rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Ha gyengül a rövid távú memória

  • Kutatják a demencia elõjeleit

    Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.

    Hozzátette: - Az idõskori elbutulás (demencia) jellemzõje az értelmi képességek hanyatlása, fõ tünet a rövid távú memória, majd az absztrakt gondolkodás károsodása. Késõbb zavar támad az ítéletalkotásban, amit az érintett nem észlel. A lyukas emlékezetre, a gyenge memóriára hivatkoznak egyes betegek, de azt már senki nem panaszolja, ha cserbenhagyta a józan ítélõképessége, ha téves következtetésre jutott. Az agyban zajló biokémiai változások nyomán megváltozik az egyén viselkedése, személyisége. A testi leépülés végül halálhoz vezet.

    A lesújtó tüneteknek számos oka lehet: leginkább, az esetek 50-60 százalékában az idegsejtek pusztulása, de érrendszeri ok, kergemarha kór, vitaminhiány, Parkinson kór, neuroszifilisz, a túlzott alkoholfogyasztás is elõidézheti. A dohányzás szerepével kapcsolatban a szakemberek határozottan cáfolják azt a téveszmét, hogy mivel a nikotinnak stimuláló, az agymûködést serkentõ hatása van, az agyi ingerületátvivõ acetilkolinnak pedig vannak nikotinreceptorai, a dohányzás véd az elbutulással szemben. Valódi védelmet a szervezetben fennálló esetleges gyulladás csökkentése, az antioxidánsban gazdag étrend mellett a rendszeres testi és fizikai aktivitás jelenthet - a memóriaközpont úgynevezett szemcse-sejtjei ugyanis képesek újraképzõdni, a tanulás hatására akár meg is duplázódhatnak.

    - A korai felismerés a háziorvos feladata volna, aki a figyelmeztetõ jelek észlelése nyomán elvégezhetné a szûrést - mondja Kovács Tibor, a Demencia Ambulancia vezetõje. - A bonyolultan hangzó MiniMental Test (MMT) és a Blessed-Roth próbán egészen egyszerû, mindennapi kérdéseket tesznek fel a vizsgált személynek. A válaszok alapján pontos diagnózis rajzolódik ki, akárcsak az órateszt során, amikor adott idõpontot kell beírni egy körbe: a stilizált órába. A legtöbb hazai beteg olyan állapotban van, hogy az MMT teszten csak 16-18 pont között teljesít. A terápiás beavatkozásra viszont már jóval elõbb (20-22 pont felett) szükség volna - a jelenleg elérhetõ gyógyszerek ugyanis a tünetek megjelenését követõ elsõ 2-3 évben hatékonyak.

    Az elbutulás - szerencsére - nem szükségszerûen sújt minden öreget.

    - Olyan nincs, hogy valaki a korához képest feledékeny. Ez hibás megközelítés - mondja a Demencia Ambulancia vezetõje. - Idegrendszeri betegségrõl van szó, amely során fõleg a memóriát vezérlõ területeken pusztulnak el az idegsejtek közötti kapcsolatok. Az információt az agyban a társítás kódolja és biztosítja. Az Alzheimer-kór esetén ez hiányzik. Hiába figyel, koncentrál, erõlködik az érintett, nem fog tudni jobban emlékezni. Az agykérgi funkciók deficitjérõl van szó, a veszteség nyomán pedig változik a személyiség, hanyatlik a munkavégzõ képesség, és romlanak a szociális, személyközi kapcsolatok. A tünetek megjelenését követõen a kórlefolyás átlag 8-10 év, karakterisztikus egyéni eltérésekkel.
    - Az Alzheimer-kór kialakulásában igen nagy szerepet tulajdonítanak az idegsejtek közötti térben felhalmozódó amiloid fehérje plakkok és a sejteken belül kicsapódó úgynevezett neurofibrillás kötegek jelenlétének. A kezelés akkor volna eredményes, ha ezeket a képzõdményeket ki lehetne takarítani az agyból. Evvel már 1992-ben is próbálkoztak amerikai kutatók, de máig nem jártak sikerrel - teszi hozzá Janka professzor.
    A szakemberek állítása szerint Izraelben az orron át bejuttatott bakteriofágokkal kísérlik meg újabban kitisztítani az agyat, és az immunterápiával is folynak vizsgálatok. A hatásos, eredményes módszer megtalálásáig azonban marad a drága hagyományos kezelés. (Amerikai statisztikák szerint évi 170 milliárd dollárt is fölemészt évrõl-évre a demencia kezelése, miközben a fej/gerincvelõ sérülésekre 94, a szorongás terápiájára 82, a skizofréniára 57 milliárd dollárt költenek.) A jelenlegi terápia az ingerületátvivõ folyadék pályáját, az acetilkolin rendszert próbálja karban tartani. A bonyolult nevû kolinészteráz gátló szer (amibõl 2-3 fajta is hozzáférhetõ hazánkban) erõsíti az üzenõrendszer állapotát, nem engedi, hogy a bontóenzim mûködjön.
    Ami pedig a hazai helyzetet illeti, dr. Kovács Tibor 100-150 ezerre becsüli az Alzheimer-kóros betegek számát. Miközben az ország területét lefedi a 70-80 demencia ambulancia, s miközben a szakmai színvonal elismerten jó, a nemzetközi protokollnak megfelelõen zajlik az ellátás, úgy véli, a rászorultaknak csak elenyészõ töredéke, alig hatezer ember kapja meg a szükséges és megfelelõ kezelést. Megnyugtató viszont, hogy a betegek ügyeit most erõs érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ civil szervezõdés karolja fel. Részben nekik is köszönhetõ, hogy a hazai egészségbiztosítás ma már 50 százalékos támogatásban részesíti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményeket.
    fabet


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túlzott rágózás vészes fogyást okozhat

    Bármilyen hihetetlen, akár rágózás miatt is lehet hirtelen veszélyesen sokat fogyni. Egyre több élelmiszer tartalmaz cukor helyett édesítõszert, melyek közül az egyik leggyakoribb a szorbitol. A szorbitol azonban igen kis mértékben szívódik fel a vékonybélbõl és emiatt hasmenést okozhat. A British Medical Journal folyóirat legfrissebb számában megjelent közlemény két olyan esetrõl is beszámolt, mely a címet alátámasztja. Mindkét beteg krónikus hasmenés, hasi fájdalom és nagymértékû fogyás miatt jelentkezett orvosánál.

  • A boldogság nem függ az élet történéseitõl

    Akkor most mi van?!?

    London - Az élet nagy jelentõségû eseményei - mint a gyermek születése, a házasságkötés - boldogabbá tehetik az embert, de csak idõlegesen - állítják a szakemberek.

    A boldogság alapszinten lényegében egész életen keresztül ugyanaz marad - mutatták rá az Economic Journal címû brit szaklapban megjelent tanulmányukban.

  • Õssejtek segítségével visszafordították az öregedést egy ritka betegségben

    Az öregedés és a rák megértését is segítheti az a tanulmány, amelyben amerikai kutatók módosított õssejtekkel visszafordították az öregedési folyamatot egy ritka genetikai betegségben.

    A bostoni Children's Hospital és a Harvard õssejtekkel foglalkozó intézetének munkatársai közönséges bõrsejtekbõl létrehozott, az embrionális õssejtekhez igen hasonló tulajdonságokkal bíró, pluripotens õssejteket (iPS-sejtek) hoztak létre. A dyskeratosis congenita elnevezésû ritka, örökletes betegséget tanulmányozták, amely korai öregedéssel jár.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.

  • Új esély a rákterápiában

    A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.

    Az emlõdaganatos betegeknek mintegy egynegyede szenved HER2-pozitív emlõrákban, ami e betegségnek egy jól körülhatárolható csoportja.

  • Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünk

    Alapos kézmosással sok betegséget elkerülhetünkA tisztaság fél egészség - ezt a közhelyes mondást sokan próbálták már megcáfolni, azonban a tisztaság, tisztálkodás az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor leghatékonyabb módja a betegségek megelőzésének. A fertőtlenítés és higiénia logikája meglehetősen egyszerű: a fertőzések terjedését legkönnyebben úgy akadályozhatjuk meg, hogy valahol megszakítjuk a kórokozók átadását. Tudnunk kell, hogy hol telepedhetnek meg a fertőző betegségeket okozó mikrobák, milyen körülmények kedveznek nekik, hogyan kerülhetnek be ezek a szervezetünkbe.

  • A HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához köthetõ molekula szerkezetét írták le

    Egy kulcsfontosságú, a HIV-fertõzéshez és a rák kialakulásához is köthetõ jelátvivõ fehérje szerkezetérõl sikerült pontos képet alkotniuk amerikai kutatóknak, akik eredményüket a Science tudományos magazin pénteki számában tették közzé.

    A CXCR4 molekula egy nagyobb fehérjecsalád tagja, melyeket G-fehérje-kapcsolt receptoroknak (GPCR-ek) neveznek. Ezek a molekulák a sejtmembránokon átívelve jelátvivõként mûködnek a külsõ és a belsõ környezet között.

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • Összefüggés lehet a születési súly és a mellrák kialakulása között?

    A nagyobb születési súllyal és hosszal világra jött nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki késõbb mellrák. Minél nagyobb a születéskori súly, annál nagyobb a kockázat - állítják brit kutatók.

    A születési súly bizonyos mértékig a méhen belüli viszonyokat tükrözi, így most egy olyan összefüggés került napvilágra, amely szerint a mellrák kialakulása már évtizedekkel a klinikai tünetek kialakulása elõtt megkezdõdik, mondta el Dr. Dimitrios Trichopoulos, a Harvard Egyetem Közegészségügyi és Járványtani Intézetének professzora.

  • Tesztelik a melanoma elleni vakcinát

    Az elõrehaladott állapotban lévõ melanomás páciensek egy része is teljesen felépült egy tesztelés alatt lévõ vakcinától, amely csak a tumorsejteket támadja meg és sértetlenül hagyja az egészséges sejteket.

    Howard Kaufman, a chicagói Rush egyetemi orvosi központ munkatársa elmondta, hogy tanulmányuk megmutatta, egyes elõrehaladott állapotú melanomás páciensek is meggyógyulhatnak, és mások állapota is javul a szer hatására. "Évente emberéletek ezreit menti majd meg" - tette hozzá.

  • Amikor már mindennapos a hátfájás

    Amikor már mindennapos a hátfájásA hátfájás manapság sajnos már nem ritka: szinte népbetegséggé vált a probléma - mielőtt műtétre jelentkeznénk, gondoljuk át, hogy tehetünk-e magunkért valamit, hogy mégse legyen szükség a késre! A hátfájásra ma már nem lehet úgy tekinteni, mint egy átlagos és majd szépen elmúló problémára, több ember szenved tőle, mint hinnénk. A fejlett országokban a lakosság közel kilencven százalékának okoz mindennapos, kínokat a hát-, nyak- vagy derékfájdalom. A hátfájásnak számos oka lehet, és vannak esetek, amikor már csak a műtét jelent tartós megoldást.

  • A fájdalom egyidõs az emberiséggel

    A fájdalom, amely egyidõs az emberiséggel, õsidõk óta óriási problémát jelent, kezelése azonban még napjainkban sem igazán megoldott - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke annak kapcsán, hogy a fájdalomcsillapítás volt a központi témája az Összefogás az agykutatásért és a betegekért címmel a közelmúltban megrendezett budapesti szimpóziumnak.

    - Egy idegrendszeri kérdéssel foglalkoztunk, hiszen a fájdalom megélése az agyban történik. A legkülönfélébb aspektusból, több tudományterület szempontjából elemeztük a kérdést.

  • Öngyilkos szülõ, öngyilkos gyerek?

    Ha egy gyerek valamelyik szülõje öngyilkosságot követ el, jelentõsen nagyobb a valószínûsége annak, hogy késõbb a gyermek is ugyanúgy végzi - állapították meg amerikai kutatók, akiknek tanulmánya az American Academy of Child and Adolescent Psychiatry jelenik meg.

    Az Egyesült Államokban évente 7.000-12.000 gyerek veszti el szülõjét úgy, hogy az öngyilkosságot követ el. A most közölt vizsgálatban amerikai statisztikák mellett három évtized svéd pszichiátriai adatai is szerepelnek.

  • A jó és a rossz szénhidrát

    Fogyókúra-programigazgatók és táplálkozástudósok tucatjával állítják össze a szénhidrátban szegény, vagy sok szénhidrátot tartalmazó étrendeket. Ám nem csak az számít, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mit fogyasztunk és milyen arányban.

    Dr. Matos Lajos szívgyógyász professzor foglalja össze: miért fontos, hogy étkezéskor figyelemmel legyünk a különféle szénhidrátoknak a szervezetre gyakorolt hatására.