rss
  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyító

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyítóA körömvirág alkalmazása külsőleg - A körömvirág külsőleges alkalmazása főleg a sebfertőtlenítésre és a sebek elsősegély-szerű kezelésére terjed ki. Tinktúrás oldata, illetve egyszerű forrázata a sebre helyezve összehúzó hatású, így csillapítható vele a vérzés. Alkalmazása továbbá elősegíti a gyors hegesedést, megelőzve a fertőzések, gyulladások kialakulását. Számos felületi és mélyebb sérülések, betegségek közül alkalmas az aranyér, visszértágulat, fekély, ekcéma, égési sérülés, leégés, fagyási sérülés, pattanás, koszmó, ajaksömör, szemölcs, láb- és körömgomba, tyúkszem, bőrkeményedés és rovarcsípés kezelésére.

    A virág nyers leve és a kenőcs együttes alkalmazása felgyorsítja még a legcsúnyább műtéti hegek gyógyulását is. Vágások, karcolások, zúzódások és véraláfutások természetes orvossága. Felfekvések, vérömlenyek, izomrándulások, fekélyek, rosszindulatú duzzanatok esetén szintén hatásos gyógymód. Láb- és körömgombásodás ellen szintén kitűnő. A bőr felületén vagy a körmökön jelentkező gombát kenőccsel vagy friss lével napi 3-4 alkalommal kenegetve hatásos az eredmény.

    Ha hosszabb időn át, napjában többször bekenik friss lével, a vérömlenyek is eltűnnek, szintúgy az öregkori májfoltok és a pigment foltok is. Az érdes, akár rákgyanús bőrfoltokat is megszüntethetjük vele. Mivel a kenőcs nem minősül gyógyszernek, csak gyógyhatású készítménynek, ezért annak csak rendszeres használata hozhatja meg a kívánt gyógyulást. A lábszáron éktelenkedő visszerek minimum egy hónapon át, napi rendszerességgel történő kezelése körömvirág krémmel látványos javulást, akár teljes mértékű gyógyulást hozhat.

    Mellékhatásról és mérgező hatásról a gyógyászatnak nincs tudomása, ettől függetlenül kérje ki az orvos tanácsát, illetve használat előtt alkalmazzon kis bőrterületen próbakenést.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Szenzáció: Csontvelõ-átültetés után meggyógyult a HIV-fertõzött férfi

    Vérképzõszervi õssejtek átültetését követõen gyógyult meg egy HIV-fertõzött amerikai férfi, ám az orvosok szerint a módszer széleskörû alkalmazása nem praktikus.

    A negyvenes éveiben lévõ, Berlinben élõ férfit leukémiája miatt kezelték, õssejteket tartalmazó csontvelõ-átültetésen esett át. Kiderült, hogy a donornak - akitõl a vérképzõszervi õssejtek származtak - olyan speciális génmutációja van, amely természetes rezisztenciát nyújt a HIV-vírus ellen.

  • A kipufogógáz érelmeszesedést okoz

    Aki az autópályához közel lakik, korábban számíthat érelmeszesedésre, mint kevesebb kipufogógázt belélegzõ embertársai. Egy nemzetközi kutatócsoport többéves vizsgálatainak eredményeit a PLoS ONE tudományos folyóirat közölte. Az autóközlekedésbõl származó légszennyezõdés káros hatásairól az utóbbi évtizedekben mind több vizsgálat útján kaptunk információt. Számos állatkísérlet igazolta, hogy a nyulak vagy az egerek egészségének a motorok kipufogógáza rosszat tesz, de emberre vonatkozó, pontos mérésekkel bizonyított adatok hiányoztak.

  • Befecskendezhetõ nanorobot agymûtétekhez

    Párizs - Ausztrál tudósok 250 nanométer átmérõjû - azaz 2-3 hajszál szélességû - nanorobotot dolgoztak ki, amely elvileg képes agyi mûtéteket végrehajtani, miként az az 1966-ban forgatott Fantasztikus utazás címû filmben történt.

    "Olyasmit kerestünk, ami elhelyezhetõ az emberi erekben, fõképp ott, ahol a hagyományos technológiák nem használhatók" - mondta el James Friend, az ausztráliai Clayton városbeli Monash Egyetem nanofizikai laboratóriumának munkatársa, a Journal of Micromechanics and Microengeneering címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány társszerzõje.

  • Az erõteljes testmozgás csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét?

    Az erõteljes testmozgás kutatók szerint lényegesen csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét, ezért azok a nõk, akik gyakran súrolják végig a lakást, kevésbé vannak kitéve a betegségnek.

    Akár 32%-kal is kisebb az esélye a mellrák kialakulásának azon nõknél, akik rendszeresen végeznek intenzív testedzést, ami nem csak futás, aerobik, tenisz vagy tánc lehet, de padlósúrolás vagy ablakmosás is. A rákmegelõzõ hatás csak az igazán erõteljes tevékenységek esetében érvényesül.

  • Alvási szokások nagyban befolyásolják a szellemi leépülést

    Újabb tanulmányok igazolják, hogy az alvás mennyisége és minõsége kapcsolatban lehet a szellemi leépüléssel - számoltak be róla kutatók az amerikai Alzheimer Szövetség Vancouverben megrendezett nemzetközi konferenciáján hétfõn.
    A kialvatlanság meglátszik a külsõn, ugyanakkor az egyik ismertetett tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy korán is. Egy másik, a konferencián bemutatott vizsgálat eredménye pedig arra utalt, hogy a napközben tapasztalt folytonos álmosság idõsebb embereknél a szellemi leépülés elõrejelzõje lehet.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.

  • A szív- és érbetegségek az agymûködést sem kímélik

    Budapest - A koszorúér-betegség kockázati tényezõi a gondolkodóképesség romlásában, az idegrendszer mûködésének károsodásában is fontos szerepet játszanak. Összehangolt nemzetközi tanulmányok eredményeit az Archives of Neurology szakfolyóirat márciusi száma ismerteti.

    Az iparilag fejlett társadalmak öregszenek, így ezekben az országokban mind gyakoribbak az idõsödõ emberek között a gondolkodási zavarok.

  • Öröklõdõ vírus okozza a roseolát

    Washington - Egy kora gyermekkorban gyakori fertõzõbetegséget, a roseolát okozó vírus sokszor a DNS révén öröklõdik - derítették ki amerikai kutatók.

    A herpeszvírusok családjába tartozó humán herpeszvírus-6-ot (HHV-6) még 1986-ban fedezték fel. Két évvel késõbb a roseola infantum, vagy más néven az exanthema subitum kórokozójaként azonosították. A primer infekció az esetek többségében tünetmentesen zajlik, de megnyilvánulhat a csecsemõk és kisgyermekek heveny lázas betegségeként.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Vitaminhiány is okozhat hajhullást

    Vitaminhiány is okozhat hajhullástA hajhullás az esetek kb. 95%-ában hormonális és öröklött tényezőkre vezethető vissza. Ilyenkor a hajhullás lehet körkörös vagy szétszórt (diffúz). Az öröklött, azaz androgenetikus hajhullás férfiakra jellemző, nőknél a hormonok lehetnek felelősek érte. A hajhullás oka lehet a stressz, különböző betegségek, a pajzsmirigy hibás működése és a nem megfelelő hajápolás is. Szülés után sok nőnek hullik a haja. Természetesen az ő esetükben a haj visszanő, mégis érthetően sokszor nyugtalanítónak találják ezt a folyamatot.

  • A Csontritkulás Világnapja

    A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999 óta tartják október 20-án az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára, Magyarországon 1996-ban rendezték meg elõször. A WHO a 2000-2010 közötti idõszakot a Csont és Ízület Évtizedévé nyilvánította.

    A csontritkulás kóros folyamat, amelynek következményeként a csontokban a szilárdságot és keménységet, valamint a testmagasság megtartását biztosító ásványi anyagok - fõként a kalciumfoszfát és a sók - mennyisége csökken, emiatt a csontok elvékonyodnak, törékennyé válnak.

  • Az ízeket és az illatokat már újszülöttként felismerjük

    Az újszülöttek felismerik azokat az ízeket, amelyeket magzati korukban még az anya méhén belül kaptak táplálékul - állapították meg francia kutatók.

    Az eredmények alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az anya étrendje hatással lehet gyermeke érzékelésének fejlõdésére, arra, hogy késõbb milyen ételeket fog szeretni. A francia tudósok 24 babát és édesanyjukat tesztelték. A mamák fele tíz napon keresztül ánizsos süteményt evett a szülés várható idõpontja elõtt.

  • A szív körüli zsírszövet károsabb, mint a pocak

    Winston-Salem - A szívburokban lévõ zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belõle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedõ elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.

    Az Egyesült Államokban hat éve folyik egy hatalmas vizsgálat, melyben az ott lakó, különbözõ származású állampolgárok érelmeszesedésének gyakoriságát, jellegzetességeit igyekeznek tanulmányozni.

  • A szívgyógyszer csökkenti a csonttörést

    Memphis - A szívelégtelenség kezelésére használatos egyik készítményt, a spironolaktont szedõ betegek között lényegesen ritkább a csonttörés, mint a gyógyszerrel nem kezelt szívbetegek csoportjában. A vizsgálat eredményeit a szívgyógyászat vezetõ folyóirata, az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának lapja közölte. Elõfordul, hogy valamilyen betegség gyógyítására sikeresen alkalmazott készítmény szedését azért kell abbahagyni, mert mellékhatás lép fel. Most olyan mellékhatásról számolt be a szaksajtó, mely nem hátrányos, hanem igen kedvezõ eredménnyel jár.