rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

  • A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

    A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói.

    A kutatás 700 nõt vizsgált, akik egészséges gyermeknek adtak életet, és közel ugyanennyit, akiknek nyitott gerinccel, vagy fejletlen agyvelõvel, vagy szív-nagyér rendellenességgel (úgynevezett Fallot-tetralógiával) jött világra gyermeke.

    A szív rendellenesen kifejlõdött formációi nem hozhatók összefüggésbe a terhesség elõtti BMI értékkel, viszont a fejletlen agyvelõvel 30 százalékkal több gyermek, és nyitott gerinccel 40 százalékkal több gyermek született túlsúlyos anyától, mint normály testsúlyútól. Érdekes, hogy a deréktájon ellhízottak között 2,4-szer, illetve 1,8-szor nagyobb valószínûséggel születtek beteg babák, mint a csípõtájra hízó nõknél.

    "A hasi elhízás ismert hajlamosító tényezõ a cukorbetegségre is. A cukorbeteg anyának is nagyobb az esélye, hogy fejlõdési rendellenességgel jön világra újszülöttje, ezért elképzelhetõ, hogy ugyanez az ok kapcsolja össze az elhízást és a születési rendellenességek kialakulását.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A kellemes hang nem feltétlen párosítható a tökéletes testhez

    A csábos hangú emberek teste általában szimmetrikusabb, ha közelebbrõl is megvizsgáljuk, ami azt sejteti, hogy a hallás útján szerzett tapasztalataink befolyásolják azt, amit látunk.

    "Az ember hangja jelentõs mennyiségû biológiai információt hordoz – állítja Susan Hughes a readingi Albright Fõiskola fejlõdéspszichológusa - befolyásolhatja az egyes személyek társas észlelését.” Hughes, akinek tanulmánya a Journal of Nonverbal Behavior júniusi számában jelent meg, arra figyelmeztet, hogy egy vonzó hang nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gazdája szép arcú.

  • Mi válthatja ki a migrénünk?

    A fejfájás talán az egyik leggyakoribb betegség, az emberek körülbelül 40 százaléka szenved a gyakori úgynevezett tenziós fejfájásban, amikor lüktetõ vagy szorító fájdalmat érzünk. A körülbelül egymillió magyar migrénben szenvedõ helyzete azonban sokkal rosszabb, sokan napokig képtelenek ellátni mindennapi feladatukat migrénes roham esetén. A migrén általában egyoldalú, lüktetõ fejfájással, továbbá hányingerrel, szédüléssel, zsibbadással, nyaki fájdalommal jár, de számos más tünet, például hallucinációk is felléphetnek.

  • Lézerrel a baktériumok ellen

    London - Lézerrel aktiválható festékkel sikerült elpusztítani gyógyszerrezisztens baktériumokat - közölték brit kutatók.

    A laboratóriumi kísérletekben az orvosi diagnosztikában széles körben használatos indocianin zöld festéket vöröshöz közeli hullámhosszú lézerrel aktiválták. A festékbõl ekkor baktériumölõ kémiai anyagok keletkeztek - mondta Michael Wilson, a University of London munkatársa.

  • A hüvelygyulladás fokozza az AIDS-et okozó HIV-fertõzés rizikóját

    A nõknél elõforduló bakteriális hüvelygyulladás növeli az AIDS-et okozó HIV-fertõzés rizikóját, közölték az Észak-Karolinai Egyetem Chapel Hill Népegészségügyi Iskolájának kutatói.

    Az AIDS címû folyóiratban közzétett áttekintõ közlemény megírásához a szakemberek több, mint 30 700 nõ bevonásával készült 23 publikációt tanulmányoztak át, melyekbõl kiderült, hogy a bakteriális hüvelygyulladás - a szülõképes korú nõk körében leggyakoribb típusú hüvelygyulladás - fokozza a HIV kockázatát.

  • Antioxidánsok is okozhatják a meddõséget?

    A nõi meddõség hátterében leggyakrabban endometriózis, policisztás ovárium szindróma, petefészek ciszták, mióma, méhüregi elváltozások, kismedencei összenövések és ivarszervi fejlõdési rendellenességek húzódnak meg. Most azonban egy újabb érdekes aspektust vetett fel a tudomány – az antioxidánsok hatását.

    Antioxidánsokkal ma már akkor is találkozunk, ha nem keressük erre az alkalmat, hiszen ételekhez, italokhoz és arckrémekhez is hozzáadják. Ugyanakkor még nem tudjuk pontosan, hogyan hatnak a szervezetünkre. Nava Dekel professzor szerint elképzelhetõ, hogy az antioxidánsok mellékhatásként akár meddõséget is okozhatnak.

  • Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitel

    Természetes vitaminforrások - tavaszi vitaminbevitelNem lehet általánosítani, amikor azt szeretnénk kideríteni, mekkora vitaminpótlásra van szükségünk télen és tavasszal, mert más vitaminigénye van egy egészséges és egy beteg gyermeknek, illetve felnőttnek, várandós nőnek, idős embernek, vagy éppen sportolónak. Egy biztos, indok nélkül felesleges a megadózis rendszeres bevitele. Amennyiben egészségesek vagyunk, kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozunk, akkor a legtöbb vitaminhoz könnyen hozzájutunk a különböző élelmiszerekből, zöldségekből és gyümölcsökből.

  • A Creutzfeldt-Jakob kór új formáját fedezték fel az Egyesült Államokban

    Washington - A szivacsos agysorvadásként is ismert, emlékezetromlással, szellemi leépüléssel járó halálos kimenetelû Cretzfeldt-Jakob kór (CJD) új típusát találták meg pár tucat embernél az Egyesült Államokban.
    Eddig tíz ember halt meg az angol elnevezés alapján PSPr-nek rövidített, gyorsan kifejlõdõ kórban - közölte hatósági forrásokra hivatkozva a New Scientist címû hetilap. A páciensek a szivacsos agysorvadásnak megfelelõ károsodást szenvedték el, ám a kutatók úgy vélik, ennek hátterében genetikai ok állhat.

  • Bébi zsírsejtek várnak hízásra

    Már a születés elõtt vagy közben megtalálhatóak az erekben azok a "bébi" zsírsejtek, melyek késõbb zsírraktárakat képeznek és arra várnak, hogy új zsírsejteket hozzanak létre - írják amerikai kutatók a Science címû tudományos folyóiratban.

    A dallasi Texas Egyetem orvosi karának kutatói úgy vélik, az érfalakban megbúvó zsírsejtek többlet kalória-bevitel hatására aktiválódnak és elhagyják addigi helyüket. - "Ezek az éretlen, úgynevezett progenitor sejtek még a születés elõtt vagy közben képzõdnek" - mondta Jonathan Graff, a kutatás vezetõje.

  • Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségek

    Vitaminban és ásványi anyagban gazdag táplálkozással elkerülhetőek a téli betegségekAz egyik megoldás a betegségek elkerülésére, a vitaminokban és az ásványi anyagokban keresendő. A vitaminokban gazdag élelmiszereket célszerű az étkezésének részévé tenni. Ugyanis a legtöbb vitamint maga a szervezet nem képes előállítani, csak más módon, például táplálék útján tudunk folyamatos pótlásukról gondoskodni. Télen a családok étrendjében több a zsíros, nehéz étel, ezek azonban gyakran éppen a fontos ásványi anyagokban és vitaminban szegények. A kiegyensúlyozott téli táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek.

  • Regeneráló zselé lyukas fogra

    Egy francia kutatás szerint hamarosan megszabadulhatunk a fogászati fúróktól. Az Institut National de la Sante et de la Recherche Medicale (Nemzeti Egészségügyi és Gyógyászati Kutató Intézet) által kifejlesztett eljárással egy lyukas fog elvileg egy hónap alatt regenerálódik, eltüntetve a lyukat.

    Az eljárás egy új peptiden alapul, amit egy lágy zselébe ágyaznak vagy egy vékony, rugalmas hártyára visznek fel. Ez a lyukra helyezve a fogban található sejtek segítségével gyógyítja a fog sérüléseit, ezáltal kiváltja a fogászati töméseket.

  • Dohányzás és szembetegség: újabb erõs bizonyítékok

    Egy újonnan készült, az eddigieknél átfogóbb felmérés szintén megerõsítette azt a korábban már több kutatás által is feltárt összefüggést, amely szerint a dohányosok hosszú távon fokozottan veszélyeztetettek az idõskori sárgafolt-elfajulás kialakulása és súlyosbodása szempontjából. A dohányzás már korábban is kiemelt helyen szerepelt az idõskori sárgafolt-elfajulás (age-related macular degeneration, AMD) elkerülhetõ kockázati tényezõinek listáján (lásd például az egyik korábbi, 715 résztvevõvel végzett kutatás eredményét: A dohányzás csaknem háromszorosára növeli az idõskori látásromlás kockázatát).

  • Szúnyogok adják be a védõoltást

    Japán tudósok olyan genetikailag módosított szúnyogokat hoztak létre, amelyek a korábban általuk terjesztett betegségek elleni szérumot állítják elõ, és juttatják csípésükkel az ember testébe. A szúnyogok, amelyek milliói eddig arról voltak híresek, hogy számos veszélyes betegség kórokozóját hordozzák és terjesztik, ezentúl repülõ ápolónõként fogják beadni az embereknek a saját maguk által termelt ellenanyagot, a szérumot, aminek köszönhetõen a szúnyogok által megcsíptettek egy életre védettséget szereznek a járványos betegség ellen.

  • A B-vitamin idõseknél jelentõsen lassította az agyzsugorodást

    A nagy dózisban, naponta szedett B-vitaminok felére csökkenthetik a memóriaproblémákkal élõ idõs embereknél az agyzsugorodás arányát, és lassíthatják elbutulásukat - közölték szerdán brit kutatók.

    Az Oxfordi Egyetem munkatársai szerint két évig tartó klinikai vizsgálatuk az eddigi legnagyobb, amely a B-vitaminok hatását tanulmányozta az enyhe kognitív zavarok esetében, amelyek az Alzheimer-kór, valamint a demencia más formáinak fõ kockázati tényezõi.

  • A szegény környezetbe született gyermekek hamarabb meghalnak?

    Azok a gyerekek, akik visszamaradott idõkben jönnek világra, átlagosan tizenöt hónappal korábban halnak meg, mint akik jobb gazdasági körülmények közé születnek.

    A kutatási eredményeket a bonni A Munka Jövõjéért Intézet (IZA) hozta nyílvánosságra. A kutatók a születéskor fennálló gazdasági helyzet és a keringési megbetegedések kockázatának összefüggésének okaként az elégtelen gyerekkori táplálkozást és orvosi ellátást sorolták fel, valamint valószínûsíthetõen a szülõi házban uralkodó stresszt.