Az elmúlt 35 év során a nem-hormonális kezelési módok jeletõsen javították az elõrehaladott stádiumú emlõrákban szenvedõ nõk túlélését – olvasható egy görög tudósok által megjelentetett tanulmányban.
A tanulmányban 128 klinikai vizsgálat összesen 26 ezer nõre vonatkozó adatait elemezték és azt találták, hogy az antraciklin protokollok, a taxán, valamint a taxán és capecitabin/gemcitabin kombináció jelentõsen csökkentette a relatív kockázatot a régebbi kemoterápiás szerekkel szemben, függetlenül attól, hogy a beteg kapott-e elõzetes kezelést.
A tanulmány a Journal of the National Cancer Institute folyóirat december 9-ei számában jelent meg és a brüsszeli Jules Bordet Intézet mukatársai, Dr. Philippe Bedard és Dr. Martine Piccart-Gebhart szerkesztõi kommentárja szerint amiatt fontos, mert ezidáig nem álltak rendelkezésre standard összehasolító adatok a különbözõ kezelési módokról. A kutatók szerint a legtöbb protokoll hatása közel azonos, így más faktorok, mint például a toxicitás döntheti el a kezelést az egyedi esetekben.
„Ez a metaanalízis nem fogja megváltoztatni a rutin klinikai gyakorlatot, azonban bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az elõrehaladott emlõrákban szenvedõ nõk túlélése azért javult, mivel hatásosabb szisztémás kemoterápiák és célzott kezelések állnak rendelkezésre” – olvashatjuk a szerkesztõi kommentárban.
Időszakosan bárkinél jelentkezhet horkolás. Kimerültség hatására, egy nehezebb vacsora után, vagy akár túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás következtében is. Ha azonban elhúzódó problémáról beszélünk és a horkolás hosszabb időn át, tartósan fennáll, akkor érdemes alaposabban is utána járnunk, mi állhat a hátterében. A horkolás súlyosabb egészségügyi problémákat is jelezhet, így ha reggelente fejfájásra ébredünk, vagy fokozott nappali fáradtságot érzünk, érdemes a tüneteket komolyan venni.
A méz az egyik legkitűnőbb konyhai alapanyag, mely nemcsak rendkívül kellemes ízű, de tápanyagokkal teli, ráadásul olyan vegyületeket is tartalmaz, melyek sokféle módon gyógyíthatják a szervezetünket. A méz gyors energiát adhat a benne található természetes cukroknak köszönhetően, különösen ajánlott akkor mézet fogyasztani, ha fáradtak és enerváltak vagyunk. Ráadásul jóval egészségesebb, mint a cukor vagy éppen egy csokoládészelet. A szellemi fáradtságon kívül a fizikai teljesítőképességünknek is nagyon jót tesz, és csökkenti például az izomfáradtság hatásait.
Fáradékonyság, kedvetlenség, ízületi fájdalmak, szív- és érrendszeri panaszok, fejfájás, sőt olykor migrénrohamok. A mostanában szinte napról napra változó légköri nyomás és óriási hőmérséklet-ingadozások pedig csak súlyosbítják a bajt, ilyenkor gyakoribb például a szívinfarktus is. Nagyon sokat javíthatnak a helyzeten a lehetőségekhez mérten stresszmentessé tett hétköznapok. A front nem más, mint határfelület, amely két ellentétes tulajdonságú (hideg és meleg) légtömeg találkozásánál alakul ki.
Az élsportolók szíve nagyobbra nõhet, mint a szívbetegeké, azonban a sportszív edzés vagy verseny után hamar zsugorodik. Amerikai szívgyógyászok szerint, ha a szív egészséges, akkorára nõhet, amekkorára akar.
Stockholm - Az idõsebb férfiak gyermekeinél magasabb az úgynevezett bipoláris zavarok kockázata - derült ki egy nagyszabású svéd kutatásból, amelynek eredményeit az Archives of General Psychiatry címû elmekórtani szaklap szeptemberi számában tették közre.
Elhunyt szívbetegek szívritmust szabályozó pacemakert vagy bonyolultabb változatát, a mellkasukba beültethetõ defibrillátort adományoztak végrendeletükben, mivel az elhalálozásuk után kiemelt készülékek továbbra is mûködésképesek.
A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.
A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték. Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. 
A fejfájás valamilyen formája szinte minden ember életében visszatérő jelenség, melyet sokféleképp enyhíthetünk természetes módon is. A férfiak mintegy 80, a nők 95 százaléka szenved fejfájástól. A legtöbben azonnal szintetikus, gyógyszertári készítmények után kapunk, pedig létezik természetes megoldás is, ami teljesen biztonságos, ugyanakkor hatékony.A fejfájásnak két alaptípusa van: az egyik a primer (ilyen például a migrén), aminek nem ismert az oka. A másik a szekunder, ami valamilyen ismert okból eredeztethető, pl. a koponyában lévő tumorból.
Felfedezték az akupunktúra egyik molekuláris hatásmechanizmusát.
Azoknak, akik mértékletesen fogyasztanak alkoholt, kisebb esélyük van a veserák kialakulására, mint az anti-alkoholistáknak - állítják Dr. Jung Eun Lee és kollégái a Harvard Egyetem, Nõi Klinika munkatársai.
Bár az influenzát ma már oltással könnyedén megelõzhetjük, a gyógynövények is kiváló szolgálatot tehetnek, ha a betegség felütné a fejét. Megszüntetik a gyengeséget és általában véve erõsítik szervezetünket.
Egyre nõ az elhízott emberek száma, egy új norvég kutatás ennek egyik okaként a stresszes életmódot nevezte meg. A WHO szerint ennél összetettebb a képlet: a zsírokban, sóban, cukorban gazdag táplálkozás és a mozgásban szegény életmód együttesen vezetnek elhízáshoz.
Oakland - A hasi elhízás kifejezetten hajlamosít a szívroham és a cukorbetegség megjelenésére, de egy új vizsgálat szerint évtizedek alatt a gondolkodó képesség romlásában is szerepet játszik. A tanulmány eredményeit az ideggyógyászat vezetõ folyóirata, a Neurology közölte.
