rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Így lehet legyõzni a stresszt!

  • A stressz magyar „találmány"

    A stressz szó jelentésének kidolgozása és magának a jelenségnek úttörõ kutatása az osztrák–magyar tudós, Selye János nevéhez fûzõdik. Maga a stressz nem más, mint a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölõ orvosi szakkifejezés. Jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség", amely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részérõl.

    Alattomos ellensége a szervezetnek a stressz, de legyõzhetõ. Dr. Stephanie McClellan és dr. Beth Hamilton amerikai pszichiáter és belgyógyász most tíz természetes módszerrel szolgál, amellyel leküzdhetõ a nyomasztó stressz érzése, és visszafordíthatók a végzetes folyamatok.

    A két orvos-kutató nem marokszám szedhetõ nyugtató pirulákat ajánl, sem feszültségünket nem javasolja alkoholban oldani. Szerintük a bölcs természet s az emberi lélek ösztönös belsõ harmóniája is bõven elég megoldással szolgál, s ebben egyetértenek a magyar szakemberek is.

    Magyarországon csaknem egymillió ember szenved a menedzserbetegségnek is nevezett kórtól, amely súlyos esetben pánikrohamokhoz, sõt agyvérzéshez, szívinfarktushoz és halálhoz is vezethet. Munkahelyi kihívások, a családnak való megfelelés kényszere, az anyagi gondok, a válságban egzisztenciánk, megélhetésünk, szeretteink sorsa felett érzett aggodalom vezet elsõsorban a stresszhez.

    – A legfontosabb, hogy szabályozzuk légzésünket. Ha érezzük, hogy elönt a feszültség, vegyünk pár nagy levegõt, szellõztessük át testünket, és figyeljük légzésünket, míg nem érezzük, hogy megnyugszunk – tanácsolja McClellan doktor, hozzátéve, hogy a mosoly, a nevetés is pozitív érzelmeket, gondolatokat szül, és gyorsan elûzi a stressz negatív hatását.

    – Figyeljük az embereket. Ha úgy érezzük, agyonnyom a stressz, üljünk le az utcán egy padra, és 10-15 percig figyeljük az arra járó embereket, próbáljuk beleélni magunkat a hangulatukba. Ha közben csokit és dióféléket rágcsálunk, az percek alatt megnyugtatja az idegrendszert.

    Emellett azt ajánlják, hogy hallgassunk zenét, de ne feltétlen bömböltessük a hifitornyot. S bizony meg kell tanulni nemet mondani. A stressz egyik legfontosabb elõidézõ tényezõje, hogy túlvállaljuk magunkat, majd stresszessé válunk, ha átcsapnak fejünk felett a hullámok. Segítsünk másoknak. Stresszes állapotban az ember csak magával foglalkozik, és ez csak növeli a feszültséget. Feledkezzünk meg pár percre magunkról, akár csak segítsünk át egy idõs embert az úton.

    – Az elsõ kávét mindig tele gyomorra fogyasszuk reggel, úgy csökkentjük az ajzószer hatását, s itt a tavasz, mozogjunk a szabadban – áll a tanulmányban. Fõként a napsütéses szabad órákat ne hagyjuk ki. Végül azt tanácsolják, vezessünk stressznaplót. Minden este írjuk bele, milyen feszült helyzetekbe kerültünk aznap, és milyen tüneteket okozott a stressz. Másnap reggel olvassuk el, és igyekezzünk kerülni a stresszes helyzeteket.

    – Az orvostudomány fejlõdése mellett ma már kitûnõ gyógyszerek vannak a stressz, a szorongás oldására, de egyebek mellett egy nagyon fontos baj van velük: nagyon nehéz leszokni róluk – mondta a Blikknek dr. Kóczán István belgyógyász, kardiológus. – Függõséget okoznak, egyre többet kell szedni belõlük, hogy elérjék a hatásukat, és a magyar egészségügynek sincs akkora kapacitása, hogy ellenõrizze a pácienseknél ezek pontos szedését. – Kóczán doktor is egyetért a természetes módszerekkel. – A különbözõ légzéstechnikák alkalmazása valóban megnyugtatja a szervezetet, sõt egy kialakulóban lévõ pánikroham is megelõzhetõ vele – vélte. – A stresszes ember összevissza kapkodja a levegõt, úgy nevezzük, hiperventilál, ez idõvel szívpanaszokhoz, mellkasi szorításhoz vezet. Az egyenletes, irányított légzés ezen segít, ahogy a rendszeres étkezés is.

    – Az immunrendszerünket erõsíti a nevetés, a feszült, stresszes élethelyzetekben pedig fontos segítséget nyújtanak a társas kapcsolatok – véli Hazag Anikó pszichológus. – A mozgásnak, a sportolásnak is bizonyítottan jó hatása van, a családdal, barátokkal megélt közös pozitív élmények is feszültségoldó hatásúak. Nem kell félni a stressztõl, hisz az hozzátartozik az életünkhöz, csak nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon rajtunk.
    Híznak, kitörnek vagy leblokkolnak a túlhajszolt sztárok

    Falusi Mariann (50): Különösen reagál a stresszre, a Pa-Dö-Dõ egyik fele; súlyos kilókat szed fel a lelki nyomás hatására.

    – Én a stressz miatt hízom állandóan, pedig nem eszem többet egy átlagos embernél – vallja az énekesnõ. – Másnak hullik a haja, vagy nádszálvékonyra fogy. Én a legkülönfélébb dolgok hatására vágok bele egy-egy fogyókúrába: például, ha elkap egy hirtelen megfelelési vágy.

    Liptai Claudia (36): Rajta is kijön néha a stressz. A Mokka mûsorvezetõje Gesztesi Károllyal való szakítása után kezdett fogyni, de nem ez a legfontosabb tünet.

    Claudia egy ízben határozott dühkitöréssel reagált a nyomásra, amelyet a válás, az a körül kialakult médiafelhajtás, az állandó figyelem s feltehetõen többórás repülõút okozott. A szenvedõ áldozat lapunk fotósa volt, akinek egyetlen bûne, hogy a nyílt utcán, közterületen próbált felvételt készíteni az utazásából hazatérõ Claudiáról.

    Gregor Bernadett (37): A sok munka, a családja megélhetése körüli aggodalmak vannak rá rossz hatással. A stressz miatt a színésznõ pár hete egyik elõadásán lett rosszul.

    – Nehezen vettem levegõt, halálfélelmem volt, és azt hittem, infarktust kapok – emlékezett vissza Gregor az esetre.

    K. Á.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • Ellazult állapotban jobban emlékszik az elme

    Erõsebb és tovább tartó emlékek formálódhatnak, amikor ellazult állapotban van valaki, és agyának emlékezéssel összefüggõ idegsejtjei összehangoltan sülnek ki egyes agyhullámokkal.

    Amerikai kutatók a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé tanulmányukat, melynek megállapításai új terápiák kidolgozásához vezethetnek a tanulási zavarokkal vagy bizonyos típusú demenciával élõ emberek számára.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.

  • 13 évvel nõtt a HIV-fertõzöttek életkilátása

    Az új AIDS-kezeléseknek köszönhetõen 13 évvel nõtt a betegek életkilátása az utóbbi évtizedben. A Bristol Egyetem kutatói 14 különbözõ tanulmány 43 ezer esetének összevetése után vonták le a megállapítást.

    A kutatók szerint az a HIV-fertõzött, aki most, húszéves korában kezdi szedni a gyógyszereket átlagban még további 43 évig élhet. Tíz évvel korábban egy húszéves korától kezelt beteg még csak arra számíthatott, hogy átlagban további 36 évig élhet.

  • A tartós stressz negatív hatásai

    A tartós stressz negatív hatásaiA stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik. Sok ember szenved krónikus stressztől. A tartós stressz tipikus kísérő tünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár.

  • Dohányzó szülõk hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez?

    Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülõk, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez.

    Több kanadai intézmény összefogásával készült az a felmérés, melyben 1800 gyermek vett részt, a 10 és 12 év közötti korosztályból. A résztvevõknek egy kérdõívet kellett kitölteniük az egészségükrõl, viselkedési szokásaikról, arról, hogy ki vannak-e téve a passzív dohányzás ártalmainak, illetve tapasztalnak-e nikotinfüggõségi jeleket.

  • Egészségesebb szívûek a nagyon kövér emberek?

    A kövér emberek, ha nem lesznek cukorbetegek vagy nem emelkedik meg jelentõsen a vérnyomásuk, feltûnõen ép koszorúerekkel élnek - állapították meg olasz kutatók. A többletsúly sok szempontból jelent egészségügyi hátrányt. A fölösleges kilók nemcsak az ízületeket teszik tönkre, hanem igen gyakran lesz magas vérnyomásuk és cukorbetegségük is az elhízott embereknek.

    Ennek megfelelõen - és sok tapasztalat alapján - az a vélemény, hogy az elhízás a szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • A kialvatlanság hatása a szervezetre

    A napi stressz, az idõjárás változásai, vagy egy késõ esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elõ a beteg életében. A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek. Az álmatlanság, vagy más néven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvetõ funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • Kísérleti siker a daganatok kezelésében

    Egereken végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy a kemoterápiás kezelés hatékonyabbá tehetõ egy sejtek közötti kommunikációban szerepet játszó anyag gátlásával. A molekula normál esetben összehúzza az ereket, de ha megakadályozzák a mûködését, akkor a különbözõ gyógyszerek könnyebben bejuttathatók a tumorokba. A rákos megbetegedés diagnosztizálását követõen az orvosoknak több lehetõségük is van, hogy miképpen szálljanak szembe vele. A kemoterápia (amikor erõs gyógyszerekkel próbálják megölni a rákos sejteket) az egyik leggyakrabban használt fegyver a daganatokkal szemben.

  • Vírus nyomait találták a Glaxo rotavírus elleni vakcinájában

    Azonnali információkat kértek az európai gyógyszerügyi hatóság illetékesei a brit GlaxoSmithKline gyógyszergyártó cégtõl, miután a gyerekek számára készült vakcinájában egy sertéseket megfertõzõ vírus nyomaira bukkantak.

    Az Európai Gyógyszerügynökség közlése szerint az egyébként ártalmatlannak ismert vírustól származó DNS-t a Rotarix nevû, szájon át alkalmazott vakcinában találták, amellyel a hasmenéssel és hányással járó rotavírus-fertõzés ellen védik a gyerekeket.

  • Áram alatt jobban számolunk

    Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével segíteni lehet a számolási nehézségben, azaz diszkalkuliában szenvedõkön. Roi Cohen Kadosh, az Oxfordi Egyetem kutatója és kollégái transzkraniális egyenáramú stimulációnak tették ki alanyaikat. Amennyiben a megfelelõ agyterületeket ingerelték, javultak az illetõ matematikai képességei. A hatás még hat hónappal a kísérlet után is tartott.

    Az oxfordi kutatók elmondása szerint a lakosság mintegy húsz százaléka szenved közepes, illetve súlyos számolási zavarban.

  • Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!

    Tudatos bőrápolás: mentsd a bőröd!Rosszul választ hidratálókrémet, arcápolót a nők többsége, sokan nem is ússzák meg ép bőrrel: akár ronthatunk is bőrünk állapotán. Ezért sem a legjobb ötlet arckrémet ajándékozni, és ha kapunk – például karácsonykor - ne kenjük gondolkodás nélkül magunkra. Legtöbben a reklámok hatására és ismerősök ajánlására vásárolnak arckrémet. Ha szerencséjük van, beválik. Többnyire azonban az ellenkezője történik. Ha nem a megfelelő terméket vagy nem a megfelelő területen alkalmazzuk, csak rontunk a helyzeten– emiatt gyakran végzik a fürdőszobaszekrény mélyén a többi porosodó készítmény mellett.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.