rss
  • A teljesítményhajtás árnyoldalai

  • Éhezés és sportfüggõség

    Gyorsabban, magasabbra, erõsebben! Az olimpiai jelszavak árnyoldalán a sport miatt anorexiások és sportfüggõk állnak. Lesoványodva, hogy jobb eredményeket tudjanak elérni. Elkülönülve, hogy többet tudjanak edzeni.

    Egyre magasabbra, egyre gyorsabban, egyre erõsebben, míg a test és a lélek végleg feladja.

    Birgit Mauler, a Christoph-Dornier-Klinika pszichoterápiás vezetõje Münsterben a sportanorexia, a csúcsteljesítmények iránti éhség veszélyeire figyelmeztet: "A táplálkozási zavar és a kóros lesoványodás között a határ gyakran összemosódik." Ennek ellenére klinikailag az "anorexia athletica" nem tartozik a táplálkozászavarokhoz. Az érintettek - akik között egyre több a hobbisportoló - hisznek a képletben: "kevesebb súly egyenlõ jobb sporteredményekkel". Ez téves következtetés, hangsúlyozza Mauler.

    Bár a teljesítmények sokáig jók maradnak, sõt kezdetében még javulhatnak is, az extrém edzés és a túl kevés élelem miatt gyomor-bél betegségek, erõs súlyvesztés és növekedési problémák léphetnek fel. Ezeknek az oka a klinika szerint az alacsony önértékelés, a teljesítménydrukk és a rossz ideálok.

    - A fiatalság és szépség megõrzésének, látszatának rögeszmévé fajuló vágya sportfüggõséghez is vezethet - magyarázza az egyetem másik sporttudósa, Maike Tietjens, aki összehasonlítja a függõséget és következményeit a kábítószerekkel: - Ezek az emberek a sport nélkül nem tudnak élni. Emiatt elkülönítik magukat környezetüktõl.

    Ez problémákhoz vezethet a családban és a munkahelyen. Elsõsorban azoknál a sportolóknál, akik a csúcsteljesítményüket sok kitartást és nagy erõfeszítést igénylõ sportágakban kívánják elérni. Edzésmunkájuk során átlagon felüli mennyiségben választja ki szervezetük a boldogság érzésért felelõs hormonokat, az endorfinokat, viszont az általuk kiváltott eufória pszichikai függõséghez vezethet.

    - Ennek a következményei még nem eléggé ismertek, mivel a sportfüggõséget a tudomány csak nemrég ismerte el, ráadásul a társadalom által elfogadott sportolás és a sportfüggõség közötti határon mind többen lépnek túl. Ezt igazolja, hogy az utóbbi húsz évben egyre több az ilyen beteg, a sport- és fitneszstúdiók pedig folyvást szaporodnak. Mindenesetre immár léteznek terápiák - magyarázza egy sportpszichológus, Jürgen Beckmann, aki a müncheni mûszaki egyetem (TUM) professzora.

    A sportanorexia a sportorvosok szerint betegség, ahol a testsúly szabályozása a sportolással és a sportért történik. Különösen azokban a sportágakban, amelyeknél a testsúlynak kitüntetett szerepe van, mint például az evezés vagy a síugrás. Emlékezetes vita folyt a médiában is néhány éve például az egykori síugró világsztár, a német Sven Hannawald kóros lesoványodásáról, és idõ elõtti "kiégésérõl". Az olimpiai bajnok az anorexiájáról szóló hírt ugyan elutasította, de egy "erõszakos diétát" elismert.

    B.O.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A fiatalokat el kell rettenteni az alkoholfogyasztástól!

    "A szülõknek minden erejüket latba kell vetniük, hogy elvegyék gyermekeik kedvét az alkoholfogyasztástól, különösen a téli szünetben, amikor a fiatalok hajlamosak összejárni iszogatni - nyilatkozta Shirley Malcolm az AAAS oktatási és emberi erõforrásokkal foglalkozó osztályának vezetõje.

    A szakember szerint az egyik legjobb módszer az elrettentés: a szülõknek meg kell értetniük gyermekeikkel, hogy az alkohol milyen nagymértékben káros a fejlõdésükre. A tudósok korábban azt gondolták, az emberi agy fejlõdése már a kamaszkor elõtt befejezõdik.

  • A darázscsípés nemcsak fáj, veszélyes is - állat és embervédelem!

    A nyár végi gyümölcsérés idõszaka a méhek, darazsak szezonja is. Csípésük egészséges emberre nézve a kellemetlen fájdalmon, a csípés helyének átmeneti feldagadásán túl nem okoz említésre méltó következményt, de aki túlérzékeny rá, legyen óvatos, mert egyetlen csípés is veszélyes lehet számára.

    Nála a darázsméreg a legsúlyosabb allergiás reakciókat válthatja ki, akár halálos anafilaxiás sokkot is okozhat.

  • Összefüggést találtak a biológiai óra és a cukorbetegség között

    Amerikai biológusok szerint az emlõsök biológiai óráját szabályozó kulcsfontosságú fehérje szabályozza a glükóz termelõdését is a májban, szintjének változtatásával pedig javítható a diabéteszes egerek egészsége.

    Az eredmény felveti azt az érdekes lehetõséget is, hogy a diabétesz iparosodott országokban tapasztalt gyakoribbá válásának legalábbis egy bizonyos hányada az alvás és ébrenlét ciklusában történt zavar, az éjszakát a nappallal való összemosó életvitel terjedésének következménye.

  • Leismaniasis

    A távolsági turizmusnak, és a globális felmelegedés következtében egyre jobban kiterjedõ endémiás területnek köszönhetõen, a betegség megjelenése egyre gyakoribbá válhat az európai országokban.

    Az élõsködõ olyan élõlény, amely egy másik szervezeten vagy szervezetben él, és a létfenntartásához szükséges anyagokat részben vagy egészben ettõl a szervezettõl vonja el. A leishmaniasis, ostoros egysejtû (protozoon) által okozott kórkép. Legalább 30 Leishmania fajta van, amelyek közül 18 eredményezhet emberi megbetegedést.

  • Az extrém diáta komoly veszélyt jelent a csontokra?

    Ha valaki jelentõs súlytöbblettõl szabadul meg, egyértelmû, hogy különbözõ változások mennek végbe a testén. Néhány dolog azonban rejtve marad.

    Az alacsony kalóriatartalmú diéták során a csontok is megváltoznak-lebomlanak, majd új csontok képzõdnek, igen gyorsan. Ezzel együtt a csontok sûrûsége csökken, és jóval törékenyebbek lesznek, mint annak elõtte.

    A Missouri és Kansas Egyetem kutatói szerint az extrém diétázás és a hirtelen súlyvesztés komoly veszélyt jelenthet a csontokra.

  • Hajhullás okai és kezelése

    Hajhullás okai és kezeléseNőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek is.

  • Mindenkinek jót tesz a rendszeres testmozgás

    A naponta ismétlõdõ testmozgás szívet védõ hatásai a kezdõdõ magasvérnyomás-betegségben szenvedõkben is érvényre jutnak. A fiatal embereken végzett vizsgálat eredményeit az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóirata közölte.

    A nagy, hirtelen fizikai erõfeszítés alaposan megemelheti a vérnyomást. Ezért a terheléses orvosi vizsgálatnál a kerékpározást vagy a szalagon történõ kocogást meg kell szakítani.

  • Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!

    Egészséges lenyelni és megrágni a dinnyemagot!Van, akit egyszerűen bosszantanak az apró, fekete magok, nem szívesen harapnak rájuk, mások megszokásból filézik ki a görögdinnyét, ám vannak, akik attól tartanak, hogy esetleg emésztőrendszeri problémát okozhat a magok lenyelése. Most eláruljuk az igazságot erről! Nem, nem fog dinnye nőni a hasadba tőle, erre mérget vehetsz! Ahány ház, annyiféle dinnye evési módszer. Vannak, akik kenyérrel, vannak akik magában. Egyesek késsel, mások kanállal, megint mások szeletet harapva imádják.

  • Új nyálteszt segíti a Hepatitis C szûrést

    Új nyálteszt segíti a hepatitis C szûrést. A mintavevõ részt az íny mellé kell behelyezni, lényeges a "jó sûrû nyálminta". A nyálteszt 15-20 perc elteltével kimutatja a beteg esetleges érintettségét, az eredmény egyértelmûen leolvasható a tesztkazettáról. A tesztet egészségügyi dolgozó felügyelete mellett ajánlott elvégezni, aki pozitív eredmény esetén tájékoztatja az érintettet arról is, hol lehet a vizsgálati eredményt megerõsíteni - mondta el Ujhelyi Eszter, a Szent László Kórház Központi Immunológiai Laboratórium vezetõje.

  • Gyümölcslétõl cukorbetegség?

    Washington - Azoknak a nõknek, akik csökkenteni szeretnék a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, több zöldleveles zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztaniuk, ám tartózkodniuk kell a gyümölcslétõl - derült ki egy amerikai vizsgálatból.

    A New Orleans-i Tulane Egyetem közegészségügyi és trópusi járványtani intézetének kutatói amerikai ápolónõk 18 éves egészségügyi követéses vizsgálatának az adatait elemezték. A vizsgálatban 71 346 ápolónõ vett részt, közülük 4529-nél alakult ki 2-es típusú diabétesz.

  • A gyors diéták veszélyei

    A gyors diéták veszélyeiBármely villámdiétáról is legyen szó bizonyos élelmiszertípusokat előtérbe helyeznek, míg más tápanyagcsoportokat teljesen kizárnak az étkezésből. Ám ezek az élelmiszerek alapvető tápanyagokat, vitaminokat, nyomelemeket tartalmaznak, melyek elengedhetetlenek a szervezet hatékony működéséhez. Ha a szervezet nem jut hozzá ezekhez az alapvető tápanyagokhoz, elkezdődik a lassú leépülés, aminek következményei sok esetben csak évek múlva jelentkeznek. Nézzük meg közelebbről, hogy mi is történik egy-egy villámdiéta során és után a szervezetünkkel!

  • Kinyílik a világ a látássérültek elõtt

    - Nem kétséges, hogy a számítástechnika hatalmas segítséget nyújt az ép embereknek. A látássérülteknek pedig egy új, számukra ingyenes programmal még az önállóság esélyét is.

    - A nyolcvanas években vásároltak a szüleim egy Homelab 4-es mikroszámítógépet, akkor kezdtem el számítástechnikát tanulni. Magát a programozást a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában sajátítottam el a 90-es években, mert érdekelt ez a terület - mesélte Hammer Attila, programozó, aki születésétõl kezdve vak.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

    A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.