rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Szívbetegek kerüljék a hideget!

  • München - Szívinfarktus után a betegek vérében néhánynapos hideg hatására megnõ a gyulladást jelzõ fehérjék mennyisége, ami újabb szívroham veszélyére utal. Az AIRGENE európai kutatócsoport figyelmezteti a korosodó szívbetegeket, hogy hosszabb ideig ne tartózkodjanak a hidegben.
    A szívrohamok télen sokkal gyakrabban következnek be, mint nyári melegben. Ezt fõleg azzal magyarázták, hogy hideg hatására az erek összehúzódnak, a szívizom kevesebb vért kap, mint amennyire szüksége volna és valamelyik koszorúér elzáródásának következtében szívinfarktus következik be.

    A koszorúérbetegség háttere lassú, gyulladásos folyamat: ez az érelmeszesedés lényege. Az utóbbi idõben a vérbõl több, gyulladásjelzõ fehérjét sikerült kimutatni és ezek mennyiségébõl következtetni lehet az érbetegség mértékére, elõrehaladására.

    Egy európai szakértõkbõl álló munkacsoport évek óta foglalkozik a hõmérséklet, a gének, valamint a levegõ szennyezettsége és a szívbetegségek közötti összefüggések vizsgálatával. Ennek legújabb eredményeit közölték most és meglepõ adatokat hoztak.

    A korábbi vizsgálatokban nem foglalkoztak annak mérésével, hogy a környezeti hõmérséklet milyen módon és mértékben befolyásolja a vérben megjelenõ gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Alexandra Schneider és munkatársai hat európai városban vontak be a vizsgálatba összesen 1003 szívbeteget, akiknek már volt infarktusa. Azt nézték, milyen változások következnek be, amikor jön a tél.

    Már öt nap, amikor a külsõ hõmérséklet tíz foknyit csökkent, négy százalékkal növelte a gyulladásjelzõ fehérjék mennyiségét. Egy másik fehérje vérszintjének növekedése háromnapos késéssel következett be.

    A kutatók hangsúlyozzák, hogy a tapasztalt változások azt jelzik: a koszorúérbetegségben szenvedõk nem csak azért kerülnek télen a szívroham ismétlõdése szempontjából fokozott veszélybe, mert a hideg reflexes úton szûkíti az ereket és ez kiváltja az anginás mellkasi fájdalmat, sõt esetleg a szívinfarktust.

    A gyulladásjelzõ fehérjék fölszaporodása hideg idõben arra utal, hogy a hõmérséklet csökkenésének gyors hatása mellett érvényesülnek hosszútávú, kedvezõtlen hatások is, melyek fölgyorsítják az érkárosítás folyamatát. A tél most még messze van, de idõvel az is eljön. Akkor majd öltözzünk melegen!

    (Matos Lajos)


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • Gyakoribb a mellékhatás azoknál, akik tartanak gyógyszerüktõl

    Nagyobb valószínûséggel jelentkeztek mellékhatások azoknál a pácienseknél, akik elõre aggódtak gyógyszerezésük miatt - állapította meg egy ízületi gyulladással élõ emberek közremûködésével készült német tanulmány. A marburgi egyetem kutatói úgy vélik, megállapításaik más betegségekkel élõ páciensekre is érvényesek lehetnek. Az Arthritis Care and Research címû szaklapban közölt tanulmányban hangsúlyozzák a szakértõk, hogy bár a legtöbb mellékhatás nem életveszélyes vagy súlyos kárt okozó, mégis riasztó és aggasztó lehet, ezért arra ösztönözheti a pácienseket, hogy hagyjanak fel elõírt gyógyszerük szedésével.

  • Õssejtekkel fordították vissza az égés által okozott vakságot

    Alkalmazott technikájuk hosszú távú sikerérõl számoltak be olasz orvosok, akik égés által okozott szemsérüléseket õssejtekbõl növesztett szaruhártyával gyógyítottak. A szem íriszét körülvevõ gyûrûbõl származó õssejtek felhasználásával létrehozott szaruhártyák legalább tíz éven át lehetõvé tették a látást.

    A szaruhártya általában maga gyógyítja sérüléseit ezen õssejtek segítségével, ám egyes égési sérült pácienseknél a terület oly mértékben roncsolódik, hogy képtelen erre a feladatra.

  • A darázscsípés nemcsak fáj, veszélyes is - állat és embervédelem!

    A nyár végi gyümölcsérés idõszaka a méhek, darazsak szezonja is. Csípésük egészséges emberre nézve a kellemetlen fájdalmon, a csípés helyének átmeneti feldagadásán túl nem okoz említésre méltó következményt, de aki túlérzékeny rá, legyen óvatos, mert egyetlen csípés is veszélyes lehet számára.

    Nála a darázsméreg a legsúlyosabb allergiás reakciókat válthatja ki, akár halálos anafilaxiás sokkot is okozhat.

  • Vitaminhiány is okozhat hajhullást

    Vitaminhiány is okozhat hajhullástA hajhullás az esetek kb. 95%-ában hormonális és öröklött tényezőkre vezethető vissza. Ilyenkor a hajhullás lehet körkörös vagy szétszórt (diffúz). Az öröklött, azaz androgenetikus hajhullás férfiakra jellemző, nőknél a hormonok lehetnek felelősek érte. A hajhullás oka lehet a stressz, különböző betegségek, a pajzsmirigy hibás működése és a nem megfelelő hajápolás is. Szülés után sok nőnek hullik a haja. Természetesen az ő esetükben a haj visszanő, mégis érthetően sokszor nyugtalanítónak találják ezt a folyamatot.

  • Ryanair-kényszerleszállás: halálos is lehet az élelmiszerallergia

    Budapest - A darázsméreg, a gyógyszerek és az élelmiszerek válthatják ki a legsúlyosabb allergiás reakciókat, akár halálos anafilaxiás sokkot is okozhatnak - tudta meg az MTI Balogh Katalintól, a Budai Allergia Központ szakorvosától. Az allergológust azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a Ryanair egyik gépe kényszerleszállást hajtott végre kedden az egyik utas gombaallergiája miatt.

    Az allergológus szerint nagyon ritka a gomba által kiváltott allergia, praxisában nem fordult elõ. Fõként gyerekeknél tapasztalt gombaspóra okozta légúti allergiát, gomba által kiváltott élelmiszerallergiával eddig a szakirodalomban sem találkozott.

  • Az ütõerek átmérõje jelzi az érelmeszesedés mértékét

    Az érelmeszesedés során az erek fokozatosan tágulnak, hogy ellensúlyozzák a véráramlásnak az erek beszûkülése okozta csökkenését. A vérkeringés szabályozásának újabb elképzeléseirõl az Európai Szívgyógyász Társaság E-Journal of Cardiology Practice címû elektronikus folyóirata számolt be.

    Fontos volna, hogy korán kideríthetõ legyen az érelmeszesedéses folyamat elindulása, mert akkor tisztázható lenne, kik azok, akiknek nagy esélye van a szívrohamra, az agyi katasztrófa bekövetkezésére.

  • A terhes nõk dohányzása vegyes következményekkel járhat

    A terhesség ideje alatti dohányzás hatásaként a gyermek születhet túl alacsony súllyal, a késõbbiekben pedig túlsúlyossá válhat, ezen túlmenõen azonban nem bizonyítható, hogy akár a fizikai, akár a szellemi fejlõdésére kihatna az anya dohányzása - derül ki egy amerikai vizsgálatból.

    A mintegy 53 ezer, a hatvanas években született gyermek fejlõdését figyelemmel kísérõ kutatás adatainak legfrissebb feldolgozása megdöbbentõ eredményekhez vezetett:

  • Beépült õsi vírust azonosítottak az emberi DNS-ben

    Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelõtt fertõzte meg elõdeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.

    A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertõzõ kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak.

  • A rossz házasság növeli a szívbetegségek és a depresszió kockázatát

    Házasodjunk vagy ne?!

    A feszült házasságban élõ nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki magas vérnyomás és a szívbetegségek egyéb kockázati tényezõje - közölték amerikai kutatók csütörtökön.

    A Utahi Egyetem kutatói 300-nál több, legalább húsz éve házas középkorú és idõsebb párt vontak be tanulmányukba.

    A résztvevõk kapcsolatukra, valamint mentális állapotukra vonatkozó kérdõíveket töltöttek ki, és laboratóriumi vizsgálatokon estek át.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • A boldogság a hosszú élet titka

    Egy új kutatás kimutatta, hogy ha boldogok vagyunk, évekkel meghosszabbodhat az életünk.

    "A boldogság nem gyógyít, de megvéd a betegségek ellen.” – állítja Ruut Veenhoven a Rotterdami Erasmus Egyetem munkatársa jövõ hónapban megjelenõ cikkében. 30 tanulmányt nézett át a világ minden tájáról, melyek idõtartama 1-60 évig változott. A holland professzor eredményei szerint a boldogság hatása az élet hosszára jelentõsebb, mint az, hogy dohányzunk-e, vagy sem.

  • A C-vitamin a vérmérgezés új kezelési lehetõsége

    Elképzelhetõ, hogy a C-vitamin nemcsak megelõzheti a vérmérgezést, de nagy adagban, injekció formájában visszafordítani is képes a gyakran végzetes folyamatot. Kanadai kutatók egérkísérleteinek meghökkentõ eredményeit az Intensive Care Medicine közölte.

    A vérmérgezés, a szepszis világszerte a halálozások tízedik leggyakoribb oka. Becslések szerint minden percben 1400 ember élete ér véget szepszis miatt. A legkülönbözõbb baktériumok okozhatnak vérmérgezést, és testünk legkülönbözõbb részei fertõzõdhetnek.

  • Tanulmány: ártanak a szívnek a feldolgozott húsok

    Jelentõsen növeli a szívbetegségek kockázatát, ha valaki rendszeresen eszik sonkát, virslit, szalámit és más feldolgozott húsokat - állapították meg amerikai kutatók.

    A Circulation címû szakfolyóiratban hétfõn közzétett tanulmány szerint a feldolgozott húsok fogyasztása 42 százalékkal növelheti a szívbetegségek és 19 százalékkal a 2-es típusú, felnõttkori diabétesz kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a kutatók nem tapasztaltak ezekre a betegségekre emelkedett kockázatot azoknál, akik feldolgozás nélkül fogyasztottak vörös húsokat, például marha-, sertés- vagy birkahúst.