2021.01.21. - Ágnes

Ha gyengül a rövid távú memória

Ha gyengül a rövid távú memória
Kutatják a demencia elõjeleit

Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.
Hozzátette: - Az idõskori elbutulás (demencia) jellemzõje az értelmi képességek hanyatlása, fõ tünet a rövid távú memória, majd az absztrakt gondolkodás károsodása. Késõbb zavar támad az ítéletalkotásban, amit az érintett nem észlel. A lyukas emlékezetre, a gyenge memóriára hivatkoznak egyes betegek, de azt már senki nem panaszolja, ha cserbenhagyta a józan ítélõképessége, ha téves következtetésre jutott. Az agyban zajló biokémiai változások nyomán megváltozik az egyén viselkedése, személyisége. A testi leépülés végül halálhoz vezet.

A lesújtó tüneteknek számos oka lehet: leginkább, az esetek 50-60 százalékában az idegsejtek pusztulása, de érrendszeri ok, kergemarha kór, vitaminhiány, Parkinson kór, neuroszifilisz, a túlzott alkoholfogyasztás is elõidézheti. A dohányzás szerepével kapcsolatban a szakemberek határozottan cáfolják azt a téveszmét, hogy mivel a nikotinnak stimuláló, az agymûködést serkentõ hatása van, az agyi ingerületátvivõ acetilkolinnak pedig vannak nikotinreceptorai, a dohányzás véd az elbutulással szemben. Valódi védelmet a szervezetben fennálló esetleges gyulladás csökkentése, az antioxidánsban gazdag étrend mellett a rendszeres testi és fizikai aktivitás jelenthet - a memóriaközpont úgynevezett szemcse-sejtjei ugyanis képesek újraképzõdni, a tanulás hatására akár meg is duplázódhatnak.

- A korai felismerés a háziorvos feladata volna, aki a figyelmeztetõ jelek észlelése nyomán elvégezhetné a szûrést - mondja Kovács Tibor, a Demencia Ambulancia vezetõje. - A bonyolultan hangzó MiniMental Test (MMT) és a Blessed-Roth próbán egészen egyszerû, mindennapi kérdéseket tesznek fel a vizsgált személynek. A válaszok alapján pontos diagnózis rajzolódik ki, akárcsak az órateszt során, amikor adott idõpontot kell beírni egy körbe: a stilizált órába. A legtöbb hazai beteg olyan állapotban van, hogy az MMT teszten csak 16-18 pont között teljesít. A terápiás beavatkozásra viszont már jóval elõbb (20-22 pont felett) szükség volna - a jelenleg elérhetõ gyógyszerek ugyanis a tünetek megjelenését követõ elsõ 2-3 évben hatékonyak.

Az elbutulás - szerencsére - nem szükségszerûen sújt minden öreget.

- Olyan nincs, hogy valaki a korához képest feledékeny. Ez hibás megközelítés - mondja a Demencia Ambulancia vezetõje. - Idegrendszeri betegségrõl van szó, amely során fõleg a memóriát vezérlõ területeken pusztulnak el az idegsejtek közötti kapcsolatok. Az információt az agyban a társítás kódolja és biztosítja. Az Alzheimer-kór esetén ez hiányzik. Hiába figyel, koncentrál, erõlködik az érintett, nem fog tudni jobban emlékezni. Az agykérgi funkciók deficitjérõl van szó, a veszteség nyomán pedig változik a személyiség, hanyatlik a munkavégzõ képesség, és romlanak a szociális, személyközi kapcsolatok. A tünetek megjelenését követõen a kórlefolyás átlag 8-10 év, karakterisztikus egyéni eltérésekkel.
- Az Alzheimer-kór kialakulásában igen nagy szerepet tulajdonítanak az idegsejtek közötti térben felhalmozódó amiloid fehérje plakkok és a sejteken belül kicsapódó úgynevezett neurofibrillás kötegek jelenlétének. A kezelés akkor volna eredményes, ha ezeket a képzõdményeket ki lehetne takarítani az agyból. Evvel már 1992-ben is próbálkoztak amerikai kutatók, de máig nem jártak sikerrel - teszi hozzá Janka professzor.
A szakemberek állítása szerint Izraelben az orron át bejuttatott bakteriofágokkal kísérlik meg újabban kitisztítani az agyat, és az immunterápiával is folynak vizsgálatok. A hatásos, eredményes módszer megtalálásáig azonban marad a drága hagyományos kezelés. (Amerikai statisztikák szerint évi 170 milliárd dollárt is fölemészt évrõl-évre a demencia kezelése, miközben a fej/gerincvelõ sérülésekre 94, a szorongás terápiájára 82, a skizofréniára 57 milliárd dollárt költenek.) A jelenlegi terápia az ingerületátvivõ folyadék pályáját, az acetilkolin rendszert próbálja karban tartani. A bonyolult nevû kolinészteráz gátló szer (amibõl 2-3 fajta is hozzáférhetõ hazánkban) erõsíti az üzenõrendszer állapotát, nem engedi, hogy a bontóenzim mûködjön.
Ami pedig a hazai helyzetet illeti, dr. Kovács Tibor 100-150 ezerre becsüli az Alzheimer-kóros betegek számát. Miközben az ország területét lefedi a 70-80 demencia ambulancia, s miközben a szakmai színvonal elismerten jó, a nemzetközi protokollnak megfelelõen zajlik az ellátás, úgy véli, a rászorultaknak csak elenyészõ töredéke, alig hatezer ember kapja meg a szükséges és megfelelõ kezelést. Megnyugtató viszont, hogy a betegek ügyeit most erõs érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ civil szervezõdés karolja fel. Részben nekik is köszönhetõ, hogy a hazai egészségbiztosítás ma már 50 százalékos támogatásban részesíti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló gyógyszerkészítményeket.
fabet