A rugalmas munkaidõ jót tesz az egészségnek

Testben és lélekben is egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint kevésbé rugalmas állásban dolgozó társaik - közölték egy amerikai tanulmány szerzõi. 16 600 dolgozó adatait összegyûjtõ tíz vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy egészségügyi elõnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír mûszakbeosztására vagy például részmunkaidõben dolgozik. Ilyen elõnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minõségû alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.

A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidõ önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy "a kontroll érzete a munkában jót tesz az egészségnek". Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a jelenség hátterében a csökkenõ stressz állhat.

Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy munkaterhelés alatt ebben az összefüggésben azt értik a kutatók, hogy a feladat megerõltetõ, egyidejûleg a dolgozónak kevés befolyása van munkavégzése körülményeire.) Ezért növekvõ érdeklõdés mutatkozik a hagyományostól eltérõ munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidõ, a távmunka vagy a megosztott munkaidõ iránt.

Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenõrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.