A veseadományozásnak hosszú távon nincs kihatása a donorok egészségére

Washington - A veseadományozásnak hosszú távon nincs kihatása a donorok egészségére, életkilátásaik semmivel sem rosszabbak, mint az átlagnépességé - derült ki egy több mint négy évtized adatait feldolgozó amerikai kutatásnak köszönhetõen.

A vese, amely a kiválasztás szerve, a szervezet anyagcseréje közben keletkezett bomlástermékek eltávolításáért, valamint a só- és vízháztartás szabályozásáért felelõs. A vese egyebek közt a vérnyomás, vörösvértest-termelés, kálcium-anyagcsere szabályozásában is részt vesz. A veseátültetésre szorulók száma a cukorbetegség és az elhízás terjedésével párhuzamosan nõ, a várakozás akár több évet is eltarthat. Az Egyesült Államokban jelenleg 78 ezren várnak beültethetõ vesére.

Az élõdonoros veseátültetések száma az után növekedett meg, hogy egyre többen voltak hajlandók felajánlani e páros szerv egyikét, s a legújabb sebészeti technikák lényegesen lerövidítették a lábadozás idejét. Az Egyesült Államokban 2007-ben végrehajtott 16 629 vesetranszplantáció harmada élõdonoros volt.

A Minnesota Egyetem kutatói Hassan Ibrahimmal az élen azt kívánták kideríteni, hogy mi történt azzal a 3698 vesedonorral, akik 1963 óta az egyetem klinikáján estek át a mûtéten. A kutatók igyekeztek felvenni a kapcsolatot az összes donorral, s átvizsgálták a kormányzati adatbázist, kiderítendõ, hogy közülük ki hunyt el. A tudósok véletlenszerûen kiválasztották a donorok 255 fõs csoportját, akiknél mérték a vesefunkciót és egyéb vizsgálatokat is elvégeztek. A kapott eredményeket az össznépesség adataival vetették egybe.

Mint kiderült, a donorok közül 268 hunyt el - az arányszám nem rosszabb, mint az átlaglakosság halálozási mutatói. A mûtét után több évtizeddel 11 donornál alakult ki veseelégtelenség, ami miatt dialízisre vagy transzplantációra szorultak. A kutatók szerint a veseelégtelenség aránya körükben alacsonyabb volt, mint a népesség átlagában.

A megvizsgált donorok többségének jó volt a vesefunkciója, s kiváló életminõségrõl számoltak be.

A kutatók szerint e kiváló eredmények a donorkiválasztás szigorú kritériumrendszerének köszönhetõk. Olyan személyeknek engedélyezik ugyanis a beavatkozást, akik kiváló vesefunkcióval rendelkeznek, s nem szenvednek hipertóniában vagy diabéteszben - a magas vérnyomás és a cukorbetegség az a két kórkép, amely a vesebajok túlnyomó többségét okozza.

A vizsgálat eredményeit a kutatók a New England Journal of Medicine legújabb számában ismertetik.