rss
  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyító

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyítóA körömvirág alkalmazása külsőleg - A körömvirág külsőleges alkalmazása főleg a sebfertőtlenítésre és a sebek elsősegély-szerű kezelésére terjed ki. Tinktúrás oldata, illetve egyszerű forrázata a sebre helyezve összehúzó hatású, így csillapítható vele a vérzés. Alkalmazása továbbá elősegíti a gyors hegesedést, megelőzve a fertőzések, gyulladások kialakulását. Számos felületi és mélyebb sérülések, betegségek közül alkalmas az aranyér, visszértágulat, fekély, ekcéma, égési sérülés, leégés, fagyási sérülés, pattanás, koszmó, ajaksömör, szemölcs, láb- és körömgomba, tyúkszem, bőrkeményedés és rovarcsípés kezelésére.

    A virág nyers leve és a kenőcs együttes alkalmazása felgyorsítja még a legcsúnyább műtéti hegek gyógyulását is. Vágások, karcolások, zúzódások és véraláfutások természetes orvossága. Felfekvések, vérömlenyek, izomrándulások, fekélyek, rosszindulatú duzzanatok esetén szintén hatásos gyógymód. Láb- és körömgombásodás ellen szintén kitűnő. A bőr felületén vagy a körmökön jelentkező gombát kenőccsel vagy friss lével napi 3-4 alkalommal kenegetve hatásos az eredmény.

    Ha hosszabb időn át, napjában többször bekenik friss lével, a vérömlenyek is eltűnnek, szintúgy az öregkori májfoltok és a pigment foltok is. Az érdes, akár rákgyanús bőrfoltokat is megszüntethetjük vele. Mivel a kenőcs nem minősül gyógyszernek, csak gyógyhatású készítménynek, ezért annak csak rendszeres használata hozhatja meg a kívánt gyógyulást. A lábszáron éktelenkedő visszerek minimum egy hónapon át, napi rendszerességgel történő kezelése körömvirág krémmel látványos javulást, akár teljes mértékű gyógyulást hozhat.

    Mellékhatásról és mérgező hatásról a gyógyászatnak nincs tudomása, ettől függetlenül kérje ki az orvos tanácsát, illetve használat előtt alkalmazzon kis bőrterületen próbakenést.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Döbbenet! Õsi vírus van az emberi génállományban

    Az emberek génkészletében ott van egy olyan õsi állati vírus, amellyel elõdeink 40 millió évvel ezelõtt fertõzõdhettek meg, állítják japán tudósok, akik kutatásukról a Nature címû brit tudományos hetilap szerdai számában közöltek tanulmányt.

    A betolakodót bornavírusnak hívják a németországi Borna város nevébõl. Az 1970-es években fedezték fel mint kórokozót, amely az agyat fertõzi meg. Magát a betegséget 1885 óta ismerik, amikor Bornában egy egész lovasezred lóállományát irtotta ki a rejtélyes vírus.

  • A gyomorfájdalom leggyakoribb oka a helytelen táplálkozás

    Sokan küzdenek gyomorfekéllyel, gyomorproblémákkal, és nem is gondolnák, hogy ennek a legtöbb esetben a helytelen táplálkozási szokások, és a túl gyakori étkezés állhat a hátterében. A ráevés az egyik legtipikusabb hiba. Gondoljunk csak bele: megettük a reggelit, mondjuk egy sonkás-sajtos szendvicset. Ennek az ételnek a megemésztéséhez a gyomornak kb. 4-5 órára van szüksége: ekkor ürül ki, s ekkor lesz kész újra munkába állni. Mi viszont nem várunk ebédig, hanem bekapunk tízóraira egy túrós táskát, pedig még ki sem ürült a gyomrunk.

  • Zuhanyzás közben elkövetett hibák

    Zuhanyzás közben elkövetett hibákZuhanyozni mindenki tud - ez igaz. Viszont nem mindenki tud úgy zuhanyozni, hogy azzal az egészségére, a környezetére és a pénztárcájára is a lehető legjobb hatással legyen. Ha túl sokáig zuhanyozunk, az nem csak a bőrünket száríthatja ki, de rengeteg vizet is pazarlunk vele, ami nem csak a vízszámlánk miatt rossz, de a környezetnek sem teszünk túl jót vele. Érdemes a vízzel takarékosan bánni. A samponozás, illetve a balzsamozás az első lépés kellene, hogy legyen, amikor zuhanyozni kezdünk.

  • A csont-és-bõr anorexiások csontja zsírral van tele

    A súlyosan alultáplált, legtöbbször fiatal nõk testében is sok a zsír, a csontjaikban. Az egyik legkorszerûbb diagnosztikus módszerrel végzett vizsgálat meglepõ eredményeit a Journal of Bone and Mineral Research februári száma közölte. A mágneses rezonancia módszere néhány évtized alatt fejlõdött ki olyan mértékben, hogy az emberi test belsejébõl, fotográfiának megfelelõ képeket készítsen. Ez lehetõvé tette, hogy szerveinket, szöveteinket olyan részletességgel tanulmányozhassuk, ahogy nemrég még nem is remélhettük.

  • Kisebb az alkoholt fogyasztó spanyol férfiak szívkockázata

    Az alkoholfogyasztás védeni látszik a spanyol férfiakat a szívproblémáktól, ám a spanyol nõket nem - állapította meg egy hosszú távú, nagy tanulmány. A Heart címû szakfolyóirat legutóbbi számában közzétett vizsgálatban tíz éven át követték nyomon 15 630 férfi és 25 808 nõ egészségi állapotát spanyol kutatók.

    Larrarte Arriola munkatársaival 26 és 69 év közötti felnõtteket kérdezett ki arról, hogy a felmérést megelõzõ évben mit, mennyit és milyen gyakorisággal ittak.

  • Az időjárás hatása a szervezetre és a betegségekre

    Az időjárás hatása a szervezetre és a betegségekreAz időjárás változásának különféle formái más-más befolyással vannak a szervezetünkre. Az új időjárási helyzet következtében létrejövő reakciók akár egy beteg állapotának romlását is előidézhetik. Itt van néhány betegség, melyre hatással van az időjárás változás. Asztma: Az extrém meleg és az extrém hideg egyértelműen rontja az asztmás kórképet. A magas páratartalom valamint a légszennyezettség ugyancsak a kórkép romlását eredményezheti. További hatások, így a magas légnyomás, pollenek, szél, viharok szintén hatással lehetnek a betegségre.

  • A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikóját

    A reflux bizonyos esetekben növeli a torok- és hangszáldaganat rizikójátAz Amerikai Rákkutatás Szervezetének lapjában megjelent cikk szerint a megnövekvő rizikó elsősorban a nem dohányzókat és nem alkoholizálókat fenyegeti. A kutatásból az is kiderült, hogy a savlekötőknek ebből a szempontból jelentős védőhatást képesek kifejteni.A gyomorégés maga nem más, mint egy kellemetlen, égő érzés a mellkasban, a szegycsont mögött, amely jellemzően hullámokban érkezik. Az is előfordulhat, hogy a fájdalom a nyakat, a torkot és az állkapcsot is érinti. Ez a jelenség a reflux nevű betegség egyik jellegzetes tünete lehet.

  • A vírusok is beavatkoztak az emberi evolúcióba

    Olasz kutatók pénteki bejelentése szerint bizonyítékokat találtak arra, hogyan avatkoztak be a vírusok az emberi evolúció folyamatába.

    Négyszáznál több olyan mutációt találtak 139 génben, amelyek szerepet játszhatnak abban, hogy mekkora eséllyel kap el egy ember egy adott vírusfertõzést. Megállapításuk megmagyarázhatja például, hogy miért fertõz meg egyeseket szinte minden keringõ vírus, míg mások megússzák a járványokat.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • Új nyálteszt segíti a Hepatitis C szûrést

    Új nyálteszt segíti a hepatitis C szûrést. A mintavevõ részt az íny mellé kell behelyezni, lényeges a "jó sûrû nyálminta". A nyálteszt 15-20 perc elteltével kimutatja a beteg esetleges érintettségét, az eredmény egyértelmûen leolvasható a tesztkazettáról. A tesztet egészségügyi dolgozó felügyelete mellett ajánlott elvégezni, aki pozitív eredmény esetén tájékoztatja az érintettet arról is, hol lehet a vizsgálati eredményt megerõsíteni - mondta el Ujhelyi Eszter, a Szent László Kórház Központi Immunológiai Laboratórium vezetõje.

  • A mell önvizsgálata nem csökkentette az emlõrákos halálozást

    New York - Az emlõk rendszeres önvizsgálata nem csökkenti a mellrák kockázatát, sõt káros hatása is lehet azáltal, hogy felesleges biopsziákat végeznek jóindulatú elváltozásoknál - állítják két nagy tanulmány áttekintõ elemzése után dán kutatók.

    Oroszországban és Sanghajban végezték összesen 388 535 nõ bevonásával azokat a klinikai kísérleteket, melyek eredményeit Jan Peters Kosters és Peter C. Gotzsche, a koppenhágai Cochrane Központ munkatársai elemezték.

  • Infarktus és hirtelen szívhalál

    Szívinfarktus után az elsõ hónapokban gyakoribb a hirtelen szívhalál, de ennek oka legtöbbször más, mint eddig hittük. Egy nagy vizsgálat váratlan eredményét a szívgyógyászati világlap közölte.

    A tünetek kezdete után hamar megfelelõ szakintézetbe kerülõ szívinfarktusos betegek túlnyomó többsége egy-két hét után távozik a kórházból, de ezzel az életveszély még nem múlt el: az elsõ néhány hónapban a hirtelen szívhalál esélye lényegesen nagyobb, mint korábban volt.

  • Az életkor elõrehaladtával csökken az információfeldolgozó képesség

    A kutatók az egészséges idõsek korosztályának mentális képességeinek gyógyszeres és nemgyógyszeres fejlesztési lehetõségeit keresték, mikor azt a felfedezést tették, hogy a korral csökken az információfeldolgozó képesség.

    A cikk azt vizsgálta, hogy idõsek és fiatalok között mennyiben eltérõ a lényegtelen információk kiszûrésének képessége. A vizsgálat során a vizuális memóriát tesztelték a résztvevõkön: zsúfolásig megtelt teremben ismerõs arcokat kellett keresni - melyhez gyors információfeldolgozási képesség szükséges.

  • Anyag, amely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat

    A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.

    Így megnõtt a lehetõsége annak, hogy hatékonyabb kemoterápiát fejlesszenek ki, minimális mellékhatásokkal. Az új összetevõ újszerû fordulatot ad a széles körben használt malária ellenes szernek, az artemisininnek, melyet a fehér ürömbõl vonnak ki.