Az elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel

A terhesség elõtt már elhízott nõk gyermekei nagyobb eséllyel születnek fejlõdési rendellenességgel, elsõsorban gerincvelõi vagy agyi elváltozással.

A March of Dimes kutatásai megállapították, hogy a magas testtömegindexszel (BMI) rendelkezõ nõk, fõként, ha deréktájra lokalizált a zsírszövetük, nagyobb rizikóval számolhatnak. Ezekben az esetekben a neurológiai rendszert érintõ fejlõdési eltéréseknek nõ meg a gyakoriságuk, például a gerincvelõi és agyi rendellenességeknek - nyilatkozták a kaliforniai Oakland Kutatóközpont kutatói. A kutatás 700 nõt vizsgált, akik egészséges gyermeknek adtak életet, és közel ugyanennyit, akiknek nyitott gerinccel, vagy fejletlen agyvelõvel, vagy szív-nagyér rendellenességgel (úgynevezett Fallot-tetralógiával) jött világra gyermeke.

A szív rendellenesen kifejlõdött formációi nem hozhatók összefüggésbe a terhesség elõtti BMI értékkel, viszont a fejletlen agyvelõvel 30 százalékkal több gyermek, és nyitott gerinccel 40 százalékkal több gyermek született túlsúlyos anyától, mint normály testsúlyútól. Érdekes, hogy a deréktájon ellhízottak között 2,4-szer, illetve 1,8-szor nagyobb valószínûséggel születtek beteg babák, mint a csípõtájra hízó nõknél.

"A hasi elhízás ismert hajlamosító tényezõ a cukorbetegségre is. A cukorbeteg anyának is nagyobb az esélye, hogy fejlõdési rendellenességgel jön világra újszülöttje, ezért elképzelhetõ, hogy ugyanez az ok kapcsolja össze az elhízást és a születési rendellenességek kialakulását.