A munkahely bizonytalansága összefügg a rossz egészségi állapottal

A globalizáció, a gazdasági válság és az emelkedõ munkanélküliség növelte a munkahelyek bizonytalanságát, ami negatív hatással van a munkavállalók egészségére - közölte egy nemzetközi kutatócsapat kedden. Magyarország a legrosszabb helyzetben lévõ országok közt végzett. A 16 európai ország 23 ezernél több dolgozójának részvételével készült tanulmány készítõi megállapították, hogy az állásvesztéstõl való félelem jelentõsen növelte az emberek rossz egészségi állapotának kockázatát Dániában, Németországban, Görögországban, Magyarországon, Izraelben, Hollandiában, Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban.

Kisebb hatása mutatkozott Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, valamint Svájcban, viszont egyáltalán nem volt hatása a munkavállalókra Belgiumban és Svédországban.

"Eredményeink azt jelzik, hogy a középkorú európaiak jelentõs hányadát érinti a munkahelyi bizonytalanság, és hogy egy bizonytalan állás együtt jár a rossz egészségi állapot kockázatának emelkedésével az elemzésben szereplõ legtöbb országban" - írták a kutatók a Social Science and Medicine címû folyóiratban megjelent tanulmányukban.

László Krisztina, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa magyar, brit, lengyel és orosz kutatók közremûködésével három tanulmány adatait elemezte.

Munkavállalókat kérdeztek meg a munkahelyük biztonságáról, valamint megkérték õket, hogy értékeljék általános egészségi állapotukat a nagyon jó, jó, közepes, rossz vagy nagyon rossz kategóriák alapján.

A tanulmány szerint "a munkahelyi bizonytalanság aránya a legalacsonyabb Spanyolországban (14,2 százalék) és Franciaországban (17,6 százalék), a legmagasabb pedig Magyarországon (40,4 százalék), a Cseh Köztársaságban (41 százalék) és Lengyelországban (41,7 százalék)". A rossz egészségi állapot elõfordulása ugyancsak a magyar, a cseh, az orosz és a lengyel dolgozók körében volt a legmagasabb.

A munkahelyi bizonytalanság és a rossz egészségi állapot kockázata közötti kapcsolat független volt a nemtõl, képzettségtõl és családi állapottól.

Mivel a fizetés és a munkajövedelem teszi ki egy átlagos európai család bevételének 70 százalékát, a kutatók szerint a munkahelyek biztonságának jelentõs a hatása, ezt tartják egy állás legfontosabb jellemzõjének a legtöbb európai országban. A munkavállalók Dániában, Hollandiában és Svédországban rangsorolták csak a munkatársakkal való kapcsolatot a munkahelyi biztonság fölé.

"Tekintve, hogy a munkahelyek bizonytalansága vélhetõen növekszik, amint a munkaerõpiac egyre inkább globalizálódik, a kormányoknak és a szakszervezeteknek figyelmet kellene fordítaniuk a munkahelyi bizonytalanságra és annak közegészségügyi következményeire" - tették hozzá a kutatók.