Így lehet legyõzni a stresszt!

A stressz magyar „találmány"

A stressz szó jelentésének kidolgozása és magának a jelenségnek úttörõ kutatása az osztrák–magyar tudós, Selye János nevéhez fûzõdik. Maga a stressz nem más, mint a szervezetnek az ingerekre adott válaszát jelölõ orvosi szakkifejezés. Jelentése nagyjából „folyamatos feszültség" vagy „tartós idegesség", amely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részérõl. Alattomos ellensége a szervezetnek a stressz, de legyõzhetõ. Dr. Stephanie McClellan és dr. Beth Hamilton amerikai pszichiáter és belgyógyász most tíz természetes módszerrel szolgál, amellyel leküzdhetõ a nyomasztó stressz érzése, és visszafordíthatók a végzetes folyamatok.

A két orvos-kutató nem marokszám szedhetõ nyugtató pirulákat ajánl, sem feszültségünket nem javasolja alkoholban oldani. Szerintük a bölcs természet s az emberi lélek ösztönös belsõ harmóniája is bõven elég megoldással szolgál, s ebben egyetértenek a magyar szakemberek is.

Magyarországon csaknem egymillió ember szenved a menedzserbetegségnek is nevezett kórtól, amely súlyos esetben pánikrohamokhoz, sõt agyvérzéshez, szívinfarktushoz és halálhoz is vezethet. Munkahelyi kihívások, a családnak való megfelelés kényszere, az anyagi gondok, a válságban egzisztenciánk, megélhetésünk, szeretteink sorsa felett érzett aggodalom vezet elsõsorban a stresszhez.

– A legfontosabb, hogy szabályozzuk légzésünket. Ha érezzük, hogy elönt a feszültség, vegyünk pár nagy levegõt, szellõztessük át testünket, és figyeljük légzésünket, míg nem érezzük, hogy megnyugszunk – tanácsolja McClellan doktor, hozzátéve, hogy a mosoly, a nevetés is pozitív érzelmeket, gondolatokat szül, és gyorsan elûzi a stressz negatív hatását.

– Figyeljük az embereket. Ha úgy érezzük, agyonnyom a stressz, üljünk le az utcán egy padra, és 10-15 percig figyeljük az arra járó embereket, próbáljuk beleélni magunkat a hangulatukba. Ha közben csokit és dióféléket rágcsálunk, az percek alatt megnyugtatja az idegrendszert.

Emellett azt ajánlják, hogy hallgassunk zenét, de ne feltétlen bömböltessük a hifitornyot. S bizony meg kell tanulni nemet mondani. A stressz egyik legfontosabb elõidézõ tényezõje, hogy túlvállaljuk magunkat, majd stresszessé válunk, ha átcsapnak fejünk felett a hullámok. Segítsünk másoknak. Stresszes állapotban az ember csak magával foglalkozik, és ez csak növeli a feszültséget. Feledkezzünk meg pár percre magunkról, akár csak segítsünk át egy idõs embert az úton.

– Az elsõ kávét mindig tele gyomorra fogyasszuk reggel, úgy csökkentjük az ajzószer hatását, s itt a tavasz, mozogjunk a szabadban – áll a tanulmányban. Fõként a napsütéses szabad órákat ne hagyjuk ki. Végül azt tanácsolják, vezessünk stressznaplót. Minden este írjuk bele, milyen feszült helyzetekbe kerültünk aznap, és milyen tüneteket okozott a stressz. Másnap reggel olvassuk el, és igyekezzünk kerülni a stresszes helyzeteket.

– Az orvostudomány fejlõdése mellett ma már kitûnõ gyógyszerek vannak a stressz, a szorongás oldására, de egyebek mellett egy nagyon fontos baj van velük: nagyon nehéz leszokni róluk – mondta a Blikknek dr. Kóczán István belgyógyász, kardiológus. – Függõséget okoznak, egyre többet kell szedni belõlük, hogy elérjék a hatásukat, és a magyar egészségügynek sincs akkora kapacitása, hogy ellenõrizze a pácienseknél ezek pontos szedését. – Kóczán doktor is egyetért a természetes módszerekkel. – A különbözõ légzéstechnikák alkalmazása valóban megnyugtatja a szervezetet, sõt egy kialakulóban lévõ pánikroham is megelõzhetõ vele – vélte. – A stresszes ember összevissza kapkodja a levegõt, úgy nevezzük, hiperventilál, ez idõvel szívpanaszokhoz, mellkasi szorításhoz vezet. Az egyenletes, irányított légzés ezen segít, ahogy a rendszeres étkezés is.

– Az immunrendszerünket erõsíti a nevetés, a feszült, stresszes élethelyzetekben pedig fontos segítséget nyújtanak a társas kapcsolatok – véli Hazag Anikó pszichológus. – A mozgásnak, a sportolásnak is bizonyítottan jó hatása van, a családdal, barátokkal megélt közös pozitív élmények is feszültségoldó hatásúak. Nem kell félni a stressztõl, hisz az hozzátartozik az életünkhöz, csak nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon rajtunk.
Híznak, kitörnek vagy leblokkolnak a túlhajszolt sztárok

Falusi Mariann (50): Különösen reagál a stresszre, a Pa-Dö-Dõ egyik fele; súlyos kilókat szed fel a lelki nyomás hatására.

– Én a stressz miatt hízom állandóan, pedig nem eszem többet egy átlagos embernél – vallja az énekesnõ. – Másnak hullik a haja, vagy nádszálvékonyra fogy. Én a legkülönfélébb dolgok hatására vágok bele egy-egy fogyókúrába: például, ha elkap egy hirtelen megfelelési vágy.

Liptai Claudia (36): Rajta is kijön néha a stressz. A Mokka mûsorvezetõje Gesztesi Károllyal való szakítása után kezdett fogyni, de nem ez a legfontosabb tünet.

Claudia egy ízben határozott dühkitöréssel reagált a nyomásra, amelyet a válás, az a körül kialakult médiafelhajtás, az állandó figyelem s feltehetõen többórás repülõút okozott. A szenvedõ áldozat lapunk fotósa volt, akinek egyetlen bûne, hogy a nyílt utcán, közterületen próbált felvételt készíteni az utazásából hazatérõ Claudiáról.

Gregor Bernadett (37): A sok munka, a családja megélhetése körüli aggodalmak vannak rá rossz hatással. A stressz miatt a színésznõ pár hete egyik elõadásán lett rosszul.

– Nehezen vettem levegõt, halálfélelmem volt, és azt hittem, infarktust kapok – emlékezett vissza Gregor az esetre.

K. Á.