rss
  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

  • Share on Tumblr

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

    Az asztma már gyermekkorban is elkezdõdhet, de gyakran csak a felnõttek tapasztalnak elõször asztmás rohamot. Ilyenkor gyakorta az derül ki, hogy munkahelyi környezetben találkoznak olyan hatással, mely elindítja a kóros folyamatot és kialakul a betegség.

    Jon G. Ayres és munkatársai, akik a Birminghami Egyetemen munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányukban azt számolták ki, hogy a munkahelyi okokból asztmássá váló nõk vagy férfiak évente milyen költségnövekedést jelentenek a társadalomnak.

    A hivatalos nyilvántartások szerint Nagy-Britanniában évente átlag 3000 új, munkahelyi okokból asztmás egyént jelentenek. A kutatók kiszámolták, hogy a betegség hogyan befolyásolja a beteg további munkaképességét, milyen egészségügyi költségeket jelent a késõbbiekben. A számításokat azzal is kiegészítették, hogy az ilyen esetek száma mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint amennyit nyilvántartásba vesznek.

    A leggyakoribb okokat vették figyelembe, melyek az ipari termelésben asztmás betegséget idézhetnek elõ. Ilyenek az izocianát származékok, melyek festékekben, szigetelésben, autóülésekben használatosak, a latex, mely az egészségügyi kesztyûk gyártásának is alapvetõ eleme, valamint a különféle porok, például a liszt.

    A kutatók fölmérték, hogy a költségek milyen arányban oszlanak meg a beteg, a munkáltató és az állami egészségbiztosítás között. Azt is figyelembe vették, hogy mennyi a közvetlen költség, mint a gyógykezelés vagy a táppénz, illetve a közvetett költség, mint a kiesett termelés értéke.

    Az eredmény mindenkit megdöbbentett: évente 72 és 100 millió font a munkahelyen keletkezõ asztma költsége, de figyelembe véve a pontatlan jelentéseket, a nem mindig megfelelõ diagnózist, a tényleges összeg elérheti a 135 millió fontot. A férfi munkaerõ ilyen szempontból kétszerte drágább, mint a nõk és a költség felét mindenképp a beteg fizeti.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Hepatitis Világnap

    Szeptember 30. a Hepatitis Világnapja, amelyet 2004-ben rendeztek meg elõször a betegeket képviselõ szervezetek szerte a világon. Célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, kialakulásának okaira és a betegség korai felismerésének jelentõségére.

  • Óvatosságra intenek kutatók az õssejtes terápiákkal kapcsolatban

    Új, õssejtterápia után jelentkezõ, életveszélyes szövõdményt írtak le kanadai kutatók.

  • Meditálással lassítható az AIDS-folyamat súlyosbodása

    Meditálással akár néhány hét alatt is lelassítható az AIDS-folyamat súlyosbodása - közölték kaliforniai kutatók, akik a kedvezõ hatást az immunrendszer erõsödésével magyarázzák.

    Ha az eredményeket nagyobb vizsgálatok is alátámasztják, úgy vélik a kutatók, hogy egy olcsó és könnyed módszer áll majd az AIDS-szel viaskodó betegek rendelkezésére. A program nem csak a HIV-vírushordozók esetében lehet hatékony: sikeres lehet más fertõzéseknél, de az élet minden területén hasznos lehet.

  • Torokgyulladás enyhítése

    Torokgyulladás enyhítéseA felső légutakban a belélegzett levegő felmelegszik és megtisztul a kórokozóktól. A torok és garat elsőként találkozik a vírusokkal, baktériumokkal. Ha a kórokozók megtelepednek és elszaporodnak, fájdalmas gyulladást válthatnak ki, amelynek első jele a kaparó érzés a torokban, ez pedig később nyelési panaszokkal társul. Nem szabad félvállról venni az első tüneteket sem! Ha a torokgyulladás elhúzódó, súlyos betegségek lehetnek a szövődményei. A torok, más néven garat, alsó részén kialakuló gyulladás átterjedhet a gégére.

  • Háromszor gyorsabb ütemben terjed a HIV vírus New Yorkban

    Az AIDS-et okozó HIV vírus New York városban háromszor gyorsabb ütemben terjed, mint az Egyesült Államok többi részén - áll a város egészségügyi hatóságának a halálos betegségrõl készített szerdai jelentésében.

    2006-ban körülbelül 4800 New York-i lakos fertõzõdött HIV-vírussal - áll abban a hivatalos jelentésben, amely elsõként tesz különbséget a ténylegesen abban az évben megfertõzõdött, és a korábbi években fertõzõdött emberek között.

  • Vakságot okozhat a nem megfelelõen tisztított kontaklencse

    A tudósok felhívták a figyelmet a veszélyre, mely a kontaktlencse-viselõket fenyegeti egy csapvízben található élõlény formájában, mely átrágja magát a szemgolyón és vakságot okozhat.

  • Hatástalanok a zsírbontó injekciók

    Az úgynevezett zsírbontó kezelések, melyeket az Egyesült Államokban szépészeti kezelésként fürdõkben végeznek, nem távolítják el a zsírt és az érintett cégeknek fel kellene hagyniuk ennek hirdetésével - figyelmeztetett szerdán az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság, az FDA.

  • Gyermekláncfű - gyógynövény

    Gyermekláncfű - gyógynövényGyermekkorunkban békavirágnak is neveztük, fejünkre koronát fontunk belőle. A gyermekláncfű vagy pitypang (Taraxacum officinale) mindenfelé gyakori évelő növény, régebben nevezték még pongyola pitypangnak, tejesfű virágnak, kákicsnak, de barátfejnek vagy barátfűnek is. Egyes vidékeken kikirics a neve (ami nem keverendő a kikericcsel). Más vidékeken elvétve kutyatej-nek nevezik, ami helytelen elnevezés, ugyanis a farkas kutyatej-jel (Euphorbia cyparissias) keverik össze, ami egy mérgező tejelő növény. Virágpora az arra érzékenyekből allergiás reakciót vált ki.

  • A halláscsökkenés kialakulásának okai

    A halláscsökkenés kialakulásának okaiHalláscsökkenés fiatalabb korban is bekövetkezhet. Elég hozzá egy szövődményes nátha, vagy gyakori zajártalom. Az emberek közötti kommunikáció alapvetően a beszédre és a hallásra épül. A hétköznapokban, a munkában, a szabadidő eltöltéséhez is szükséges a jó hallás. A halláscsökkenés egy kívülről láthatatlan fogyatékosság, viszont az egyén egész életére komoly hatással van. Általában az első felmerülő kérdés, mi okozhat hallásvesztést, amikor nem halljuk olyan jól a telefon másik oldalán beszélőt. Nos, nagyon sok oka lehet a hallásvesztésnek.

  • Határozatlan idejû sztrájk az egri kórházban

    Határozatlan idejû, csak a járóbeteg-ellátásra kiterjedõ sztrájkot hirdetnek az egri kórházban mûködõ érdekképviseletek, amennyiben a hevesi megyegyûlés nem bontja fel a HospInvesttel kötött, az intézmény mûködtetésérõl szóló szerzõdést - tájékoztatta szerdán az Egészségügyi és Szociális Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) intézményi vezetõje.

    A részleges munkabeszüntetés a fekvõbeteg- és a sürgõsségi ellátást nem érinti - közölte Hegyaljai Judit. A sztrájkot támogatja a Medicaritas szakszervezet és a Magyar Orvosok Szövetsége helyi szervezete is.

  • Új betegség: számítógépstressz-szindróma

    Az összeomló számítógépek, a lassú szoftverbetöltési idõ és a technikai támogatásra várással töltött gyötrelmes percek a digitális korszak új betegségéhez, az úgynevezett számítógépstressz-szindrómához vezetnek – derül ki egy tanulmányból.

  • Ikerszülésnél segédkezett egy 11 éves kiskamasz

    Hõs lett Ausztráliában egy 11 éves fiúból, aki saját édesanyjának segédkezett húgai születésénél, míg meg nem érkezett az orvosi segítség - jelentette az ausztrál sajtó pénteken.

  • Sokba kerülnek a víz által terjesztett betegségek

    Háromféle, a légutakba vagy az emésztõrendszerbe került víz által terjedõ betegség 539 millió dollár (120 milliárd forint) költséget jelent évente az Egyesült Államok egészségügyi rendszerében - közölték szerdán kutatók.

  • Alvással a nátha ellen

    Chicago - Kisebb eséllyel kapja el a náthát az, aki legalább nyolc órát alszik - állapították meg amerikai kutatók.

    A Pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem kutatói önkénteseket kértek fel, hogy szállodában töltsenek el öt éjszakát. A fizetett kísérleti alanyok orrába az elsõ napon a nátha kórokozóját, a rinovírust tartalmazó oldatot juttattak, majd figyelték egészségi állapotukat.