A British Medical Journal címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint azok a nõk, akik paroxetin hatóanyagú Paxilt szedtek a tamoxifennel való mellrákkezeléssel egyidejûleg, nagyobb valószínûséggel haltak meg az emlõtumor miatt.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
A tamoxifen kiemelkedõen fontos szer az emlõtumorok kemoterápiájában, ezért David Juurlink, a tanulmány egyik szerzõje azt hangsúlyozta, hogy érdemes másik antidepresszáns választását megfontolni azoknál a pácienseknél, akik tamoxifent kapnak.
A torontói kutatók 2430 emlõrákos beteg egészségügyi adatait tekintették át. A 66 év fölötti páciensek 1993 és 2005 között kaptak tamoxifen kezelést, mintegy 30 százalékuk pedig egyidejûleg antidepresszánst is szedett különbözõ idõbeli átfedésekkel. A leggyakoribb antidepresszáns szer a paroxetin hatóanyag volt. A tanulmány ideje alatt az összes páciens 15 százaléka halt meg.
A kutatók - az egyéb tényezõk kizárása mellett - megállapították, hogy azok a nõk, akik a kezelés idõtartamának negyede alatt együtt kapták a két szert, 25 százalékkal nagyobb valószínûséggel haltak meg mellrákjuk miatt. Ez a kockázat 91 százalékra emelkedett azoknál, akiknél a kezelés idõtartamának 75 százaléka alatt alkalmazták együttesen a szereket.
"Más antidepresszánsokkal nem jelent meg ez a kockázat" - közölték a kutatók.
Statisztikák szerint a tamoxifen 50 százalékkal csökkenti az emlõrák kiújulási kockázatát azoknál a nõknél, akik öt éven át alkalmazzák. Ahhoz, hogy a szervezet fel tudja használni a hatóanyagot, a vegyületet le kell bontania egy enzimnek, melynek jele CYP2D6. A szelektív szerotonin visszavételt gátló (SSRI) antdidepresszánsok - amely csoportba a paroxetin is tartozik - ezzel az enzimmel lépnek kölcsönhatásba, akadályozzák annak mûködését.