rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Mely színek növelhetik önbizalmunkat és boldogságérzetünket?

  • Színek és fények emberre gyakorolt hatását vizsgálták a Marylandi Egyetem tudósai. Arra az eredményre jutottak, hogy a boldogság érzetét kiváltó szín férfiaknál a kék és a zöld, míg nõknél a kék, lila és narancssárga váltaja ki ugyanezt a hatást - megtekinthetõ a The Daily Telegraph online kiadásában.

    Melyek a bizalmat növelõ színek? Mely színek hatnak jótékonyabban? A kék és a vörös szín a bizalmat növelheti az erõsebb nemnél, míg a kék és a lila egyvelege bizonyult ilyen téren a leghatékonyabbnak a nõknél.

    Kutatók vizsgálatai szerint az élénk színek általában is jótékonyan hatottak a vizsgált személyekre. A színek hatásának kitett személyek 25 százalékkal gyorsabban végeztek az intelligenciatesztekkel, mint a kontrollcsoport tagjai, reakcióidejûk is 12 százalékkal javult. Ugyancsak jobb lett a szem és a kézmozdulatok összerendezettsége, ahogyan több szót voltak képesek memorizálni.

    A színeknek "kitettek" esetében jobbnak bizonyult a figyelem s a koncentrálóképesség is. David Lewis, a Mind Lab alapítója szerint a szürke téli idõszak negatív hatást gyakorol az emberi pszichére.

    "Minél szürkébbek a napok, annál valószínûbb, hogy kitör rajtunk a mélabú. A vizsgálat épp azt mutatta meg, hogy mily könnyû ez ellen tenni, csupán több színt kell mindennapjainkba csempészni, s tovatûnik a téli búbánat" - hangsúlyozta David Lewis.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A nevetés jótékony hatásai

    A nevetés jótékony hatásaiA tudósok nem győznek kutakodni a nevetés okai után. Az a magyarázat, amely szerint attól nevetünk, ha valami vicceset látunk vagy hallunk, nem állja meg a helyét. Hiszen annak, hogy ki mit tart mulatságosnak, nagy a szórása, de olyan is előfordul, hogy egy mosolyt semmiféle vicc nem előz meg. A kísérletek bizonyították, hogy őszinte nevetést szándékosan nem tudunk produkálni: a nevetés önkéntelen, irányíthatatlan, nyers emberi megnyilvánulás, amely rengeteg helyzetben és szinte bármilyen célból létrejöhet: kommunikáció, társas szerepek, érzelmek is közrejátszhatnak.

  • Ha majd jön a hideg, jön az infarktus is!

    Amikor a téli idõszakban a napi hõmérséklet egy fokot esik, a Nagy-Britanniában egy hónapon belül kétszázzal több beteget szállítanak szívinfarktusssal kórházba. Brit kutatók szerint erre a veszélyre télen minden országban figyelni kell.

    Az Angol Közegészségügyi Intézetben Krishnan Bhaskaran vezetésével azt vizsgálták, hogy a hideg idõ beálltával növekszik-e a szívrohamok gyakorisága. Azt már korábban igazolták, hogy télen több szív- és érrendszeri beteg hal meg, mint a nyári idõszakban, de a kórházba kerülõ infarktusesetek számáról eddig nem voltak adatok.

  • Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunk

    Óvjuk szemeinket: nem mindegy milyen napszemüveget használunkAz UV sugárzás káros hatásai az élet során összeadódnak, a károsodás pedig lassan, észrevétlenül jelenik meg, és végül színlátás vagy az éjszakai látás gyengülése formájában is jelentkezhet. Ahol az UV-sugárzás visszaverődik (például víz mellett), ún. hóvakság alakulhat ki, amely igen fájdalmas, de általában 1-2 nap alatt magától gyógyul. Ráadásul, ha rendszeresen éri sugárzás a szemet, akkor egyéb szemfelszíni elváltozások is keletkezhetnek, például a kúszóhártya. Ezért is nem mindegy, milyen napszemüveget hordunk, hiszen az erős UV-sugárzás a szemedet is veszélyeztetheti.

  • Vashiányos?! Így pótolhatja!

    Vashiányos?! Így pótolhatja!Vas nélkül az oxigén nem volna képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte esszenciális a szervezet életképessége szempontjából. A vas esszenciális mikroelem, vagyis szervezetünk nem képes előállítására. Ezért a vasat a táplálkozással, kívülről kell pótolnunk. Mivel a vas felszívódása és biohasznosulása rendkívül rossz, a vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, hogy aztán eljusson azokra a helyekre, ahol szükség van rá. A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe.

  • A jó iskolai programok egészségesebbé teszik a gyerekeket

    Ha a gyerekek az iskolában kapott ételhez az egészséges étkezéssel kapcsolatos ismereteket is megkapják, tanulmányi teljesítményük javul, testsúlyuk pedig csökken. Az évek óta folytatott HOPS tanulmány eredményeit az American Journal of Public Health közölte.

    A jómódú országokban mind a gyerekek, mind a felnõttek többet esznek, mint amennyire szükségük van. Ezért évrõl évre növekszik az elhízottak aránya, és ez az elemi iskolákra és a munkahelyekre is igaz.

  • A sárgadinnye finom és segít, hogy egészséges maradj

    A sárgadinnye finom és segít, hogy egészséges maradjFinom, édes, kellemes a sárgadinnye, emellett számos jótékony hatása mellett egészséges is. A sárgadinnyében lévő rost, kálium, C-vitamin és kolin mind a szíved és az érrendszered egészségét védi. Nem mindenki tudja sajnos, hogy a káliumbevitel növelése éppolyan fontos az optimális vérnyomás eléréséhez és megtartásához, mint a sómennyiség csökkentése. A rostok a többi tápanyag felszívódását is segítik, a C-vitamin roppant erős antioxidáns, a kolin pedig gondoskodik a zsírmolekulák megfelelő felhasználásáról vagy elszállításáról a testben.

  • A Cukorbetegek világnapja

    November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttmûködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezõjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsõsorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történõ átalakításához van szükség.)

  • Csontjainkban rejtõzik a cukorbetegség?

    Csontjaink nem csupán testünk vázát képezik, fontos szerepük van az anyagcserében is. A szakértõk szerint ennek a fölismerésnek a jövõben a cukorbetegség kezelésének új gyógyszereit is köszönhetjük.

    Gerard Karsenty és munkatársai évek óta foglalkoznak a csontszövet és az anyagcsere viszonyok összefüggéseivel. Új vizsgálataik eredményei azt jelzik, hogy csontjaink nem egyszerûen azt a vázat jelentik, mellyel állni tudunk, hanem a vércukor szabályozás fontos részei.

  • Embernek nem olyan hatékony a halolaj

    Budapest - Az omega-3 zsírsavak szívet védõ hatására vonatkozó OMEGA tanulmány eredményei szerint infarktus után az ilyen kezelés már nem javítja a betegek életkilátásait. A német kutatók tudományos elõadása az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának kongresszusán hangzott el.

    A sok omega-3 zsírsavat tartalmazó halolaj rendszeres fogyasztása egy olasz tanulmány szerint 15 százalékkal csökkentette a szívinfarktus kockázatát, viszont a világ más tájain végzett vizsgálatok arra utaltak, hogy a halhús kedvezõ szívhatása rendkívül egyéni.

  • Összefüggés lehet a születési súly és a mellrák kialakulása között?

    A nagyobb születési súllyal és hosszal világra jött nõknél nagyobb valószínûséggel alakul ki késõbb mellrák. Minél nagyobb a születéskori súly, annál nagyobb a kockázat - állítják brit kutatók.

    A születési súly bizonyos mértékig a méhen belüli viszonyokat tükrözi, így most egy olyan összefüggés került napvilágra, amely szerint a mellrák kialakulása már évtizedekkel a klinikai tünetek kialakulása elõtt megkezdõdik, mondta el Dr. Dimitrios Trichopoulos, a Harvard Egyetem Közegészségügyi és Járványtani Intézetének professzora.

  • Káros is lehet az elektromos cigaretta

    A dohányzásról való leszokás sokaknak csak álom, lehetetlennek tûnõ küzdelmes erõfeszítés. A leszokni vágyókat célozza az úgynevezett elektromos-cigaretta, ami hazánkban is egyre nagyobb vásárlóközönséget tudhat magáénak.


    A szakorvosok azonban figyelmeztetnek: az e-cigivel nem lehet leszokni, s káros is lehet! A szigorú jogszabályok, és a folyamatosan növekvõ árak miatt egyre többen próbálják meg abbahagyni a dohányzást.

  • A nagy lelki feszültséggel járó munka szívrohamhoz vezet

    A fokozott pszichés terhelés már fiatal nõk esetében is jelentõsen növeli a koszorúér-betegség kockázatát.

    Dán ápolónõk tíz esztendei vizsgálata egyértelmûen azt mutatta, hogy a munkahelyi stressz nemcsak a férfiak, hanem a nõk számára is fokozott rizikó faktor. A felmérés 1993-ban kezdõdött, és a megfigyelés eredményeként 12 116 ápolónõ adatait értékelték. Azok kerültek a vizsgálati csoportba, akik 1993-ban 45-64 évesek voltak, és foglalkozásuk feltételei alapján egészségesek.

  • Két gén és egy nyomelem kapcsolata a Parkinson-kórral

    Párizs - Két hibás génnel együttesen járulhat hozzá a Parkinson-kór kialakulásához a mangán, az emberi szervezet egyik fontos nyomeleme - közölték amerikai kutatók a Nature Genetics szaklap vasárnapi keltezésû számában.

    A Parkinson-kór az idegrendszert támadja meg, s az agy egyik nélkülözhetetlen ingerületátvivõ anyagát, a dopamint termelõ sejtek pusztulását okozza. Tünete lehet egyebek közt a remegés, izommerevség, egyensúlyzavar, mozgási nehézség.

  • Szeretethiány - betegséghez vezethet

    Szeretethiány - betegséghez vezethetA szeretethiány ebben a rohanó világban mondhatni, hogy sokszor betegségig fajul. A szeretethiánynak szövődményei vannak. Nem csak lelki, hanem testi szövődményei. A szeretethiány lelki vonzata a magány – vagy épp fordítva, a magány hozza magával a szeretethiányt? Hol romlott el a dolog? Ott, hogy már gyerekkorban csak arra koncentrált szüleink generációja, hogy a gyerek sikeres legyen. A lehetőségek adása közben elfelejtettük, hogy a szülő akkor tesz a legtöbbet gyerekéért, ha szereti, és ha ki is mutatja azt. Nem anyagi kérdés, hiszen a szeretetet elsősorban együttléttel és nem tárgyakkal adhatjuk meg!