rss
  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalória

  • Kivi: nagy mennyiségű tápanyag és kevés kalóriaA kivi gyümölcs nagy mennyiségű tápanyagot, ugyanakkor kevés kalóriát tartalmaz. A kivi lehetséges egészségügyi előnyei közé tartozik a bőrtónus és -textúra javítása, a vérnyomás csökkentése, valamint a szívbetegség és az agyérgörcs megelőzése is. A kisméretű gyümölcsben a létfontosságú tápanyagok, az E-vitamin, a réz, a K-vitamin, a kolin, a magnézium és a foszfor nagy mennyisége is fellelhető. A kiviben ráadásul több a C-vitamin, mint a legtöbb más gyümölcsben. A zöldségek és gyümölcsök fogyasztását már régóta összefüggésbe hozzák a szívbetegség, a diabétesz, a rák és más betegségek csökkent kockázatával.

    Több kutatás is kimutatta, hogy a kivihez hasonló növényi élelmiszerek az elhízás és az általános halálozás kockázatát is csökkentik.


    A kutatások szerint a kivi fogyasztása alvászavarban szenvedő felnőttek esetében javítja az elalvást, az alvás időtartamát és hatékonyságát. Rost- és káliumtartalma segíti a szív egészségét. Magas káliumtartalma ellensúlyozza a nátrium káros hatásait a szervezetünkben.

    A székrekedés megelőzésében is hasznát vesszük: számos kutatás bizonyítja, hogy a kivi enyhe hashajtó hatással rendelkezik, ezért a székrekedéstől szenvedő idős betegek étrend-kiegészítőként is fogyaszthatják.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jódozott só az agykárosodás ellen

    A világ háztartásainak 70 százalékában jódozott sót használnak – két évtizeddel ezelõtt csupán 20 százalékukban volt ez így. Szakértõk sürgetik a maradék 30 százaléknál (20 ország) a jódozott só hiányának megoldását, hiszen a jódozott só védelmet jelent a magzati agykárosodás ellen. Az Egyesült Nemzetek Központjának a tartós jódhiány leküzdéséért felelõs részleg célkitûzésében szerepel, hogy két évtizeden belül a világ háztartásainak 100 százalékában elérhetõvé teszik a jódozott sót.

  • Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek is

    Az őszi lékúra jót tesz a testnek és a léleknek isAz esős, szürke őszi reggeleken különféle zöldség és gyümölcs levekkel indíthatjuk a napot, amire nagy szükség van, hiszen ilyenkor szép lassan kiürülnek a szervezet vitamin tartalékai. A gyümölcs- és zöldséglevek nem csak energiával és vitaminokkal töltenek fel minket, de tisztító hatásuk is van és a fogyásban is segítenek. Öt csodálatos gyümölcs illetve zöldség levéből készült italok megerősítik, energetizálják, optimalizálják a test működését – beleértve a testsúly csökkentést is. Ilyenek a cékla, az aszalt szilva, a piros szőlőlé, a homoktövis és a zöld búzafű levéből készült italok.

  • A súlyos elhízásnak genetikai háttere is lehet

    Az extrém mértékben túlsúlyos emberek egy részénél ugyanazon szakasz hiányozhat genetikai állományukból - véli egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek tanulmánya a Nature tudományos magazin csütörtöki számában jelent meg.

    A felfedezés újabb adalékul szolgál az elhízás örökletességérõl szóló vitában, mert a beteges mértékben elhízott emberek egy részénél ugyanaz a mintegy 30 gént tartalmazó DNS-szakasz hiányzik a vizsgálat szerint.

  • Súlyos következményei lehetnek a fogínygyulladásnak

    Korral szaporodnak fogászati problémáink: ez leggyakrabban a fogíny gyulladását jelenti, ami a fogak kihullásához vezethet.

    A fogíny egészségének meghatározó szerepe van a fogak épségének megõrzésében. A szájüregben, a fogakon, foghúson megtapadó ételmaradékból származó baktériumok a fogak felszínén, illetve az ínyen lepedéket, úgynevezett plakkot képezhetnek, majd fertõzést, gyulladást okoznak. A fogínygyulladás elsõ jelei lehetnek az íny megduzzadása, vörössé, vérzékennyé válása.

  • Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumra

    Nem csak a csontoknak van szüksége kalciumraA testünk egészét behálózó idegrendszer megfelelő működéséhez a szervezetünknek többek között kalciumra van szüksége, amelynek az idegek közötti jelek továbbításában van szerepe. Megfelelő mennyiségű kalciumbevitel esetén ez a folyamat észrevétlen marad, ám aki kalciumhiányban szenved, olyan fizikai tüneteket is tapasztalhat, mint az izomgörcs, amelynek az idegek túlérzékenysége az oka. Ugyanakkor túlzott fogyasztása sem ajánlott, mivel az idegek érzéketlenebbé válnak tőle, ami az izmok merevségében és keménységében mutatkozik meg.

  • Hogyan elõzzük meg a hõgutát

    Az elkövetkezendõ napokban kánikula várható az Országos Meteorológiai Szolgálat elõrejelzése szerint.

    A hõmérséklet hétfõn érheti el a maximumát, helyenként 35 fokot is meghaladhatja.
    Keddtõl átmenetileg néhány fokkal alacsonyabb lesz a hõmérséklet. A nagy meleg megviselheti a szervezetünket, így nem árt odafigyelni náhány alapvetõ dologra.

  • A szívroham jelei másabbak nõknél mint férfiaknál

    Szúrás, fájdalom a karokban és a mellkasban, émelygés, nyirkos és hideg bõr - a nõknél ezek mind a szívroham elõrejelzõi lehetnek.

    A szakember kifejtette, hogy szívroham esetén minden perc számít, hiszen minél tovább marad oxigén nélkül a szív, annál több károsodás éri a szívizomzatot.

    A szívroham akkor következik be, ha a véráram, amely oxigént szállít a szívizomba, valami miatt nagyon lecsökken vagy teljesen elzáródik az útja.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezet

    A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezetA szakemberek szerint most először sikerült azt bizonyítani, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja. Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló helyzeteket.

  • Kutatási célra kóros õssejtek

    Az õssejteket általában gyógyítási célra alkalmazzák, hogy a beteg szövetek sejtjeit egészséges sejtekkel tudják pótolni. Amerikai szakemberek azonban most olyan õssejteket különítettek el, melyek súlyos szívbetegséghez vezetnek, mert így a gyógykezelés kutatásának lehetõsége is megnyílhat az orvostudomány elõtt.

    Õssejtek nélkül nem élhetnénk: ilyenek vannak a csontvelõben és folyamatosan pótolják a hamar elöregedõ, elpusztuló vérsejteket.

  • Megszaporodott vérfehérjéhez köthetõ a kialakulófélben lévõ Alzheimer-kór

    Egy bizonyos fehérje, a klaszterin magas szintje összefüggésben hozható a kialakulófélben lévõ Alzheimer-kórral: a felfedezés révén olyan diagnosztikai teszt fejleszthetõ ki, amely a betegség korai szakaszában történõ kimutatására lehet alkalmas - derítették ki angol kutatók.

    Az Alzheimer-kór, amely a központi idegrendszer progresszív mentális hanyatlással járó megbetegedése, az elbutulás legelterjedtebb formája - jelenleg 35 millió embert érint világszerte.

  • A rendszeres testmozgás az agynak is jó

    A rendszeres fizikai terhelése fokozza az agyi vérellátását és gyorsítja a gondolkodást is - az érdekes majomkísérlet eredményeit a Neuroscience közölte.

    Már korábban is voltak adatok, melyek arra utaltak, hogy állatok megfelelõen adagolt munkája növeli agyuk teljesítményét, de az nem volt világos, hogy a patkánykísérletek eredményeit mennyire lehet emberre is átvinni. A Pittsburgh Orvostudományi Egyetem kutatói úgy gondolták, hogy majmok ilyen irányú tanulmányozása közelebb vihet az emberekre vonatkozó ismeretekhez.

  • Jobb, ha lassan dobog a szív

    Az élõvilág sok tagjára érvényes, hogy várható életkoruk összefügg a pulzusszámmal: az él tovább, amelyiknek a szíve lassabban mûködik. Az ember ugyan ilyen szempontból kivétel, de bizonyos helyzetekben, betegségekben elõnyös, ha a szívmûködés lassítható. Már léteznek gyógyszerek, melyek kedvezõ hatásának ez a titka - hangzott el az Európai Kardiológusok Társaságának idei kongresszusán Stockholmban.

    Egy amerikai kutató, H.J. Levine 1997-ben matematikai összefüggéssel igazolta: az emlõsök élethosszúságát az szabja meg, hogy milyen gyors a szívmûködésük.