2024.03.28. - Gedeon, Johanna

Eutanáziáról vitatkoznak Németországban

Berlin - Egy 79 éves würzburgi nõ megdöbbentõ halála, s a részletek drámai és meglehetõsen bizarr nyilvánosságra kerülése után fellángolt a vita Németországban az eutanáziáról.

Szerdán Berlinben bejelentették, hogy a parlament még ezen a héten napirendre tûzi az úgynevezett kegyes halál törvényi szabályozását, több tartomány ugyanakkor már elõzetesen indítványozta, hogy a halálba segítés, akár az öngyilkossághoz nyújtott "ipari és szervezett segítség" legkevesebb 3 évi börtönbüntetéssel legyen sújtható.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

Az elõzmények a hét elején láttak napvilágot, megrázva mind a politikusokat, mind a társadalmat. Még az elmúlt hétvégén ugyanis würzburgi lakásában öngyilkosságot követett el a 79 éves Bettina S. egy volt hamburgi jogi szenátor, a korábbi botrányairól híres és hírhedt Robert Kusch asszisztálásával. Az idõs, szellemileg teljesen friss, szomszédai szerint intelligens hölgy - aki korábban egészségügyi alkalmazottként dolgozott és egyetlen rokonnal sem rendelkezett - korához képest nem volt különösen beteg, de mozgáskorlátozottsága miatt egyre ritkábban tudta elhagyni lakását, s tartott attól, hogy hamarosan egy idõsotthonban állandó ápolásra szorul. Épp ezért öngyilkosságot határozott el, elõbb azonban lakásába hívta Robert Kuscht, aki hosszabb idõ óta az eutanázia, azaz - ahogy Németországban nevezik - a halálba segítés (Sterbehilfe) egyik legeltökéltebb képviselõje. A korábbi konzervatív szenátor pedig végignézte - sõt videóra vette -, hogy Bettina S. felhörpinti a saját maga által összeállított, egyebek között egy malária elleni szert és nyugtatót tartalmazó - összesen három adagból álló - halálos koktélt, majd elalszik.

A hét elején Kusch a hatóságok elõtt maga állt elõ a videoszalaggal, amely rögzítette a legdrámaibb részleteket, egyebek között Bettina S. nyilatkozatát is. Ebben a halálra készülõ nõ hangoztatta: a sajátos nyilvánossággal segíteni kívánta Kuscht harcában, s ennek kapcsán "a korábbi törvényeikkel melléfogó" politikusok meggyõzésében. Bettina S. úgy vélte, hogy halálával közvetve segíthet más - hasonló problémákkal küzdõ - embereken is. Az idõs hölgy ezen kívül külön levélben köszönte meg Kuschnak a támogatást.

Az egykori szenátor a videoszalag bemutatása mellett hasonlóan megdöbbentõ hidegvérrel tájékoztatta a würzburgi hatóságokat arról is: megvárta, sõt "ellenõrizte", hogy az idõs nõ a megfelelõ sorrendben hörpintse fel a "gyilkos adagokat", s csak azt követõen távozott. Szavai szerint még akkor kellett elhagynia a szobát, amikor Bettina S. még élt, mert csakis így biztosíthatta a maga számára a büntetlenséget. Amikor pedig három órával késõbb visszatért, az idõs nyugdíjast már "alváshoz hasonló" állapotban találta. Mindehhez még azt tette hozzá, hogy a saját maga alapította egyesületével együtt továbbra is közremûködni kíván a passzív halálba segítésben, s ezért pénzt is hajlandó elfogadni.

Németországban a náci idõk óta nem használják az eutanázia kifejezést, az ugyanis az akkoriban orvosi közremûködéssel megölt testi vagy szellemi fogyatékos emberek "mesterséges" halálát idézi fel. Ehelyett a "Sterbehilfe" szó terjedt el, ami a halálhoz vagy pontosabban a meghaláshoz nyújtott segítséget jelenti. A törvények szerint a passzív halálba segítés nem számít büntetendõ cselekménynek, ha az az adott személy akaratának megfelelõen történik. Az úgynevezett aktív halálba segítés azonban emberölésnek számít, s tilos.

Saját bevallása szerint Kusch a "Sterbehilfe" passzív formáját követte el, kifejezetten Bettina S. kívánságának tett eleget, s kérésére - úgymond - a halálba kísérte õt. Mindennek ellenére magas rangú politikusok, a különbözõ egyházak képviselõi, valamint a német orvosi kamara vezetõi a legfelháborodottabban reagáltak a történtekre. Ulla Schmidt egészségügyi miniszterrel az élen a parlament illetékes politikusai emberhez méltatlannak nevezték a Kusch által elkövetetteket, még akkor is, ha az érvényben lévõ törvények - s a würzburgi államügyészség állásfoglalása - szerint mindaz nem büntethetõ. Arra azonban egyértelmûen rávilágított, hogy a halálba segítés jogi szabályozásain mindenképp változtatni, s azokat szigorítani kell.