Lándzsás útifű - gyógynövény

Az útifűfélék (családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Apró, fehér virágja van; áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű és a közepeslevelű útifű . Gyógyászatilag mind a három faj levelei felhasználhatók, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. A lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét hasznosítják gyógyászati célra. A levelek nyálkát és cseranyagot, flavonoidokat, kovasavat, cink és káliumsókat, iridoidokat (aukubint) tartalmaznak. Az aukubin hatóanyagnak és a nyálkaanyagoknak köszönhetően az útifű jó baktériumölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító, ezért például összezúzott levele hasznos gyógyír lehet rovarcsípések, kisebb égési sérülések esetén. Teája nyálkaoldó és köhögéscsillapító, légúti megbetegedések esetén használják. Használják gyomorégés és légúti hurut ellen is. A száj-, toroknyálkahártya gyulladásai esetén öblögetés, gargarizálás formájában használható fel.