rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

    Az asztma már gyermekkorban is elkezdõdhet, de gyakran csak a felnõttek tapasztalnak elõször asztmás rohamot. Ilyenkor gyakorta az derül ki, hogy munkahelyi környezetben találkoznak olyan hatással, mely elindítja a kóros folyamatot és kialakul a betegség.

    Jon G. Ayres és munkatársai, akik a Birminghami Egyetemen munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányukban azt számolták ki, hogy a munkahelyi okokból asztmássá váló nõk vagy férfiak évente milyen költségnövekedést jelentenek a társadalomnak.

    A hivatalos nyilvántartások szerint Nagy-Britanniában évente átlag 3000 új, munkahelyi okokból asztmás egyént jelentenek. A kutatók kiszámolták, hogy a betegség hogyan befolyásolja a beteg további munkaképességét, milyen egészségügyi költségeket jelent a késõbbiekben. A számításokat azzal is kiegészítették, hogy az ilyen esetek száma mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint amennyit nyilvántartásba vesznek.

    A leggyakoribb okokat vették figyelembe, melyek az ipari termelésben asztmás betegséget idézhetnek elõ. Ilyenek az izocianát származékok, melyek festékekben, szigetelésben, autóülésekben használatosak, a latex, mely az egészségügyi kesztyûk gyártásának is alapvetõ eleme, valamint a különféle porok, például a liszt.

    A kutatók fölmérték, hogy a költségek milyen arányban oszlanak meg a beteg, a munkáltató és az állami egészségbiztosítás között. Azt is figyelembe vették, hogy mennyi a közvetlen költség, mint a gyógykezelés vagy a táppénz, illetve a közvetett költség, mint a kiesett termelés értéke.

    Az eredmény mindenkit megdöbbentett: évente 72 és 100 millió font a munkahelyen keletkezõ asztma költsége, de figyelembe véve a pontatlan jelentéseket, a nem mindig megfelelõ diagnózist, a tényleges összeg elérheti a 135 millió fontot. A férfi munkaerõ ilyen szempontból kétszerte drágább, mint a nõk és a költség felét mindenképp a beteg fizeti.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Új eljárás, ami drasztikusan egyszerûsítheti a tüdõrák felismerését?

    A lipcsei egyetem kutatói különleges eljárást fejlesztettek ki a tüdõrák korai felismerésére. Német sajtóértesülések szerint az eljárás drasztikusan egyszerûsíti a felismerést. Lényege az, hogy a meglehetõsen költséges komputertomográfia helyett a jövõben egyszerû légzéselemzés elegendõ.

    Ehhez pedig egy egészen "kezdetleges" berendezés szükséges, amellyel a háziorvosok is rendelkezhetnek, s nem lesz szükség arra, hogy a pácienst azonnal egy szakorvoshoz utalják. Ugyanakkor így az olykor több hetes várakozások is megelõzhetõk.

  • Megtalálták a hatékony mellrákgyógyszer "fõkapcsolóját"

    Washington - Megtalálták brit kutatók azt a molekuláris ki-bekapcsolót, amelyet a tamoxifén nevû hatékony tumorellenes szer használ a mellrák megtámadásakor, és amelynek átkapcsolódása megakadályozza, hogy a nõk egy részénél mûködjön ez a hatóanyag. A felfedezés segítheti az orvosok gyógyszerrezisztencia elleni küzdelmét.

    A tamoxifénnel történõ kezelés a hormonfüggõ, ösztrogénnel kapcsolatba hozható emlõrákok vezetõ terápiája, ám a páciensek negyedénél-harmadánál nem mûködik.

  • Tovább terjed a madárinfluenza-járvány

    India keleti részén a hatóságok újabb madárinfluenza-járvány kitörését jelentették, miközben egy másik államban is a vírus megfékezésén dolgoznak.

    A laborvizsgálatok megerõsítették, hogy a Nyugat-Bengálban talált szárnyasok a halálos fertõzéstõl hullottak el - nyilatkozta az állategészségügyi vezetõ, Dilip Chakraborty a régió fõvárosában, Kolkatában. A kormány bejelentése szerint a szárnyasok leölését szerdán kezdik meg.

  • A frissen szült anyáknak megnagyobbodik az agya

    Gyermekük születését követõen néhány héten belül megnagyobbodik a nõk agya - derítették ki amerikai kutatók.

  • Új vírus - A pandémiás H1N1 törzset is tartalmazza a következõ szezonális influenza elleni vakcina

    A következõ szezonális influenza elleni vakcinának az északi féltekén három törzset kellene tartalmaznia, köztük a pandémiás H1N1-vírust is - ajánlották csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértõi.

  • A klímaváltozás komoly hatással lesz az amerikaiak egészségi állapotára

    A Fehér Ház legújabb jelentése szerint a globális felmelegedés minden amerikai polgár egészségi állapotára és jólétére hatással lesz, különös a gyerekekre, az idõsekre és a szegényekre nézve.

    Az ország minden területén rosszabb egészségi állapotra kell számítani a hõhullámok és aszályok miatt, de egyes államokban még a várhatónál is szennyezettebb lesz a levegõ, és több lesz az áradás -derül ki az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésébõl.

  • A túlzott vitaminfogyasztás növeli a prosztatarák kialakulásának az esélyét?

    "Heti hét tablettánál nagyobb multivitamin fogyasztás 32%-kal növeli a prosztata-megnagyobbodás, és megkétszerezi a prosztatarák kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik nem szednek multivitaminokat." - állítja Dr. Michael F. Leitzmann, a rákkutató intézet epidemiológiai és genetikai részlegének kutatója.

    "Másrészrõl azonban a napi egy multivitamin tabletta szedése nem okozott semilyen fajta prosztata elváltozást." - tette hozzá.

  • Saját kislányát kábítószerezte egy nõ

    Gyermekkora óta kábítószerezte saját lányát egy nõ a kelet-ukrajnai Makijivka városában.

    A helyi rendõrség családvédelmi akcióba kezdett, hogy kiszûrje a gyermekeiket elhanyagoló vagy velük durván bánó szülõket a Donyeck megyei városban, ekkor derült fény a szörnyû tettre.
    Még a sokat tapasztalt nyomozókat is megdöbbentette az, ahogyan egyes szülõk bántak a saját vagy fogadott gyermekeikkel - írta a Komszomolszkaja Pravda ukrajnai kiadásának internetes változata.

  • Miért nem tudjuk lejárt gyógyszereinket szelektíven gyûjteni?

    Magyarországon a gyógyszerhulladék körülbelül 25-30 százalékát dobják gyûjtõkonténerekbe.

    Az évi 600 tonna hulladék 70-75 százaléka még mindig a kommunális szemét közé kerül.

    A gyógyszerhulladék szelektív gyûjtése 2,5 éve kezdõdött Magyarországon. Jelenleg mintegy 3000 helyszínen teszik lehetõvé, hogy gyûjtõkonténerbe dobhassuk lejárt gyógyszereinket.

  • Több hónapig szív nélkül élt a kislány

    Egy 14 éves lány négy hónapig élt külsõ szívpumpával, amíg a szívátültetésre várt, közölték Floridában a kórház vezetõi.

    D'Zhana Simmons dilatatív kardiomiopátiában szenvedett, amikor a szív megnagyobbodik, fala elvékonyodik és többé nem képes a vért hatékonyan pumpálni. Júliusban szívátültetésen esett át, ám a szerv nem mûködött rendesen.

  • Gyermekek hasfájásának leggyakoribb oka a szorulás

    Az Iowa Egyetem kutatói legújabb vizsgálatuk során megállapították, hogy a gyermekek hasfájása esetén a kivizsgálást legjobb mindjárt a végbél vizsgálatával kezdeni. Úgy tûnik, hogy a krónikus és az akut székrekedés együttesen állnak a háttérben azon esetek több mint felében, amikor a szülõk gyermeküket hasi panaszok miatt kórházba viszik. Amikor pedig az orvos a hasi panasz okát próbálja kivizsgálni, legcélszerûbb rögtön a viszonylag egyszerû végbél vizsgálattal kezdeni a procedúrát.

  • A prosztatarák lehetséges tünetei

    A prosztatarák többnyire a prosztata (dülmirigy) külsõ felszínén fejlõdik ki. Ezért korai stádiumban nem okoz panaszokat.

  • A budapesti kórházak összevonását tervezik

    Három éven belül egyetlen holding alá szervezné az egészségügyi intézményeit a fõváros - írta szombati Népszabadság.

    A fõváros már eddig is számos intézményt összevont, az igazán nagy átszervezés azonban csak most következik: a holdingba szervezett kórházakat - költségvetési intézmény helyett - vállalati formában mûködtetné Budapest. Az átalakítás nagyságát mutatja, hogy csak a terv elkészítése 200 millió forintba kerül - értesült a napilap.

  • A leukémiát előidéző génmutáció már a magzatban megtalálható

    Leukémiában szenvedő egypetéjű ikrek teljes génállományának szekvenálásával brit kutatók megállapították, hogy a betegséget előidéző első génmutáció már a méhben lévő magzatban megtalálható.