvérsejtek gyûlhetnek fel az artériák szöveteiben, érelmeszesedést okozva" - magyarázta Seymour egy telefoninterjúban.