rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Szívbetegek kerüljék a hideget!

  • München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
    A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt fõleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

    A koszorúérbetegség háttere lassú, gyulladásos folyamat: ez az érelmeszesedés lényege. Az utóbbi idõben a vérbõl több, gyulladásjelzõ fehérjét sikerült kimutatni és ezek mennyiségébõl következtetni lehet az érbetegség mértékére, elõrehaladására.

    Egy európai szakértõkbõl álló munkacsoport évek óta foglalkozik a hõmérséklet, a gének, valamint a levegõ szennyezettsége és a szívbetegségek közötti összefüggések vizsgálatával. Ennek legújabb eredményeit közölték most és meglepõ adatokat hoztak.

    A korábbi vizsgálatokban nem foglalkoztak annak mérésével, hogy a környezeti hõmérséklet milyen módon és mértékben befolyásolja a vérben megjelenõ gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Alexandra Schneider és munkatársai hat európai városban vontak be a vizsgálatba összesen 1003 szívbeteget, akiknek már volt infarktusa. Azt nézték, milyen változások következnek be, amikor jön a tél.

    Már öt nap, amikor a külsõ hõmérséklet tíz foknyit csökkent, négy százalékkal növelte a gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Egy másik fehérje vérszintjének növekedése háromnapos késéssel következett be.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt változások azt jelzik: a koszorúérbetegségben szenvedõk nem csak azért kerülnek télen a szívroham ismétlõdése szempontjából fokozott veszélybe, mert a hideg reflexes úton szûkíti az ereket és ez kiváltja az anginás mellkasi fájdalmat, sõt esetleg a szívinfarktust.

    A gyulladásjelzõ fehérjék fölszaporodása hideg idõben arra utal, hogy a hõmérséklet csökkenésének gyors hatása mellett érvényesülnek hosszútávú, kedvezõtlen hatások is, melyek fölgyorsítják az érkárosítás folyamatát. A tél most még messze van, de idõvel az is eljön. Akkor majd öltözzünk melegen!

    (Matos Lajos)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A hajhullás hátterében meghúzódó problémák

    A hajhullás hátterében meghúzódó problémákMindenkinek hullik a haja, ez teljesen természetes folyamat - de csak egy bizonyos mértékig. Ha azonban csomók maradnak a kádban minden hajmosás után, az komolyabb problémára utalhat. A telogén effluvium lényege, hogy a hajszálak között a nyugalmi fázisban lévők száma hirtelen megnövekszik, és viszonylag gyorsan érkezik el a telogén fázis, vagyis a hajhullás. Nagyon gyakori terhesség, nagyobb műtétek, drasztikus fogyás vagy extrém stressz után 6-12 héttel, de bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • A születés idõpontja hat a pszichére

    A tél egyeseket mélabússá tesz, ám az újszülöttek esetében az évszakot fölváltó tavasz sem mindig a szép jövõ hírnöke. Egy brit felmérés szerint a tavasszal világra jöttek közül küzdenek a legtöbben súlyos lelki problémával. Az öngyilkosságra hajlamos britekrõl megdöbbentõ adatokat tettek közzé a British Journal for Psychiatry címû szakfolyóiratban. Az elmúlt évtizedek során az Egyesült Királysághoz tartozó Wales-ben és Angliában elõfordult 26 ezer öngyilkosság illetve öngyilkossági kísérlet körülményeit vizsgálva azt állapították meg, hogy a tavasszal születettek - tehát az elõzõ nyáron fogantak - körében jelentõsen több ilyen eset fordult elõ.

  • A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtság

    A tél végével beköszönt a tavaszi fáradtságFáradtság, nyugtalanság, aluszékonyság, fokozott étvágy és az ezzel együtt járó hízás, társaságkerülés, dekoncentráció, libidó csökkenése, általános rossz közérzet - mind a tél végi időszak jellemző panaszai. Bizonyos szintig természetes az ilyenkor jelentkező pesszimizmus, ám amikor ez az állapot már nem csak hangulati ingadozás, hanem az egyén napi ritmusában is zavart okoz, és évről-évre ugyanazon időszakokban tér vissza, szezonális depresszióként diagnosztizálják. A fény életfunkcióink alapvető szabályozója.

  • A D-vitamin hiány bõrszíntõl függõen veszélyes

    A fehér amerikaiak D-vitamin-hiány esetén sokkal gyakrabban szenvednek halálos agyi katasztrófát, mint az afroamerikaiak - állapította meg egy tanulmány. A VITAL elnevezésû vizsgálatban Erin Michos vezetésével azt elemezték, hogy milyen mértékben és miként befolyásolható a rosszindulatú daganatok, a koszorúér-betegség és az agyi katasztrófa gyakorisága D-vitamin vagy omega-3 telítetlen zsírsavak adásával. A vizsgálatnak az is része volt, hogy a D-vitamin hiánya jelent-e valamiféle hátrányt az elõbbi betegségek szempontjából.

  • Meddig életképes a spermium?

    A 40 fölötti férfiaknak problémájuk lehet a termékenységgel

    Barcelona, 2008. július 7., hétfõ (MTI/Reuters) - Azok a párok, ahol a férfi negyven év fölött van, nehézségekkel néznek szembe a gyerekvállalásnál - állítják francia kutatók.

    Az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság hétvégi barcelonai konferenciáján hangzott el, hogy a fogamzás sikerességében az apai hatás nagyobb, mint korábban gondolták.

  • Megállapították, miért kisebb a demencia kockázata a magasabb végzettségûeknél

    Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták ki, az oktatásban eltöltött idõ csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet év 11 százalékkal.

    Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az elõny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthetõ, hanem ahhoz, hogy akik hosszabb idõt töltöttek az oktatásban jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

  • A terhesség alatti vércukorszint függ a cukorbetegség típusától

    Az elsõ tanulmány, melynek során folyamatos ellenõrzés alatt tartották a várandós betegek vércukorszintjét, kimutatta, hogy az 1-es ill. 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõ kismamák vércukorszintje jelentõsen eltér. Bizonyos szempontból a két csoport között nem mutatkozott eltérés. A terhesség kritikus korai szakaszában a vizsgált kismamák mindegyikének csak a napi 12 órás megfigyelés felében volt normális a vércukorszintje, ami meglehetõsen ijesztõ adat, közölte a Diabetes Care novemberi száma.

  • Illóolajokkal a stressz ellen

    Illóolajokkal a stressz ellenSokan még otthon sem tudnak lazítani, fejük továbbra is a munkahelyi gondoktól zakatol, az aggodalmak álmatlan éjszakákat, állandó ingerültséget, szorongást okoznak. Napjainkban egyre többen keresnek különböző módszereket, amelyekkel ez a nyomás csökkenthető. Az aromaterápia igen hatékony módja az ellazulásnak. A hosszú távú stressz hatásai ma már ismertek: az eleinte csekély fizikai kellemetlenségek az évek során súlyos betegségekké válhatnak, közülük az orvostudomány egyre többet hoz összefüggésbe a stresszel.

  • A mértéktelen evés megzavarhatja az agy mûködését?

    A túlevés megzavarja az agyat, ezzel olyan károsodások sorozatát indítja el, amelyek diabéteszt, szívproblémákat és más betegségeket okoznak - közölték amerikai kutatók a Cell címû tudományos szaklapban.

    Úgy tûnik, hogy a túl sok evés aktiválja az immunrendszer általában nyugvó útvonalait az agyban, amely immunsejteket küld szét a szervezetben. Ezek a védõsejtek megtámadják és elpusztítják a betolakodókat, ebben az esetben olyanokat is, amelyek ott sincsenek - állítja a Wisconsini Egyetem kutatója és csoportja.

  • A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethet

    A rossz szájhigiénia különböző egészségi problémákhoz vezethetA tudomány már régóta ismeri a rossz szájhigiénia és a különböző egészségi problémák közti összefüggéseket. A fogkövet, vagyis a dentális plakkot a fogak felszínén megtapadó baktériumok hozzák létre, amelyekből normális esetben is több millió tartózkodik a szájban. A nyálkahártyát és az immunrendszert is védhetik, egyetlen célunk csupán az lehet, hogy ne engedjük őket túlburjánozni. A plakk megkeményedéséhez ugyanis elég csupán néhány, fogmosás nélküli nap, mialatt az ételmaradék keveredik a nyállal és a rengeteg baktériummal.

  • Megfázás és nátha ellen gyógynövényteák

    Megfázás és nátha ellen gyógynövényteákAz őszi és téli időben nem árt arra felkészülni, hogy szinte biztosan utolér minket legalább egyszer a megfázás. Munkahelyen, utcán, bevásárlás közben könnyen elkaphatjuk és nem mindig olyan könnyű kilábalni belőle. Ilyenkor jólesik egy pohár forró tea (csipkebogyó, bodza, lándzsás útifű, vad kakukkfű, kamilla, hárs), amely hatékonyan enyhíti a megfázás tüneteit. Ha még nem is tört ránk a betegség, érdemes tudnunk, milyen hasznos gyógynövényt vethetünk be ellene, akár megelőzés céljából is, hogy minél kisebbre csökkentsük a megbetegedés esélyét.

  • Kamillateával a cukorbetegség ellen?!

    A walesi-japán kutatócsoport az eredmények láttán azt mondta: érdemes megfontolni, hogy a jövõben olyan kamilla alapú gyógyszereket kísérletezzen ki, amelyekkel kezelhetõ a cukorbetegség. A brit cukorbetegséget kutató csoport vezetõje szkeptikus. A kamillát õsidõk óta használják a kifáradt idegek csillapítására, emellett nyugodt alvást is biztosít. A kutatók egy most elkészült tanulmányban arra mutattak rá, hogy a kamillatea csökkenti a vércukor szintet, továbbá segít megelõzni a cukorbetegség miatt kialakuló betegségek – mint például a vakság, a vese-rendellenességek, valamint az ideg- és keringési rendellenességek – kialakulását.

  • Az öregedéssel összefüggõ gén a védekezõképességet is befolyásolja

    Kiderült, hogy az öregedés ütemén és a várható élettartamon kívül az immunitással és a környezeti stresszhez való alkalmazkodási képességgel is szoros kapcsolatba hozható az a gén, melyet brit kutatók a laboratóriumi modellállatként használt C. elegans fonálféreg több fajánál tanulmányoztak. Mivel a DAF-16 jelû gén állatokban és az emberben is megtalálható, megismerése új utakat nyithat az emberi öregedés és immunitás kutatásában - közölték a PLoS One elnevezésû nyílt internetes tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent közleményükben a szakemberek.