rss
  • A rugalmas munkaidõ jót tesz az egészségnek

  • Share on Tumblr

    Testben és lélekben is egészségesebbek lehetnek azok az emberek, akiknek van némi befolyásuk munkarendjükre, mint kevésbé rugalmas állásban dolgozó társaik - közölték egy amerikai tanulmány szerzõi.

    16 600 dolgozó adatait összegyûjtõ tíz vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy egészségügyi elõnyökkel jár, ha valaki ráhatással bír mûszakbeosztására vagy például részmunkaidõben dolgozik. Ilyen elõnyök az alacsonyabb vérnyomás, lassabb szívritmus, jobb minõségû alvás és kevesebb napközbeni fáradtság.

    A Cochrane Adatbázisban közölt tanulmány a kutatók szerint nem azt bizonyítja, hogy a rugalmas munkaidõ önmagában jobb egészséghez vezet, hanem azt, hogy "a kontroll érzete a munkában jót tesz az egészségnek". Clare Bambra, a brit Durham Egyetem munkatársa elmondta, hogy a jelenség hátterében a csökkenõ stressz állhat.

    Több korábbi vizsgálat összefüggést talált a nagy munkaterhelés és a szívbetegségek, a depresszió és más betegségek kockázatnövekedése között. (A nagy munkaterhelés alatt ebben az összefüggésben azt értik a kutatók, hogy a feladat megerõltetõ, egyidejûleg a dolgozónak kevés befolyása van munkavégzése körülményeire.) Ezért növekvõ érdeklõdés mutatkozik a hagyományostól eltérõ munkavégzési formák, így a rugalmas munkaidõ, a távmunka vagy a megosztott munkaidõ iránt.

    Bambra elmondta, hogy az általuk elemzett tíz tanulmány közös hiányossága, hogy nem a véletlen mintavétel szabályainak alkalmazásán alapuló, ellenõrzött vizsgálati módszert alkalmaztak, holott valóban érvényes következtetések levonásához ilyenekre lenne szükség.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szelektív hallás az agyban gyökerezik

    A szelektív hallás, tehát a zavaró zajok és társalgások kiszûrése tényleg létezik - bizonyították be brit kutatók.

  • Milyen jelei lehetnek a klimax közeledtének?

    A kutatók azt mondják, manapság egyre késõbb esnek át a nõk a változó kor kellemetlenségein (egyes esetekben gyötrelmein), idõsebb korban, mint anno nagyanyánk. Azonban az sem ritka, ha egy nõnek harmincas évei második felében marad el a menstruációja.

    És persze a klimax jóval összetettebb annál, mint hogy valakinek nem jelentkezik többé a havi vérzése, hiszen ilyenkor tulajdonképpen megváltozik a nõk szervezetének hormontermelése, emellett ettõl az idõszaktól kezdve csökken lényegesen a csontállomány, amely gyakoribb törésekhez vezethet.

  • Új eljárás, ami drasztikusan egyszerûsítheti a tüdõrák felismerését?

    A lipcsei egyetem kutatói különleges eljárást fejlesztettek ki a tüdõrák korai felismerésére. Német sajtóértesülések szerint az eljárás drasztikusan egyszerûsíti a felismerést. Lényege az, hogy a meglehetõsen költséges komputertomográfia helyett a jövõben egyszerû légzéselemzés elegendõ.

    Ehhez pedig egy egészen "kezdetleges" berendezés szükséges, amellyel a háziorvosok is rendelkezhetnek, s nem lesz szükség arra, hogy a pácienst azonnal egy szakorvoshoz utalják. Ugyanakkor így az olykor több hetes várakozások is megelõzhetõk.

  • WHO: egymilliárd áldozata lehet a dohányzásnak

    A World Healt Organization (WHO) egészségügyi világszervezet nemrég elrettentõnek szánt bejelentést tett: a 21. században 1 milliárd ember halhat meg a dohányzás következtében, ha a világ kormányai nem tesznek valamit a megelõzés terén. A cigaretta-függõség különösen a fejlõdõ országokban terjed hatalmas ütemben, például Oroszországban és Indiában, ott is elsõsorban a nõk körében.

  • Mi is az a pollenallergia pontosan?!

    Mi is az a pollenallergia pontosan?!Rendkívül egyszerű megfogalmazásban erről van szó: a fák, füvek, gyomok virágporai, 15-20 mikron nagyságú részecskéi a nyálkahártyákra (szem, felső- és alsó légutak) kerülve immunológiai folyamatokat indítanak be az érzékennyé vált szervezetben. Azok a növények jelentenek igazi veszélyt, melyeket a szél poroz be, így a virágzásuk során nagy tömegben juttatják pollenjeiket a levegőbe. Meleg, száraz, szeles idő különösen kedvez a virágpor terjedésének, mert a széllel több száz kilométerre is eljuthatnak a pollenek.

  • A depresszió kialakulásához vezetõ tényezõk

    Jelenleg nem ismeretes egy kizárólagos ok a depresszió hátterében. Valószínûleg egy okra nem is vezethetõ vissza minden depressziótípus, hanem a genetikai hajlam és a környezeti hatások egyaránt szükségesek kialakulásához.

  • Kenyérrel, virággal, hajvágással csalogatnak orvost

    Ingyen kenyérrel, hússal, virággal, hajvágással próbál magához csábítani háziorvost egy falu Németországban.

  • Rozmaring - gyógynövény

    Rozmaring - gyógynövényA rozmaring ősidők óta jól ismert fűszer- és gyógynövény. Az irodalomban és a népművészetben az emlékezés és a hűség jelképe. Az alföldi tanyavilágban még a legszegényebb családoknál is volt legalább egy cserép rozmaring, melyből a búboskemence tetejére szórtak pár levelet, hogy kellemes illatú legyen a lakás. A népi gyógyászatban görcsoldónak is használják, valamint egyes helyeken a borok ízesítésében is szerepet játszik. A levéldrog antibakteriális, antioxidáns és gyulladáscsökkentő. A rozmaringleveleket teakeverékekben epe-és vizelethajtó, szélhajtó, idegerősítő és étvágygerjesztő hatása miatt használják.

  • Eltávolíthatók a rákot okozó gének az õssejtekbõl

    Washington - Az emberi bõrsejtekbõl génbevitellel elõállított õssejtek rákot okozó hatását elõzheti meg amerikai kutatók új eljárása, amelyet a Cell címû szakfolyóirat csütörtöki számában ismertettek.

  • A tojásevés nem növeli a diabétesz kockázatát

    Napi egy tojás vélhetõen nem növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát - állapították meg tanulmányukban a Harvard Egyetem kutatói.

  • A Semmelweis Egyetem szerzõdést kötött Németország legnagyobb klinikai központjával

    Németország egyik legnagyobb klinikai központjával kötött szerzõdést a Semmelweis Egyetem. A közös képzés szeptembertõl indul, 42 hallgató részvételével.

    Közös képzésrõl kötött szerzõdést egymással a Semmelweis Egyetem (SE) és az Asklepios Kliniken LBK Hamburg GmbH. A közös képzés 42 hallgatóval indul, akik az elsõ két év után, az Asklepios világviszonylatban is élen járó hamburgi intézményeiben fogják teljesíteni az orvosképzés második felét.

  • Új, hangot adó eljárás a bõrrák terjedésének megállapításában

    Egy úgynevezett minimálisan invazív technikával rá lehet venni a melanoma sejteket, hogy hangot bocsássanak ki magukból. A kutatók a lézeres és ultrahang technikák mintegy ötvözésével alakították ki ezt az új eljárást.

    A módszer lényege, hogy lézerfény használatával a festékes anyajegy daganatsejteket (melanoma sejteket) vibrációra bírják, és az általuk így kibocsátott karakterisztikus hangot érzékelik. A klinikai vizsgálat során a vérvételkor nyert plazma tartalmazza a betegekben a melanoma sejteket, melynek megvilágításakor már 10 sejt is kimutathatóvá válik.

  • Csillagánizs - gyógynövény

    Csillagánizs - gyógynövényTöbb területen is hasznosítható: előszeretettel alkalmazzák a konyhaművészet szerelmesei, gyógyászatban is ismert alapanyag és virágzása idején megcsodálhatjuk az örökzöld fa virágát is. Fontos azonban, hogy ne keverjük össze a rokonságába tartozó japán csillagánizs növénnyel, ami étkezésre nem használható, mert toxikus mérgező anyagot anisatint tartalmaz. A hagyományos kínai orvoslás ajánlja elsősorban reumatikus fájdalmak enyhítésére, görcsoldó hatása miatt. Szélhajtó, ízjavító hatása miatt gyomorerősítő, étvágyjavító teakeverékek, fogkrémek és szájvizek alkotórésze.

  • Hány évvel rövidítjük meg életünket, ha dohányzunk?

    Legutóbbi felmérések szerint a dohányzás átlag 14,5 évet vesz el a nõk várható élettartamából, de a riasztó tény ellenére a világ nõi lakosságának jelentõs része mégis dohányzik.

    "A dohányzás káros hatásai kiterjedtek és jól dokumentáltak, megfigyelhetõk a bölcsõtõl az idõ elõtti halálig" - mondta az Amerikai Szülész Orvosi és Nõgyógyászati Fõiskola képviseletében Dr. Sharon Phelan, aki segített az ACOG-nek olyan szerek kifejlesztésében, melyek segítenek a dohányzásról való leszokásban.