rss
  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalória

  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalóriaA kivi gyümölcs nagy mennyiségű tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. A kivi lehetséges egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése is. A kisméretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok, az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor nagy mennyisége is fellelhető. A kiviben ráadásul több a C-vitamin, mint a legtöbb más gyümölcsben. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását már régóta összefüggésbe hozzák a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával.

    Több kutatás is kimutatta, hogy a kivihez hasonló növényi élelmiszerek az elhízás és az általános halálozás kockázatát is csökkentik.


    A kutatások szerint a kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek esetében javítja az elalvást, az alvás időtartamát és hatékonyságát. Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.

    A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük: számos kutatás bizonyítja, hogy a kivi enyhe hashajtó hatással rendelkezik, ezért a székrekedéstől szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A rák felismerését segítõ tesztet dolgozott ki egy 15 éves fiú

    Még csak középiskolás, de Jack Andraka máris nagyot alkotott. Mondhatni, forradalmasította a rosszindulatú daganatos betegségek felismerését.

    A zseni tini ugyanis felfedezett egy nagyon olcsó és nagyon gyors tesztet annak érdekében, hogy minél korábban felfedezhetõ legyen a hasnyálmirigyrák, ezért a felfedezéséért májusban díjat is kapott.

    Most továbbfejkesztette: tesztje már a tüdõ- és a petefészekrák diagnosztizálására is képes.

  • Egy gén, amely felelõssé tehetõ a vastag- és végbélrák kialakulásáért

    Rátaláltak egy génre, amely szorosabb kapcsolatban áll a vastag- és végbélrák kialakulásával, mint azt eddig gondolták volna - derül ki egy tudományos cikkbõl. Az Egyesült Államokban a vastag- és végbélrák okozza a második legtöbb halálesetet a rákos betegségek közül.

    Ha valaki ezt a gént örökli, 50 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki nála vastagbélrák, mint általában, amikor a betegség kockázata hat százalék körülire tehetõ - állítják a Northwestern Egyetem kutatói a Science-ben megjelent közleményben.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • Miért is ásítunk?

    Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

  • Új, hatékonyabb módszer a szalmonellát okozó baktériumtörzsek ellen

    A Texas Egyetem gyógyászati központjának munkatársai újfajta, az antibiotikumokkal történõ kezelésnél vélhetõen hatékonyabb módszert dolgoztak ki a szalmonellát, a tularémiát és a súlyos hasmenést okozó baktériumtörzsek ellen.

    A háromféle bakteriális fertõzést egerekben váltották ki: a laboratóriumi körülmények között már tesztelt új molekula sikeresen gátolta az állatok fertõzõdését. A szakértõk teljesen új megközelítéssel próbálkoznak a különféle, emberre is veszélyes baktériumtörzsek elleni harcban.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Retinasejt átültetéssel javítható a látás?

    Retinasejteket ültettek át amerikai orvosok tíz gyengén látó ember szemébe egy kísérleti eljárással. Közlésük szerint a páciensek többségének javult a látása.

    A programban részt vevõ tíz embernél vagy a látóideg, vagy a retinán lévõ makula, az éleslátás helyének károsodása okozott úgynevezett makuláris degenerációt, illetve egy viszonylag ritka örökletes betegségben, retinitis pigmentosában szenvedtek.

  • Zöldségek, gyümölcsök, melyek felvehetik a harcot a narancsbőr ellen

    Zöldségek, gyümölcsök, melyek felvehetik a harcot a narancsbőr ellenA narancsbőr a legtöbbször genetika kérdése, de megfelelő mennyiségű testmozgással és helyes táplálkozással csökkenthetjük megjelenésüket. Az ananász fogyasztása mindenképpen ajánlott, ha egészségesen szeretnél élni, mivel nagyon magas a kálium és C-vitamin tartalma. Másfelől a gyümölcsben levő anyagok segítik növelni a vérkeringést, aminek hatására a szervezetben felhalmozódott káros anyagok könnyebben kiürülnek. A víz szintén segíti a méreganyagok távozását a szervezetből.

  • A fogtömés szorongás kialakulásához vezethet

    Amerikai vizsgálatok szerint a mûanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hõpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekbõl. A szervezetbõl gyorsan kiürülõ hormonhatású vegyület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élõlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén. A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének mûködését az amygdala nevû agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

  • A dadogással összefüggõ géneket találtak

    Három gén és a dadogás kapcsolatát igazolták amerikai kutatók a New England Journal of Medicine címû szaklap szerdai számában megjelent tanulmányukban.A tudósok szerint a gének közül kettõt az agysejtek arra is használnak, hogy a hulladékot újra feldolgozzák, a harmadiknak nem ismerik más szerepét. "Ez az elsõ tanulmány, amely meghatározott génmutációkat jelöl meg a 3 millió amerikait érintõ zavar, a dadogás lehetséges okaként" - tudatta közleményében James Battey, a National Institute on Deafness and Other Communication Disorders (NIDCD) igazgatója.

  • A sok D-vitamin felére csökkenti a diabétesz kockázatát

    Felére csökkenti a cukorbetegség kockázatát a sok D-vitamin; brit vizsgálatok szerint a szívbetegségek veszélye is harmadával kisebbedett. A szakemberek összesen 100 ezer fõ részvételével végzett 28 kutatás eredményét értékelték ki - olvasható a Maturitas címû tudományos folyóirat márciusi számában.

    A vizsgálódásokból kiderült: az úgynevezett metabolikus szindróma - vagyis a túlsúly, a magas vérnyomás, a rossz koleszterin- és vércukorszint kombinációja - lényegesen ritkábban jelentkezett azoknál a személyeknél, akik sok D-vitamint kaptak.

  • Az agyi gátlás megváltoztatja az erkölcsi értékítéletet

    Megváltoztatható az emberek morális ítélete agyuk egy részének gátlásával, mutatták ki amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) hétfõn megjelent számában.

    A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakemberei az agy jobb oldali temporo-parietális részében (TPJ) - a jobb fül mögötti-fölötti területen - gátolták az idegsejtek aktivitását. Ennek az agyi területnek általában akkor igen nagy az aktivitása, amikor azon gondolkodunk, hogy valamely tettnek mi lesz a kimenetele.

  • Mézes fokhagyma

    Mézes fokhagymaA fokhagymáról már annyi szépet és jót leírtak. Mindenki tudja, hogy immunerősítő hatása rendkívüli. Ezt kihasználatlanul hagyni vétek lenne. Most, amikor a termelők kínálják a szebbnél-szebb magyar fokhagymát, amelynek íze, aromája, hatása messze felülmúlja a hazánkat elárasztó silány import terméket, vegyünk bátran belőle, és készítsünk mézes fokhagymát. Ezzel a természetes gyógyító finomsággal védhetjük egészségünket ősztől, tavaszig. Természetesen fogyaszthatjuk bármikor, de azért ebben a változó időjárásban nagyobb szükségünk van rá.

  • Minek a jele a romló szaglás?

    Szippantásunk erõsségét lehet mérni egy új szerkezettel. Ha az eredmény nem kielégítõ, abból a szakorvos agyi elváltozások elõjelét feltételezheti, s további vizsgálatokat tarthat indokoltnak. Az agy neurológiai betegségeinek, így a Parkinson- és Alzheimer-kóroknak is egyik jellemzõ szimptómája, hogy már a betegség korai stádiumában csökken a páciens szaglási képessége. Például: ha éppen nem látja, akkor nem észleli, hogy a tej kifutott és jellegzetes szaggal már a tûzhely lapján ég. Az Egyesült Államokban a minnesotai WR Medical Electronics vállalat ezért egy olyan...