rss
adó 1 százalék, adóbevallás adószám, 1ado, alapítvány, egyesület, adó1százalék
  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

    Az asztma már gyermekkorban is elkezdõdhet, de gyakran csak a felnõttek tapasztalnak elõször asztmás rohamot. Ilyenkor gyakorta az derül ki, hogy munkahelyi környezetben találkoznak olyan hatással, mely elindítja a kóros folyamatot és kialakul a betegség.

    Jon G. Ayres és munkatársai, akik a Birminghami Egyetemen munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányukban azt számolták ki, hogy a munkahelyi okokból asztmássá váló nõk vagy férfiak évente milyen költségnövekedést jelentenek a társadalomnak.

    A hivatalos nyilvántartások szerint Nagy-Britanniában évente átlag 3000 új, munkahelyi okokból asztmás egyént jelentenek. A kutatók kiszámolták, hogy a betegség hogyan befolyásolja a beteg további munkaképességét, milyen egészségügyi költségeket jelent a késõbbiekben. A számításokat azzal is kiegészítették, hogy az ilyen esetek száma mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint amennyit nyilvántartásba vesznek.

    A leggyakoribb okokat vették figyelembe, melyek az ipari termelésben asztmás betegséget idézhetnek elõ. Ilyenek az izocianát származékok, melyek festékekben, szigetelésben, autóülésekben használatosak, a latex, mely az egészségügyi kesztyûk gyártásának is alapvetõ eleme, valamint a különféle porok, például a liszt.

    A kutatók fölmérték, hogy a költségek milyen arányban oszlanak meg a beteg, a munkáltató és az állami egészségbiztosítás között. Azt is figyelembe vették, hogy mennyi a közvetlen költség, mint a gyógykezelés vagy a táppénz, illetve a közvetett költség, mint a kiesett termelés értéke.

    Az eredmény mindenkit megdöbbentett: évente 72 és 100 millió font a munkahelyen keletkezõ asztma költsége, de figyelembe véve a pontatlan jelentéseket, a nem mindig megfelelõ diagnózist, a tényleges összeg elérheti a 135 millió fontot. A férfi munkaerõ ilyen szempontból kétszerte drágább, mint a nõk és a költség felét mindenképp a beteg fizeti.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Vesztegzár alá helyeztek két amerikai kórházat

    Az Egyesült Államokban két kórházat átmenetileg vesztegzár alá helyeztek, miután többen ismeretlen anyag okozta megbetegedéssel jelentkeztek Saint Louis város (Missouri állam) egészségügyi intézményeiben.

    A betegek légúti panaszok miatt kerültek kórházba, egy titokzatos porral való érintkezés miatt. A hatóságok állítólag azonosították az anyagot, de nem hozták nyilvánosságra, hogy mi az. Elõvigyázatosságból karanténba helyeztek mindenkit, aki érintkezésbe került a betegekkel, több tucat embert.

  • Zsálya - gyógynövény

    Zsálya - gyógynövényBár elsősorban fűszernövényként ismert, az orvosi vagy kerti zsálya az egyik legrégebbi gyógynövény. A meghűléses betegségek gyakori kísérője a torokfájás, de a kellemetlen kaparó érzés a nátha, influenza, sőt mandulagyulladás első jele is lehet. Rendszerint vírus okozza, de baktériumok is előidézhetik. Mivel a "betolakodókkal" szembeni első védőgyűrűt az orr, a garat, a fül és a nyaktáji nyirokmirigyek képezik, így ha a betegség csíráit még ezen a sáncon sikerül feltartóztatni és legyőzni, akkor a melléküregekre, tüdőre átterjedő szövődmények megelőzhetők.

  • A B12-vitamin védhet az Alzheimer-kór ellen

    A B12-vitamin segítheti az Alzheimer-kór megelõzését - közölték hétfõn megjelent tanulmányukban svéd kutatók.

  • Minél tovább termékeny egy nõ, annál kevésbé fenyegeti a Parkinson-kór

    Washington - Minél tovább termékeny marad egy nõ, annál kisebb nála a Parkinson-kór kockázata - állapították meg amerikai tudósok a héten ismertetett tanulmányukban.

    "A kutatás arra enged következtetni, hogy minél tovább mûködnek egy nõnél a nemi hormonok, annál védettebbnek tûnnek agysejtjeik a Parkinson-kórral szemben" - hangsúlyozzák annak a tanulmánynak a szerzõi, amelyet az Amerikai Neurobiológiai Akadémia április végén Seattle-ben tartandó éves konferenciáján ismertetnek.

  • Jogosítványt szerzett a gondolatvezérelt bionikus karral vezetõ férfi

    A világon elsõként szerzett autóvezetõi engedélyt egy osztrák férfi, akinek tõbõl amputált karját gondolatvezérelt bionikus végtaggal helyettesítették.

  • Mégsincs rendelkezés az otthonszülés szabályozásáról

    Megígérték és még sem lépett hatályba az új, otthonszülés szabályozásáról szóló rendelkezés.
    A volt egészségügyi miniszter, Horváth Ágnes korábban egyeztetést folytatott az intézményen kívüli szülés lehetséges szabályairól.

    És mikorra lesz jogszabály az otthonszülésrõl? Az egészségügyi tárcánál annyit közöltek: a minisztérium vizsgálja a szabályozás szakmai és jogi lehetõségeit. Nem az otthon szülés megtiltása, hanem annak tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása a cél - állítja a szaktárca.

  • Kártevõk a angól kórházakban

    Az Egyesült Királyság Freedom of Information Act címû lapjában megjelent riport szerint az angol kórházak állandóan ki vannak téve különbözõ kártevõk támadásainak. 2006 januárjától, 2008 márciusáig közel 20 ezer esetben történt fertõzés a tömegesen megjelenõ patkányok, egerek, bolhák, poloskák és csótányok miatt - jelentette ki a cikkben a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet.

    Az elmúlt 6 hónap alatt az állami kórházak 70 %-ában végeztek legalább 50-szer féregirtást, hogy megszüntessék a kártevõk elszaporodását.

  • Autoimmun betegség - szervezetünk maga ellen fordul?

    Az autoimmun betegségek akkor alakulnak ki, ha a szervezet nem képes felismerni saját struktúráját és immunválaszt indít el saját sejtjei és szövetei ellen, ami gyulladás kialakulásához vezet.

    Igen sok betegségrõl felismerték, hogy a háttérben autoimmun folyamat áll. Ilyen az 1-es típusú cukorbetegség, a sclerosis multiplex, a Hashimoto thyroiditis, a Basedow-Graves betegség, de továbbra is, fõként kötõszöveti betegségekként ismert szisztémás lupus tartozik ebbe a csoportba.

  • Aggasztóan szaporodnak a kórházi fertõzések az Egyesült Államokban

    Az amerikai kórházak elvesztik a csatát az életveszélyt jelentõ kórházi fertõzésekkel szemben, melyeket a páciensek éppen az orvosi kezelések közben kapnak el.

  • Forgóajtós kórházi betegfelvételek az Egyesült Államokban

    Minden negyedik kórházban ápolt beteg ugyanazon betegség miatt két éven belül visszakerül a gyógyintézetbe az Egyesült Államokban. A 12 szövetségi államra kiterjedõ vizsgálat adatait az egészségügyi ellátás minõségével foglalkozó ügynökség hozta nyilvánosságra.

  • A túlsúly rövid távon nem okoz problémát, ha nem áll fenn anyagcsere probléma

    A túlsúly rövid távon nem okoz problémát, ha nem áll fenn anyagcsere problémaA túlsúly nem okoz szív- és érrendszeri kockázatot a nőknél, amennyiben az anyagcsere-folyamatok egészségesek - derül ki egy friss európai kutatásból, amelyet több mint 260 ezer fő bevonásával készítettek. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az érintetteknek lehetőségük van úgy megszabadulni a túlsúlytól, hogy mostani testalkatuk ne befolyásolja hátrányosan a későbbi egészségi állapotukat - magyarán nem szenvedtek maradandó károsodást szív- és érrendszeri szempontból. A férfiaknál is ugyanez a tény már korábban megállapításra került.

  • Egészségünkre káros sztárok

    Nicole Kidman állítja, az elektronikus Nintendo-keresztrejtvények tarják az elméjét fiatalosan, Madonna semlegesítené a radioaktivitást, Gwyneth Paltrow szerint a makrobiotikus diéta rákölõ. Elõfordul, hogy a hírességeknek fogalmuk sincsen arról, amirõl beszélnek, pedig butácska kijelentéseiket a rajongók százezrei készpénznek veszik. A butaság pedig visszafordíthatatlanul terjed. Egy alapítvány szórólapot készített a bakikról, és a felvilágosítás célcsoportjai elsõsorban a sztárok, csak utánuk a publikum.

  • A zsírsejtek hormonja jósolhatja meg a szívelégtelenséget

    Chicago - A zsírsejtekben termelõdõ rezisztin hormon magas szintje a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát jelezheti - közölték amerikai kutatók.

    A rezisztin nevû hormon az inzulinnal szembeni rezisztenciát szabályozza a vérben, de egyes tanulmányok összefüggésbe hozták a gyulladásos folyamatokkal is, sõt patkánykísérletek azt mutatják, a szívizom mûködését szintén befolyásolhatja.

  • Új típusú antibiotikumot fejlesztettek ki svájci kutatók

    Új típusú antibiotikum kifejlesztésérõl számoltak be a Science tudományos folyóiratban svájci kutatók. A hatóanyag sikerrel veheti fel a harcot a többféle szerrel szemben ellenállóvá vált "szuperbaktériumokkal" is.