rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyító

  • A körömvirág jó gyulladáscsökkentő, sebgyógyítóA körömvirág alkalmazása külsőleg - A körömvirág külsőleges alkalmazása főleg a sebfertőtlenítésre és a sebek elsősegély-szerű kezelésére terjed ki. Tinktúrás oldata, illetve egyszerű forrázata a sebre helyezve összehúzó hatású, így csillapítható vele a vérzés. Alkalmazása továbbá elősegíti a gyors hegesedést, megelőzve a fertőzések, gyulladások kialakulását. Számos felületi és mélyebb sérülések, betegségek közül alkalmas az aranyér, visszértágulat, fekély, ekcéma, égési sérülés, leégés, fagyási sérülés, pattanás, koszmó, ajaksömör, szemölcs, láb- és körömgomba, tyúkszem, bőrkeményedés és rovarcsípés kezelésére.

    A virág nyers leve és a kenőcs együttes alkalmazása felgyorsítja még a legcsúnyább műtéti hegek gyógyulását is. Vágások, karcolások, zúzódások és véraláfutások természetes orvossága. Felfekvések, vérömlenyek, izomrándulások, fekélyek, rosszindulatú duzzanatok esetén szintén hatásos gyógymód. Láb- és körömgombásodás ellen szintén kitűnő. A bőr felületén vagy a körmökön jelentkező gombát kenőccsel vagy friss lével napi 3-4 alkalommal kenegetve hatásos az eredmény.

    Ha hosszabb időn át, napjában többször bekenik friss lével, a vérömlenyek is eltűnnek, szintúgy az öregkori májfoltok és a pigment foltok is. Az érdes, akár rákgyanús bőrfoltokat is megszüntethetjük vele. Mivel a kenőcs nem minősül gyógyszernek, csak gyógyhatású készítménynek, ezért annak csak rendszeres használata hozhatja meg a kívánt gyógyulást. A lábszáron éktelenkedő visszerek minimum egy hónapon át, napi rendszerességgel történő kezelése körömvirág krémmel látványos javulást, akár teljes mértékű gyógyulást hozhat.

    Mellékhatásról és mérgező hatásról a gyógyászatnak nincs tudomása, ettől függetlenül kérje ki az orvos tanácsát, illetve használat előtt alkalmazzon kis bőrterületen próbakenést.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • Az életkor elõrehaladtával csökken az információfeldolgozó képesség

    A kutatók az egészséges idõsek korosztályának mentális képességeinek gyógyszeres és nemgyógyszeres fejlesztési lehetõségeit keresték, mikor azt a felfedezést tették, hogy a korral csökken az információfeldolgozó képesség.

    A cikk azt vizsgálta, hogy idõsek és fiatalok között mennyiben eltérõ a lényegtelen információk kiszûrésének képessége. A vizsgálat során a vizuális memóriát tesztelték a résztvevõkön: zsúfolásig megtelt teremben ismerõs arcokat kellett keresni - melyhez gyors információfeldolgozási képesség szükséges.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • A napsütés hatása a bőrre

    A napsütés hatása a bőrreVégre itt a tavasz és egyre többet süt a nap. A pattanásokra jó hatással lehet a napfény, ugyanis a kórokozók számát csökkenti, a bőrt szárítja, a gyulladást is csökkenti, viszont az UV-sugárzás a bőr szarurétegének vastagságát fokozza, így a pórusok eltömődhetnek, ez mitesszerek kialakulásához vezethet. Teendő a rendszeres bőrtisztítás, bőrradírozás. Arra figyeljen oda, hogy akár külsőleg használt szer, akár tablettás kezelés formájában használ retinoidot, akkor minden esetben kiegészítő fényvédelem szükséges.

  • Anyag, amely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat

    A Washingtoni Egyetem kutatói újból elõvettek egy hagyományos kínai gyógymódot, hogy elõállítsanak egy olyan összetevõt, mely 1200-szor hatékonyabban pusztít el bizonyos ráksejt-fajtákat, mint a jelenleg elérhetõ gyógyszerek.

    Így megnõtt a lehetõsége annak, hogy hatékonyabb kemoterápiát fejlesszenek ki, minimális mellékhatásokkal. Az új összetevõ újszerû fordulatot ad a széles körben használt malária ellenes szernek, az artemisininnek, melyet a fehér ürömbõl vonnak ki.

  • A sok szójaétel csökkenti a spermiumkoncentrációt

    Fél adag szójaétel elfogyasztása csökkenti a spermiumkoncentrációt, és hozzájárulhat a férfi meddõséghez különösen elhízott férfiak esetében, derül ki a Harvard Egyetem kutatóinak közleményébõl.

    A szója és a spermiumok száma közti összefüggés részletei egyelõre ismeretlenek, de a szakértõk gyanítják, hogy a szója fokozza az ösztrogén aktivitását, ami negatív hatással lehet a spermiumok termelõdésére, valamint más hormonális jeleket is megzavarhat.

  • H1N1: Mit ne tegyél?

    Hasznos tippek a vírus kapcsán

    A H1N1 vírus már nem számít akkora rémhírnek, mint amilyennek tavasszal tûntették fel. Jóllehet, voltak és vannak halálos áldozatai, és sokan kerültek kórházba szerte a világon, a rögzített esetek nagy része azonban nem volt súlyos.

    A rossz hír azonban az, hogy a sertésinfluenza nem „távozik”. Ezért cikkünkben néhány tanácsot gyûjtöttünk össze azzal kapcsolatban, hogy mit ne tégy az új influenza megelõzése érdekében.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • Enyhíti a rákos betegek tüneteit a talpmasszázs

    A Michigan Állami Egyetem kutatói minden eddiginél erõteljesebb bizonyítékot találtak arra, hogy a reflexológia - az ókor óta alkalmazott speciális talpmasszázs - segíthet a rákos betegek tüneteinek enyhítésében és megkönnyíti mindennapjaikat. Errõl számolt be Gwen Wyatt az Ápolási Szakkollégium professzora. "Korábban is feltételezték, hogy ez a fajta kezelés nyújt némi komfortérzetet, de eleddig nem dokumentálták az elõnyös hatásait. Ez az elsõ lépés annak irányába, hogy egy kiegészítõ terápia a fõ kezelés részévé váljon" - mondta el Wyatt professzor.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • Kamillateával a cukorbetegség ellen?!

    A walesi-japán kutatócsoport az eredmények láttán azt mondta: érdemes megfontolni, hogy a jövõben olyan kamilla alapú gyógyszereket kísérletezzen ki, amelyekkel kezelhetõ a cukorbetegség. A brit cukorbetegséget kutató csoport vezetõje szkeptikus. A kamillát õsidõk óta használják a kifáradt idegek csillapítására, emellett nyugodt alvást is biztosít. A kutatók egy most elkészült tanulmányban arra mutattak rá, hogy a kamillatea csökkenti a vércukor szintet, továbbá segít megelõzni a cukorbetegség miatt kialakuló betegségek – mint például a vakság, a vese-rendellenességek, valamint az ideg- és keringési rendellenességek – kialakulását.

  • Miért is ásítunk?

    Agyunk idegsejtjeinek oxigénellátását a fáradtság mérhetõen csökkenti. Ezt jelzi is a szervezet egy olyan válasszal, amely elõsegíti, hogy agyunkban az oxigén és a széndioxid aránya megfelelõbb legyen. Ez a válasz az ásítás, amire azonban pszichés hatások is kényszeríthetnek bennünket.

    Ha valaki elálmosodott, annak érthetõ és jól látható jele, hogy az illetõ ásítozik. Ezt tesszük akkor is, ha unatkozunk, sõt, megesik velünk akkor is, ha ugyan frissnek érezzük magunkat, de a környezetünkben valaki ásítani kezd.

  • A túl sok folsav sem jó

    Budapest - A régebbi, megfigyeléses vizsgálatok arra utaltak, hogy rossz, ha valaki nem kap elég folsavat, de az új adatok szerint a túlságosan sok folsav sem tesz jót. A figyelmeztetõ eredményeket a Journal of he National Cancer Institute szakfolyóiratban közölték.

    A "folium" latinul azt jelenti: levél. A folsavat a múlt században, fölfedezése idején vitaminnak gondolták és megkapta a B 9 vitamin elnevezést, mert kiderült, hogy a zöld levelekben található anyagnak fontos szerepe van a sejtosztódásban.