2024.04.22. - Csilla, Noémi

A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben

Budapest - A magyar lakosság negyede szenved valamilyen idegrendszeri vagy pszichiátriai kórképben - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter agykutató, az Akadémia korábbi elnöke a Magyar Idegtudományi Társaság (MITT) csütörtökön kezdõdõ konferenciája kapcsán.

A tanácskozás az idegrendszeri zavarok jelentõségére kívánja felhívni a döntéshozók és a társadalom figyelmét - hangoztatta az akadémikus, a MITT tiszteletbeli elnöke.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO, a Világbank és a Harvard Egyetem Globális betegségteher címû tanulmánya szerint a következõ húsz évben az idegrendszeri betegségekben szenvedõk aránya a világon akár 20 százalékkal is emelkedhet. A depresszió súlyos alakja, az úgynevezett major depresszió az elveszett egészséges életévek leggyakoribb okozóit összegzõ listán pedig az ischaemiás szívbetegségek utáni második helyre kerül.

"A depresszió, a szorongásos zavarok civilizációs megbetegedésnek tekinthetõ. Az emberiség fejlõdése során idegrendszerileg nem alkalmazkodott még teljes mértékben a nagyvárosi léthez, a természettõl való majdnem teljes elszakadáshoz, a felfokozott munkatempóhoz" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter.

Magyarázata szerint vidékrõl, a falvakból mindenki a nagyvárosokba igyekszik, egyre nagyobb városok alakulnak ki. Ez az úgynevezett csoportos toxicitás tünetét váltja ki: sok ember összezsúfolódása nagyon kicsi helyen feszültséget, konfliktusokat gerjeszt.

"Ezt állatkísérletekben is lehet bizonyítani. Ha például az állatokat csoportosan tartjuk, elhalálozási mutatóik a sokszorosa annak, amikor csupán néhány egyedet helyezünk el együtt" - fejtette ki az akadémikus.

Hozzájárul ehhez az információs társadalom okozta leterheltség is. A ma élõ ember agyába hatalmas mennyiségû és sebességû vizuális információ érkezik, ami vitathatatlanul hatással van egy olyan idegrendszerre, amelynek eddigi evolúciója egy merõben más környezetben játszódott le.

"Információ-túlsúly keletkezik, amelyet az emberi agy nem tud kellõen feldolgozni" - mondta Vizi E. Szilveszter, hozzátéve, hogy nehéz lenne azonban meghatározni, hogy ez a hatás milyen mértékben fejezõdik ki az idegrendszer betegségeiben.

"Az új technológiák, így a mobiltelefon révén állandóan elérhetõek vagyunk. Minden percben "alert-állapotban", állandó riadókészültségben, tettre készen kell lennünk" - magyarázta az agykutató.

Ismertetése szerint mindez olyan mértékben megterheli az idegrendszert, hogy este a fáradtság ellenére az emberek altató nélkül szinte már képtelenek elaludni, reggel pedig kávéval kezdik a napot.

"Ez a fajta ciklus megterheli, károsítja az idegrendszert, ehhez az ember még nem szokott hozzá. A modern életnek van egy furcsa, nagyon negatív hatása az idegrendszer mûködésére, s eredményeként szorongásos zavarok, depresszió lép fel" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter.