A 2-es típusú, felnõttkori diabétesszel kezelt embereknek nagyobb az esélye a depresszióra, és a depressziósok esetében valamelyest nagyobb a kockázata a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának - állítja egy szerdán megjelent amerikai tanulmány.
A diabétesz és a depresszió közti kapcsolatot Sherita Hill Golden, a Johns Hopkins Egyetem baltimore-i orvosképzõ intézetének kutatója tanulmányozta. Munkatársaival 6814 olyan ember egészségügyi adatait elemezték, akik 2000 és 2005 között három vizsgálaton estek át.
A tanulmány kezdetén 4847 személy nem volt depressziós. A követéses vizsgálatok során a depresszió tünetei hasonló arányban fordultak elõ ebben a csoportban, mint a nem diabéteszes, vagy kezeletlen 2-es típusú diabétesszel élõ emberek körében. A 2-es típusú cukorbetegséggel kezelt embereknél azonban mintegy kétszer gyakoribb volt e tünetek aránya.
"A diabétesz kézben tartásával együtt járó pszichés stressz a depresszív tünetek erõsödéséhez vezethet" - közli feltételezését Golden csoportja a Journal of the American Medical Association címû szakfolyóirat júniusi számában.
A depressziós tünetekkel élõknél pedig mintegy 30 százalékkal nagyobb valószínûséggel fejlõdött ki diabétesz a követés idõtartama alatt, mint a nem depressziós embereknél.
A depresszió és a diabétesz kialakulása közti összefüggést részben az életmód okozhatja, a megváltozott kalóriabevitel és fizikai aktivitás. Annak megválaszolására, hogy a depresszióval összefüggõ magatartási tényezõk módosítása hozzájárulhat-e a kettes típusú diabétesz megelõzéséhez, még további vizsgálatok szükségesek.
"A kezelõorvosoknak tudatában kellene lenniük, hogy a 2-es típusú diabétesszel kezelt egyéneknél nagyobb a depresszió kockázata" - írja a tanulmány.
A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. 
Ingerköhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, mely nem jár váladékkal, száraz, gyakran rohamokban tör elõ és kemény vagy csengõ hangzású. Száraz köhögés akkor alakul ki, ha a légutakat valami ingerli, például kezdõdõ garatgyulladás, tüdõbetegségek (tüdõgyulladás) vagy bizonyos gyógyszerek (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók). De különbözõ gyulladások, az említetten kívül hörgõgyulladás, légcsõgyulladás, allergia, asztma vagy a légutakba került idegen anyag (por, gázok, kemikáliák, stb.) is kiválthatja. Ritkábban lehet a reflux, krónikus szívelégtelenség, tüdõfibrózis, tumor, lupus erythematodes vagy bordatörés kísérõje, jele is.
Mire törekszik, mire képes és mi az, amit meg is valósít lehetõségeibõl? Erre a három kérdésre kell választ találnia annak, aki embertársát, vagy éppen önmagát kívánja értékelni. A személyiséglélektan ehhez különféle embertípusok meghatározásával is hozzájárul.
Az Amerikai Ráktársaság tanulmánya szerint a rák a világ legköltségesebb betegsége, amely vélhetõen a legtöbb halálesetet is okozza.
Mivel a nõk gyakran csak a férfiaknál idõsebb korban kapnak szívinfarktust, ezért jogos volt a feltételezés: a nõi nemi hormon a változás kora elõtt megvédi õket a koszorúérbetegség ellen. A legújabb elemzések a kezelés elején inkább a fordítottját jelzik - olvasható az Annals of Internal Medicine címû folyóiratban.
A fogorvosok közel 90 százaléka egyetért abban, hogy legtöbb esetben a szénsavas üdítőitalok fogyasztása az erózió oka. A válaszadók fele a citrusféléket is igen károsnak ítélte. Az alma, a bor és a kávé szintén eróziót okoz. Fogeróziót okozhat a szájba kerülő gyomorsav is, ami betegségből adódhat, ilyen például a bulimia, emésztési zavarok vagy a reflux. A kutatás eredménye egybevág a hazai táplálkozási szokásokkal, a magyar konyha savas alapanyagainak felülreprezentáltságával. Kizárólag a fogászati szakemberek képesek a saverózió korai jeleinek azonosítására.
Világszerte terjedõ üzlet a gyógyszerhamisítás
Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínûleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata. Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tûnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve végül is nem lesz nagyobb teljesítményû, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.
Védõoltás hiányában évente felnõtt amerikaiak tízezrei halnak meg tüdõgyulladásban, influenzában és más fertõzõ betegség következtében - derült ki egy csütörtökön közzétett jelentésbõl. 2008-ban mindössze a felnõtt lakosság harmada kapott oltást a szezonális influenza szövõdményeként fellépõ tüdõgyulladás ellen - áll a Trust For America's Health (Amerika Egészségéért Szövetség), az Infectious Diseases Society of America (Fertõzõ Betegségek Amerikai Társasága), valamint a Robert Wood Johnson Alapítvány által közzétett jelentésbõl.
A rendszeres testedzést választók számára nem meglepő, hogy a reggeli mozgás egész napos jó hangulatot biztosít. Egy kutatás szerint a mozgásnak hosszabb távú pozitív hatása is van: megelőzheti a depresszió kialakulását. A szakértők 30 felmérés 26 év alatt gyűjtött adatait elemezték újra, s rámutattak: aki fiatalon sportol, később kisebb eséllyel érinti a hangulatzavar. A 30-ból összesen 25 kutatás állapított meg összefüggést a mozgás és a depresszió kialakulása között. A kutatás vezetője napi 20-30 percnyi gyenge intenzitású edzést javasol naponta, például sétát vagy kertészkedést.
A szívbõl kiinduló fõverõér, az aorta körül felszaporodott zsírszövet kimutatása esetén javasolt az alsó végtag verõereinek vizsgálata is, mert nagy valószínûséggel ott már szintén elkezdõdött az érszûkület folyamata - állapították meg amerikai kutatók. Caroline S. Fox és munkatársai azzal az igen modern módszerrel tanulmányozták az ereket, amelyet a kutatócsoport tavaly dolgozott ki. A computeres tomográfia, a CT eljárás igen drága technika, de oly módon láttatja a test belsõ szerkezetét, ahogy az semmiféle korábbi módszerrel nem volt lehetséges. 
Alzheimer-kór gyanúja esetén a pszichiáterek bonyolult és idõigényes vizsgálatokat végeznek a föltételezett betegen. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy ehelyett a családtagok vagy közeli barátok kétperces kérdõív kitöltésével pontosabb diagnózist szolgáltatnak, mint az elmegyógyász és a páciens együtt.
A feltûnõ színû rovarok egyértelmûen jelzik a gyógynövények jelenlétét - fedezte fel a panamai Smithsonian Tropical Research Institute kutatócsapata.
A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.
