2024.04.26. - Ervin

A lisztérzékenység felismerése, tünetei

A lisztérzékenység (coeliakia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezetõ megbetegedése, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék (glutén) hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A lisztérzékenység hajlama családi öröklõdést mutat (elsõfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezõk mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak. A betegség gyakorisága az utóbbi idõben nõtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínûleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a glutén érzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor.

A betegség kiváltója a búzában lévõ glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetõen a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben.

A lisztérzékenység tünetei:

- klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemzõ tünet a nagytömegû, laza széklet, hasmenés, fogyás, puffadás;
- következményes vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság;
- gyermekkorban a növekedés elmaradása, alacsony termet;
- szimmetrikusan eloszló erõsen viszketõ kiütés a váll, ülep, fejbõr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
- ataxia (akaratlagos mozgások hibás koordinációja), idegbántalmak;
- alopecia areata (foltokban jelentkezõ kopaszság);
- pikkelysömör (psoriasis);
- ismeretlen eredetû májenzim-emelkedés is a lisztérzékenység tünete lehet.

Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó coeliakiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetû vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetõsége.

A felnõttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sõt gyakran túlsúlyos. A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követõen 6-12 hónappal kezdõdnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki.

A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának idõpontja különbözõ lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.