rss
  • Sokba kerül a munkahely kiváltotta asztma Nagy-Britanniának

  • Share on Tumblr

    Legkevesebb évi 100 millió fontba (331 millió forint) kerül a brit gazdaságnak a munkahelyek által kiváltott asztmás megbetegedések.

    Az asztma már gyermekkorban is elkezdõdhet, de gyakran csak a felnõttek tapasztalnak elõször asztmás rohamot. Ilyenkor gyakorta az derül ki, hogy munkahelyi környezetben találkoznak olyan hatással, mely elindítja a kóros folyamatot és kialakul a betegség.

    Jon G. Ayres és munkatársai, akik a Birminghami Egyetemen munkaegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak, tanulmányukban azt számolták ki, hogy a munkahelyi okokból asztmássá váló nõk vagy férfiak évente milyen költségnövekedést jelentenek a társadalomnak.

    A hivatalos nyilvántartások szerint Nagy-Britanniában évente átlag 3000 új, munkahelyi okokból asztmás egyént jelentenek. A kutatók kiszámolták, hogy a betegség hogyan befolyásolja a beteg további munkaképességét, milyen egészségügyi költségeket jelent a késõbbiekben. A számításokat azzal is kiegészítették, hogy az ilyen esetek száma mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint amennyit nyilvántartásba vesznek.

    A leggyakoribb okokat vették figyelembe, melyek az ipari termelésben asztmás betegséget idézhetnek elõ. Ilyenek az izocianát származékok, melyek festékekben, szigetelésben, autóülésekben használatosak, a latex, mely az egészségügyi kesztyûk gyártásának is alapvetõ eleme, valamint a különféle porok, például a liszt.

    A kutatók fölmérték, hogy a költségek milyen arányban oszlanak meg a beteg, a munkáltató és az állami egészségbiztosítás között. Azt is figyelembe vették, hogy mennyi a közvetlen költség, mint a gyógykezelés vagy a táppénz, illetve a közvetett költség, mint a kiesett termelés értéke.

    Az eredmény mindenkit megdöbbentett: évente 72 és 100 millió font a munkahelyen keletkezõ asztma költsége, de figyelembe véve a pontatlan jelentéseket, a nem mindig megfelelõ diagnózist, a tényleges összeg elérheti a 135 millió fontot. A férfi munkaerõ ilyen szempontból kétszerte drágább, mint a nõk és a költség felét mindenképp a beteg fizeti.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A veleszületett szívhibák kockázata folsavval csökkenthetõ

    A terhesség korai szakában megkezdett folsavbevitel csökkentette a veleszületett szívbetegségek kockázatát. Holland kutatók, közegészségügyi jelentõségû vizsgálatának eredményeit az European Heart Journal közölte.

  • Az olaszok a leghosszabb életûek

    Az olaszok szíve a legegészségesebb az egész kontinensen - állítja az Európai Kardiológusszövetség (ESC) elnöke.

    "Ezért a leghosszabb életûek is: a nõk egyharmada, a férfiak egyhatoda éri meg a kilencvenedik életévét" - jelentette ki a Ferrarai Egyetemi Kórház kardiológiai klinikájának vezetõje. A professzor szerint ez az eredmény elsõsorban a mediterrán étrendnek,a dohányzást korlátozó rendelkezéseknek, és a francia színvonalúvá vált egészségügyi ellátásnak köszönhetõ.

  • Öngyógyításra képes a beteg egérszív

    Berlin - Az egérembriók szíve képes magától meggyógyulni - állapította meg egy német kutatócsoport.

    A berlini Max-Delbrück Molekuláris Orvoslási Centrum kutatói beteg szívû egérembriókat állítottak elõ - kikapcsolták egy génjüket, amelyik a sejtek mitokondriumának mûködésében játszik szerepet. A mitokondrium - az energiaellátásért felelõ sejtszervecske - zavarai okozzák az ember szívizom-megbetegedéseinek egy részét.

  • Kiszagolta gazdája bõrrákját a házikedvenc

    Oxfordshire - Folyamatos szaglászással hívta fel a figyelmet gazdájának elrákosodott anyajegyére egy kutya Angliában - írta a BBC News internetes oldala.

    Házikedvencének állandó szaglászása miatt kezdett el azon gondolkodni Chris Tuffrey - aki struccpolitikát folytatva nem vett tudomást a mellkasán már 15 éve meglévõ anyajegyrõl -, hogy vajon mi lehet a baja.

  • A magyar lakosság közel 60 %-a szenved energiahiánytól

    Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarországi felnõtt lakosság 58 százalék szenved fáradtságtól, energiahiánytól.

    "Reggel korábban kelünk, mint szeretnénk, szívünk dobog az ébresztõ csörgésétõl, sietve iszunk néhány korty kávét, aztán már szaladunk is, hogy másokkal együtt felfurakodjunk a tömött buszra vagy metróra. A délelõtt hamar elszalad, nem tudjuk utolérni magunkat. Az ebédet kapkodva esszük, vagy kihagyjuk.

  • Köhögéssel túlélhetõ a szívinfarktus?

    Budapest - Ne kockáztassuk az életünket! címmel adott ki állásfoglalást a Magyar Kardiológusok Társasága egy kör-e-mail miatt, amely szerint erõteljes és hosszas köhögéssel túlélhetõ a szívinfarktus.

    Mint a társaság közleménye rámutat, a szívinfarktus, a mindenki által rettegett, súlyos betegség, amely világszerte a leggyakoribb halálokok közé tartozik. Hátterében rendszerint a szív koszorúereinek az érelmeszesedés következtében kialakuló szûkülete és elzáródása áll.

  • A depresszió kezelése ultrahanggal

    A depresszió kezelése ultrahanggalAz agy ultrahangos kezelése forradalmian új megoldást nyújthat a depresszió kezelésére. Egy friss kutatás szerint már akár 30 másodperces kezeléssel is javítható a hangulat, illetve oldható a szorongás. A kísérletben résztvevő önkéntesek szignifikáns hangulatjavulásról számoltak be – már tíz perccel az egyszeri alkalom után. Feltételezések szerint úgy működik a módszer, hogy hatással van az agy hangulatszabályozásért felelős részének idegsejtjeire. Ezek a szerv felső részén találhatóak, és kulcsszerepet játszanak az érzelmek alakulásában is.

  • Rutinmûtét lehet egykor az arcátültetés

    Két, eddig végrehajtott arcátültetés tapasztalatai alapján kutatók arra jutottak, hogy a bonyolult sebészeti mûét rutinmûtét lehet egykor.

    Ezek szerint az arcátültetés eredményes és komolyabb mellékhatások nélküli eljárássá válhat - állítja két független kutatócsoport tanulmánya, amely a brit Lancet címû orvosi szakfolyóiratban jelent meg. "Nincs okunk azt gondolni, hogy ezek az arcátültetések ne válnának ugyanolyan gyakorivá, mint pl. a májátültetések" - állítja Laurent Lantieri.

  • A nõk egész agyukkal érzékelik a szépséget, míg a férfiak a jobb féltekével

    Washington/Madrid - A nõk egész agyukkal érzékelik a szépséget, míg a férfiak a jobb féltekével - állítják amerikai és spanyol kutatók.

    A vizsgálatban 20 önkéntes - 10 férfi és 10 nõ vett részt, akiknek tájképeket és városi jeleneteket ábrázoló festményeket és fényképeket mutattak. A résztvevõknek értékelniük kellett a látottakat, szép vagy nem szép kategóriába sorolva õket. A tudósok eközben mágnesesrezonancia-vizsgálattal (MRI) nézték, hogy mely agyterületek és mikor aktivizálódnak.

  • 200 iraki orvos zárta be rendelõjét és tette le a munkát

    Karbalában több mint 200 iraki orvos zárta be rendelõjét, akik sikertelen orvosi beavatkozások következtében halálos fenyegetéseket kaptak.

    "Miután halálos fenyegetéseket kaptak, több mint 200 orvos zárta be rendelõjét és tette le a munkát" - nyilatkozta Ali Abu Taheen, a déli város orvosszövetségének vezetõje. Az orvosok, akik Karbala legnagyobb közkórházában, az Al-Hussein kórházban is alkalmazásban állnak, azt állítják, addig sztrájkolnak, amíg a kormány nem garantálja biztonságukat.

  • Belsõ óránk nagyban befolyásolja teljesítményünket

    Minden ember teljesítõképessége attól függ, mennyire van összhangban saját belsõ órájával. Aki képes belsõ ideje szerint élni, jobban alszik, egészségesebb, hatékonyabb és sikeresebb a munkavégzése, és a szabadidejét is jobban ki tudja használni - derül ki egy öt évig tartó német kutatási projektbõl.

  • Kár aggódni az egészségért?

    A 100 év fölötti kort megélõk akár egészségtelenül is élhetnének, mert alapvetõen génjeiknek köszönhetik hosszú élettartamukat - idézi amerikai kutatók állítását.

  • Mûholdak térképezik fel a kolera felbukkanását

    London - Olyan módszert sikerült kifejleszteniük amerikai kutatóknak, amely a tenger mûholdas megfigyelésével jósolja meg a kolera felbukkanását. Tapasztalataik szerint ugyanis a kolerakitörések a tengervíz idõszakos melegedésével állnak összefüggésben - tudósít a BBC online.

  • A fertõzést megelõzõen alkalmazott antibiotikum életeket ment

    London - A megelõzésként adott antibiotikumok megmenthetik az intenzív osztályokon kezelt páciensek életét - állítja holland kutatók tanulmánya.

    A gyógyszereknek ellenálló baktériumtörzsek terjedése egyre nagyobb gondot okoz a kórházakban, fekvõbeteg-intézményekben és ápolóotthonokban is. Leginkább az intenzív osztályokon ápolt, legyengült pácienseket veszélyeztetik a szélsõségesen rezisztens baktériumok.