rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

  • Share on Tumblr

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

    Az asztma már gyermekkorban is elkezdõdhet, de gyakran csak a felnõttek tapasztalnak elõször asztmás rohamot. Ilyenkor gyakorta az derül ki, hogy munkahelyi környezetben találkoznak olyan hatással, mely elindítja a kóros folyamatot és kialakul a betegség.

    Jon G. Ayres és munkatársai, akik a Birminghami Egyetemen munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányukban azt számolták ki, hogy a munkahelyi okokból asztmássá váló nõk vagy férfiak évente milyen költségnövekedést jelentenek a társadalomnak.

    A hivatalos nyilvántartások szerint Nagy-Britanniában évente átlag 3000 új, munkahelyi okokból asztmás egyént jelentenek. A kutatók kiszámolták, hogy a betegség hogyan befolyásolja a beteg további munkaképességét, milyen egészségügyi költségeket jelent a késõbbiekben. A számításokat azzal is kiegészítették, hogy az ilyen esetek száma mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint amennyit nyilvántartásba vesznek.

    A leggyakoribb okokat vették figyelembe, melyek az ipari termelésben asztmás betegséget idézhetnek elõ. Ilyenek az izocianát származékok, melyek festékekben, szigetelésben, autóülésekben használatosak, a latex, mely az egészségügyi kesztyûk gyártásának is alapvetõ eleme, valamint a különféle porok, például a liszt.

    A kutatók fölmérték, hogy a költségek milyen arányban oszlanak meg a beteg, a munkáltató és az állami egészségbiztosítás között. Azt is figyelembe vették, hogy mennyi a közvetlen költség, mint a gyógykezelés vagy a táppénz, illetve a közvetett költség, mint a kiesett termelés értéke.

    Az eredmény mindenkit megdöbbentett: évente 72 és 100 millió font a munkahelyen keletkezõ asztma költsége, de figyelembe véve a pontatlan jelentéseket, a nem mindig megfelelõ diagnózist, a tényleges összeg elérheti a 135 millió fontot. A férfi munkaerõ ilyen szempontból kétszerte drágább, mint a nõk és a költség felét mindenképp a beteg fizeti.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Mi játszik szerepet a túlsúly kialakulásában?

    Elhízás (obesitas) alakul ki, ha a bevitt kalóriák mennyisége tartósan magasabb, mint amit elhasználunk. Obesitas vagy a túl sok energia bevitele, vagy a túl kevés energia felhasználása miatt jöhet létre. Vagyis a túl sok evés és a testmozgás hiánya is elhízáshoz vezet.

    Az esti televíziózás ideje alatt vagy a napközbeni rohanás mellett beiktatott étkezés vagy nassolás mind egyenes utat jelentenek a kövérség kialakulásához. Megfigyelhetõ, hogy mikor valamilyen cselekvés közben táplálkozunk, akár 50 százalékkal is több ételt fogyasztunk el, mintha csak az evésre koncentrálunk. Ám a túlsúlyhoz sajnos nem ezek az utak vezetnek.

  • A "halál órája" mutatja az elhunyt dohányosok számát

    A "halál óráját" leplezte le az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a svájci Genfben; az óra azt mutatja, hogy világszerte hányan halnak meg a dohányzás miatt.

  • A túlsúlyos gyerekeknek és kamaszoknak gyakrabban fájhat a fejük

    A túlsúlyos gyerekeknek és kamaszoknak nagyobb a kockázata arra, hogy krónikus fejfájással kell élniük - állapították meg amerikai kutatók.

    A tanulmányban 913 gyereket vizsgáltak, akiknek fejfájásos panaszaik voltak. A Headache címû orvosi szakfolyóirat online változata szerint a gyerekek testtömegindexének növekedésével nõtt a fejfájásuk gyakorisága is.

    A felnõttkori elhízás és a krónikus fejfájás közti kapcsolatot már korábbi tanulmányok igazolták.

  • Lusta felnõttekké válnak a nem sportoló gyerekek

    Aki már gyermekként kihúzza magát a sportos tevékenységek alól, az valószínûleg felnõttkorában sem fog rendszeresen sportolni.

  • Új, hatásos fegyver az elhízás és a cukorbetegség kezelésében?

    Az elhízás és a cukorbetegség elleni harc hatásos fegyvere lehet az a fejlesztés alatt álló gyógyszer, amely a vörösborban található természetes növényi immunanyaggal azonos hatásúnak bizonyult.

    Egereken végzett kísérletek azt mutatták, hogy az SRT 1720 jelzésû szer ezerszer hatékonyabb, mint a vörösborban található reszveratrol annak az enzimnek az aktiválásában, amely segíti az állatokat, hogy energiát égessenek el, illetve csökkenti inzulin- és vércukorszintjüket - jelentette a Cell Metabolism szaklap.

  • Hogyan előzhetjük meg az ekcémát?!

    Hogyan előzhetjük meg az ekcémát?!Amikor a szervezet sokszor találkozik valamilyen számára zavaró anyaggal, akkor a védekező rendszere (immunrendszere) egyre erősebb védekezésbe kezd. Egy idő után már egészen minimális anyagmennyiség felszívódása a bőrön keresztül is erős gyulladást, viszketést, allergiás ekcémát válthat ki. Az allergének leggyakrabban általánosan használt, közönséges anyagok. Leggyakrabban a kéz bőre találkozik olyan károsító anyagokkal, amelyek irritatív ekcémát okozhatnak. Először apró viszkető hólyagok keletkeznek később inkább száraz hámlás a jellemző, a tenyér kérgessé is válhat.

  • Erdei szeder - gyógynövény

    Erdei szeder - gyógynövényA levele a gyógynövény, melyet májustól szeptemberig gyűjthetünk. Hatóanyagai: tannin, flavonoidok, illóolaj, C-vitamin, szerves savak. Forrázata leginkább az ízületi betegségekre (reuma, köszvény) és a cukorbetegségre hatásos. Kezdődő cukorbetegségre napi 1-2 csészével, köszvényre napi 1 csészével kell inni. Az immunrendszer hibás működését, vérszegénységet, fogínyvérzést, lázat, bőrkiütést, menstruációs rendellenességeket is kezelhetünk vele. Tonizáló és méregtelenítő hatása egyaránt van.

  • Náthás és allergiás panaszokra is kiváló a só

    A napi étkezések során rendszeresen, túlzott mennyiségben fogyasztva károsíthatja egészségünket. Belélegezve viszont a náthás, allergiás panaszok kiváló ellenszere lehet.

  • Nem elég a fittség, fogyni is kell a vérnyomás csökkentéséhez

    Ha egy túlsúlyos ember csökkenteni szeretné vérnyomását, nem elég, ha fitt, fogynia is kell - állapította meg egy amerikai tanulmány.

  • Nanotechnológiai falfestékkel a kórházi kórokozók ellen

    A kórházakban mind több fertõzést okoznak azok a baktériumok, melyek már az antibiotikumokkal szemben is ellenállóak, de egy új falfesték megkönnyíthet a gyógyintézeti kórokozók elleni küzdelmet. A közegészségügyért felelõs angol szakemberek eredményeiket az általános mikrobiológusok tudományos ülésén ismertették.

  • Évente 150 új leprás megbetegedést diagnosztizálnak az USA-ban

    Hozzávetõlegesen évente 150 új leprás megbetegedést diagnosztizálnak az Egyesült Államokban, összesen mintegy 3000 leprás beteget tartanak nyilván, az USA Nemzeti Hansen-kór Program jelentései szerint.

    A lepra hosszú lefolyású, krónikus betegség, lassan, fokozatosan alakulnak ki a tünetek. Elsõsorban a mozgató idegek károsodnak, a motoros mûködések zavarát és torzulásokat okozva.

  • Egyre egészségtudatosabban élnek a mai fiatalok?

    A mostani tinédzserek egészségesebbek, boldogabbak és egészségesebben táplálkoznak, mint hét évvel ezelõtt vizsgált társaik - derül ki egy friss kutatásból.

    Általánosságban elmondható, hogy a mostani felsõ tagozatosok elégedettebbek az életükkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra, egészségesebben étkeznek, fizikailag aktívabbak és ritkábban nyúlnak cigarettához és különféle drogokhoz, mint a 2001-ben vizsgált tinédzserek - állítják Új-zélandi kutatók.

  • A herpesz kezelése nem véd meg a HIV fertõzéstõl

    London - Az orvosok sokáig azt feltételezték, hogy a herpesz elleni kezelés egyúttal csökkenti az érintett személy kockázatát a HIV fertõzéssel szemben. Egy új tanulmány azonban, mely a The Lancet címû orvosi folyóiratban pénteken jelent meg, cáfolni látszik ezt a feltevést.

    A megállapítás alapján újra kell gondolni a HIV-megelõzés stratégiáját például Afrikában is, ahol a szexuális úton terjedõ betegségek, így a genitális herpesz elleni védelem része a kidolgozott terveknek.

  • A nõgyászati rákszûrés fontossága

    Magyarországon mind a nõk, mind a férfiak várható életkora 5-8 évvel alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Ennek egyik oka, hogy nálunk sajnos nem igazán érték az egészség.

    A nõgyógyászati rosszindulatú daganatok legnagyobb százalékát a méhnyakrák adja. Ez sajnos nem az idõskorúak betegsége; leggyakoribb elõfordulása a 35. és 60. év közé tehetõ, de ennél fiatalabb korban is találkozhatunk vele. (Saját praxisomban a legfiatalabb ilyen beteg 27 éves korában halt meg (!) ebben a kórban.) Ebbõl következik hogy ezen korosztály halálozásának egyik vezetõ oka a méhnyakrák.