rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Stressz a hétköznapokban

  • A stressz sokmindenkit érint. Tisztában vagyunk vele, hogy mi is ez a jelenség valójában? Tudjuk, hogy milyen tünetei vannak? És mi a krónikus stressz? Nemcsak mindennapjainkat nehezíti meg, de betegségek kialakulásához is vezethet. Tégy ellene!

    Megfelelési kényszer, záros határidõ, hónap végi hajtás… Bármelyikre is gondolsz, gyorsabban verhet a szíved, összeszorul a gyomrod: amikor épp nyugalomra lenne szükség a precizitás érdekében, valahogy minden és mindenki rohan körülötted.

    Mindennapjaink jelensége az állandó stressz, a szüntelen mókuskerék. Napjainkban, ha meg szeretnéd tartani a munkádat, elõre szeretnél jutni a ranglétrán, nos, akkor hajtani kell. Vajon meddig tolerálható ez a létforma, és egyáltalán, mit okoz saját magad strsszelése rövid- és hosszútávon?

    A stressz nem egyéb, mint az ember és a környezete közötti kölcsönhatás folyamatában felmerülõ, újszerû magatartási választ igénylõ helyzet - magyarázta elõször Sellye János. Egyszerûbben definiálva csak azok a kihívások stresszhelyzetek, melyek elõször kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak tûnnek, ám mégis megoldást követelnek.

    A szakértõ szerint a stressz az ember szervezetébõl három, egymás után bekövetkezõ reakciót vált ki:
    -Az elsõ a vészreakció, mely nem káros, sõt, fizikai, pszichológiai fejlõdésedhez is nélkülözhetetlenül fontos fázis. Már a gyerekkorban is kiemelt jelentõségûek a kihívások.
    -A második reakció az ellenállás fázisa, amikor is legszívesebben kikerülnéd az adott helyzetet.
    -A harmadik reakció a kimerülés állapota, mely akkor következik be, ha nem tudsz megbirkózni az új helyzettel. A feszültség kimerüléshez vezet, és ez már egyértelmûen káros.

    A stressz kapcsán beszélni kell a stresszorokról is. Ezek a veszélyesnek minõsülõ környezeti hatások. Általában negatív életeseményeket kell ebbe a csoportba sorolni, mint például egy nagyon közeli, szeretett személy elvesztését. De pozitív elõjelû események is e halmazba írhatók, mint például a házasságkötés, a gyermekszületés. Az élettani, pszichológiai stresszreakciókat az határozza meg, hogy milyen az érintett lelkialkata, beállítottsága.

    Mindezek miatt az emberek igen különbözõen reagálhatnak ugyanazon helyzetekre: az egyik ember számára egy bizonyos helyzet erõs rémületet okoz, míg a másiknak ugyanaz mámorító élményt nyújthat.



    A krónikus stressz legkorábban jelentkezõ tünetei közé sorolhatóak a következõk: állandó fáradtság, kimerültség, levertség, depresszív lelkiállapot.
    Ezek mellett tünetként megjelenhet még a bizonytalanság okozta döntésképtelenség, hiszen az érintett ódzkodik az újabb felelõsség terhétõl. Ehelyett inkább álomvilágot teremt magának, képzeleg, fantáziál, így is védekezni próbál. Ezzel párhuzamosan mindinkább bizalmatlanná válik. Nem meglepõ, hogy szeretteivel is egyre nehezebben jön ki, ráadásul hirtelen lobban haragra.

    A stresszes ember idegei kezdik felmondani a szolgálatot, a teljes kimerültség állapotát éli meg. A következõ lépcsõfok a szervi problémák kialakulása. Sokan ugyanis cigarettához, nyugtatókhoz, rosszabb esetben alkoholhoz, droghoz nyúlnak rendszeresen, hogy a köréjük fonódó, állandóan feszült légkört valahogy el tudják viselni. A komoly egészségügyi problémák ekkor szinte már elkerülhetetlenek. Kimerültség, szédülés, rosszullétek, emésztési zavarok jelentkeznek.

    Mindezek a kialakulófélben lévõ, igazán komoly betegségek egyértelmû testi tünetei, eltérõ hosszúságú lappangási idõvel. Óhatatlanul jelentkeznek olyan problémák is, mint az impotencia, vagy a szív- és érrendszeri betegségek.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A cukorbetegség oka a szegénység is?

    A szegényebb körülmények között élõket fenyegeti leginkább a cukorbrtrgség- derül ki egy több, mint harminc évig tartó kutatás eredményeibõl.

    A gyermekkori szociális helyzet, akkor is nagy befolyással bír, a felnõttkorban kialakuló cukorbetegségre, ha felnõttkorban az életkörülmények jelentõsen javulnak.
    A rossz szociális helyzet mindennapos az amerikai társadalomban, emiatt a cukorbetegséggel legyõzése is egyre nehezebb lesz.

  • Megbízható a CT-vizsgálat szívinfarktus gyanúja esetén

    Washington - Ha a szívinfarktus gyanúja miatt sürgõsségi osztályra beszállított betegnek az új vizsgálati technika, a komputeres tomográfia szerint nem záródott el a koszorúere, néhány óra múlva otthonába távozhat. A biztató hírt a sürgõsségi betegellátás nemzetközi kongresszusán közölték.
    A szívroham miatt kórházba kerülõ betegeknek EKG-fölvételek és laboratóriumi vizsgálatok végett történõ vérvételek után ma legtöbbször elvégzik a szívkatéteres beavatkozásokat is. Ez nagyszerû eredményekkel járt, az infarktus okozta halálozás az ilyen intézményekben jelentõsen csökkent.

  • Immunterápiával az allergia ellen

    Számos elõnye van az immunterápiának, mégsem elterjedt kezelési forma Magyarországon az allergiás betegeknél, mert nagyon drága.

    Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzõbb tüneteivel, vagyis a
    rohamokban jelentkezõ tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel. A külföldön elérhetõ allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhetõ már Magyarországon is, csak az a kérdés, ki melyiket tudja megfizetni.

  • Gén okozza a megcsalást?

    A sírig tartó hûség nem mindenkinek van ínyére, sokan csalják meg párjukat akár annak ellenére is, hogy szeretik.

    Az amerikai Binghampon Egyetem kutatói úgy gondolják, megtalálták a választ arra, mi késztet embereket a félrelépésre. A tanulmány szerint génjeinkbe van kódolva, hogy mennyire leszünk hûségesek párunkhoz. A tudósok megállapították, hogy a szexuális magatartás egy DRD4 nevû génhez köthetõ, pontosabban annak változataihoz.

  • A sok stressz elhízáshoz vezet

    Egyre nõ az elhízott emberek száma, egy új norvég kutatás ennek egyik okaként a stresszes életmódot nevezte meg. A WHO szerint ennél összetettebb a képlet: a zsírokban, sóban, cukorban gazdag táplálkozás és a mozgásban szegény életmód együttesen vezetnek elhízáshoz.

    Brynjar Foss és Sindre M. Dyrstad norvég sporttudós a Medical Hypoteses címû folyóiratban közzétett tanulmányuk során kimutatták, hogy a hízás és a stresszhormon, vagyis a kortizol szintje észrevehetõen magasabb azoknál, akik az idegeskedés miatt híztak meg.

  • Nincs még használható mûmáj, kevés a donor

    Túl kevés a donor az akut vagy krónikus májgyengeségben vagy karcinómában szenvedõ betegek májának transzplantációjához. Ugyanakkor a harminc éve tartó kutatások sem járnak sikerrel abban, hogy a beteg máj munkájának gépi megerõsítésére vagy a szerv pótlására megfelelõ módszert találjanak a tudósok. Az eddig kifejlesztett szerkezeteknek többnyire nem volt pozitív hatásuk az emberi szervezetre - jelentette ki Andrew Burroughs brit kutató a nyolcezer meghívott részvételével zajló Európai Májkonferencia (EASL) alkalmából tartott sajtótájékoztatón Bécsben.

  • A menopauza látható és láthatatlan jelei, tünetei

    A változókorba lépõ nõk keveset tudnak arról, hogy a menopauzaként emlegetett folyamat valójában több, konkrét tünetegyüttessel körülhatárolható idõszakból áll. De vajon mire kell és érdemes figyelni ezekben az idõszakokban?

    Menopauza, változókor, - eredeti jelentésével ellentétben - nem a havi vérzések szünetét jelenti, hanem a termékeny ciklus teljes megszûnését, amely a nõk életében általában a negyvenes éveikben kezdõdik és az ötvenes éveik végéig megy végbe.

  • A frontérzékenység tünetei és kezelése

    A frontérzékenység tünetei és kezeléseAz időjárás változásait sokan előre megérzik. Gyakran már a frontot megelőző napon is fájhat a fejünk, álmosabbak, ingerlékenyebbek lehetünk. Az emberre fogantatásától kezdve, már az anyaméhben hatnak a környezeti hatások. A légköri folyamatok szervezetünkre gyakorolt hatása rendkívül sokrétű. Az időjárás hatásai folyamatos alkalmazkodásra késztetik szervezetünket. Ez a folyamat azonban nem egyformán zajlik le mindenkiben. Vannak, akik könnyedén veszik az akadályokat, és vannak, akik nehezebben tolerálják a változó körülményeket.

  • A levegõ szennyezettsége növeli a vakbélgyulladás kockázatát?

    Kanadai kutatók kimutatták, hogy amikor a levegõ szennyezettsége nagyobb mértékû, több ember kerül kórházba vakbélgyulladással, mint a tisztább levegõjû napokon. Elsõsorban az ózon átlagosnál tartósan magasabb légköri koncentrációja mutat összefüggést a betegség kialakulásával.

    A kanadai Calgary Egyetem kutatói 1999. és 2006. között vakbélgyulladás miatt az egyetemi kórházban kezelt több mint 5000 beteg esetében ellenõrizték, hogy milyen volt a légszennyezettség a felvételüket megelõzõ öt napban.

  • A diabétesz hatalmas árat követel a szegényebb országoktól

    A diabétesz és szövõdményei, köztük a szélütés és szívbetegségek hatalmas pénzügyi terhet rónak a következõ években a szegényebb országokra - állítja egy kedden közzétett jelentés.

    "A diabétesz a fejlett országok betegségébõl az olyan fejlõdõ országok betegségévé válik, mint India és Kína, ami az egészségügyi költségek emelkedése miatt nyomást jelenthet majd egészségügyi rendszereikre" - vélekedett Philip Clarke, a Sydneyi Egyetem közegészségügyi fakultásának munkatársa.

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.

  • A túl sok folsav sem jó

    Budapest - A régebbi, megfigyeléses vizsgálatok arra utaltak, hogy rossz, ha valaki nem kap elég folsavat, de az új adatok szerint a túlságosan sok folsav sem tesz jót. A figyelmeztetõ eredményeket a Journal of he National Cancer Institute szakfolyóiratban közölték.

    A "folium" latinul azt jelenti: levél. A folsavat a múlt században, fölfedezése idején vitaminnak gondolták és megkapta a B 9 vitamin elnevezést, mert kiderült, hogy a zöld levelekben található anyagnak fontos szerepe van a sejtosztódásban.

  • Rosszul állunk a szájhigiénia terén

    A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.

  • Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebben

    Ha már mindenképp nassolunk, tegyünk azt egészségesebbenEgyre szélesebb körben válik ismertté, hogy az egészséges táplálkozás milyen fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében. A napközbeni nem tervezett étkezéseket szokás nassolásnak nevezni. Általában, ilyenkor magas kalória tartalmú, és hasznos összetevőket kis arányban tartalmazó élelmiszereket fogyasztunk. Tudatosan vásároljuk őket, még akkor is, ha már a vásárlás pillanatában tudjuk, hogy nem cselekszünk helyesen. Sokan a napi három főétkezés között éhségüket csillapítják nassolással.