Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.
Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
"A dolog üzenete, hogy meg kellene fontolnunk, mind az apának, mind az anyának a fogantatás idején meglévõ metabolikus (anyagcsere) egészsége, fittsége, vércukorszintje és testsúlya hatással lehet az utódok egészségére" - emelte ki Morris, aki a Sydneyben mûködõ Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa.
Az apáknak általában javasolják, hogy a fogamzás idõpontja elõtt hagyják el a cigarettázást, mérsékeljék az alkoholfogyasztást, ám lehetséges, hogy a tanácsokat ki kellene terjeszteni az egészséges testsúly megtartására és az étrendre is - véli Morris.
Az állatkísérletben hím patkányokat használtak, amelyeknek egyik csoportját nagy zsírtartalmú étrenden tartották, másik csoportját pedig normál étrenden. Az elsõ csoport állatai elhíztak és diabéteszesek lettek.
A kutatás következõ lépésében egészséges, nem cukorbeteg, normál testsúlyú nõstényekkel párosították mindkét csoport hímjeit. A kutatók azt tapasztalták, hogy az elhízott, diabéteszes hímek nõstény utódai a 13. hét környékén maguk is a cukorbetegség jeleit kezdték mutatni.
A kísérletben egyértelmûen csak a környezeti tényezõk voltak eltérõek a hímek két csoportja között, genetikai állományuk nem különbözött. A különbséget az utódok egészségében az apaállatok elhízása és diabétesze miatti hormonális és anyagcsere változások, és azoknak a spermium minõségére gyakorolt hatása okozhatta.