Két további gént kötnek a leggyakoribb bõrrákhoz

London - Az európai elõdökkel bíró emberek körében leggyakoribb bõrrákkal, a laphámrákkal összefüggõ két új génváltozatot találtak az izlandi Decode Genetics elnevezésû biotechnológiai cég kutatói.

A génmódosulatok nem játszanak szerepet a bõr színében, de azoknak az embereknek, akik mindkettõvel rendelkeznek háromszor nagyobb a kockázatuk arra, hogy bazálsejtes karcinoma fejlõdjön ki náluk. A sötétebb bõrszínt a szakemberek hagyományosan a bõrrák elleni fontos védõtényezõnek tekintik. "Most viszont találtunk két olyan génváltozatot, amelyeknek semmi hatásuk a bõr pigmentáltságára, csakis a bazálsejtes karcinoma kockázatát befolyásolják, nem tudjuk miért" - mondta Kari Stefansson, a Decode ügyvezetõje, aki a kutatást irányította.

Az Amerikai Bõrgyógyászati Akadémia szerint a laphámrák világszerte a leggyakoribb bõrráktípus, elõfordulásának túlnyomó részét a napfény ibolyántúli sugárzásának tulajdonítják. Az esetek legtöbbje könnyen kezelhetõ, ha idõben észlelik, de elõfordul, hogy a rák ellenáll a kezelésnek, károsítja a bõrt, sõt idõnként behatol a csontokba és a porcokba is.

Az 1-es kromoszómán elhelyezkedõ genetikai változatok hatását több mint 30 ezer ember génjeinek elemzésével azonosították a Decode kutatói, akik Izland népességének egyedülálló, a vikingekig visszanyúló örökítõ állományát tanulmányozzák új gyógyszermolekulák kifejlesztésének reményében. A most azonosított genetikai változatok eltérnek a korábbiaktól, melyeket már kapcsolatba hoztak a laphámrákkal, amennyiben az újak nem függenek össze a világos bõrrel és a pigmentáltsággal.

A Nature Genetics címû szakfolyóirat legutóbbi számában közölt tanulmány azt is megállapítja, hogy tizenkétszeres a laphámrák kifejlõdésének kockázata azoknál az embereknél, akik a két újonnan megtalált génváltozat mellett a három, korábban azonosított, kockázatnövelõ génmódosulatot is hordozzák.