A nagy forgalom megnehezíti a gyerekek légzését

A közlekedés okozta szennyezés légzési nehézséghez és megnövekedett tüdõtérfogathoz vezethet asztmás gyerekekben, állítják azok a kutatók, akik az úthálózat és a forgalom sûrûségének a gyerekek tüdõfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálták egy mexikói határvárosban, Ciudad de Juarezben. Az eredményeink azt mutatják, hogy a közlekedési szennyezõ források közelsége otthon vagy az iskolában hosszú távú hatással lehet az asztmás gyerekek légzõszerveire. - mondta el Fernando Holguin, M.D., M.P.H., az Emory Egyetem orvostudományi karának tüdõgyógyász adjunktusa, a tanulmány elsõ szerzõje, amely az Amerikai Mellkasgyógyászati Társaság lapja, az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine decemberi második számában. A közlekedés okozta szennyezés köztudottan összefüggésben áll az asztma súlyosságával, de eddig nem volt ismeretes, hogy hogyan befolyásolják a légúti fertõzéseket és a tüdõtérfogatot asztmás és nem asztmás gyerekekben. - Az Amerikai Egyesült Államok nagyobb, északi és déli határvárosaiban gyakran nagy a forgalom, különösen a határátkelõknél. Az ebbõl eredõ szennyezõdés károsan hathat a közelben lakók egészségére. - mondta el dr. Holguin.

Annak vizsgálatára, hogy a közlekedésbõl származó szennyezõanyagok hogyan befolyásolják a gzerekek tüdejének mûködését és légúti tüneteit, a kutatók a tanulmányhoz 200, korban és nemben egyezõ asztmás és nem asztmás, 6 és 12 év közötti iskolás gyereket vizsgáltak. Egy éven át mérték az út- és forgalomsûrûséget valamint a forgalom-eredetû szennyezõanyagokat a gyerekek otthonai és iskolái közelében, majd minden gyermeket tüdõfunkció-vizsgálatnak vetettek alá és vizsgálták a légúti tüneteiket négy egymást követõ hónapon át.

Az asztmás gyerekek sûrû úthálózattal rendelkezõ környékeken laktak, az asztmások viszont nem. Az asztmások több nitrogén-monoxidot lélegeztek ki és kisebb volt a tüdõtérfogatuk és a mért légáramlásuk. Ha az asztmás gyerekek 50 méterre laktak a sûrû úthálózattal átszõtt területektõl, a légúti tüneteik kialakulásának esélye 50%-kal nagyobb volt. Ezek az eredmények ajánlásokkal szolgálhatnak az említett körülmények között élõ asztmás gyerekeknek - különösen azoknak, akik gyógyszeresen nem kezelhetõk megfelelõen - mert rájuk nagyobb hatása lehet a jármûvek által kibocsájtott anyagoknak. - mondta el dr. Holguin.

- Míg az iskolák környékén a nagy forgalom a vizsgálatok szerint az asztmás és a nem asztmás gyerekek légzõrendszerére egyaránt hatott, a tanulmány adatai nem értek el statisztikai szignifikanciát. Mégis - tette hozzá dr. Holguin - ezek az eredmények jelentõs közegészségügyi ajánlásokkal szolgálhatnak, mert számos országban a nagy forgalmú utak közelében találunk iskolákat.

Ez az elsõ ilyen tanulmány, ami a közlekedésbõl származó szennyezõanyagok hatását vizsgálta asztmás és nem asztmás gyerekek nagy csoportjában egy éven át. A kapott eredmények alátámasztják és kiegészítik korábbi tanulmányok eredményeit, amik a közlekedés gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálták, de nem voltak elegendõk a specifikus szennyezõanyagok és a légúti tünetek közti szignifikáns kapcsolat megállapítására.

Ezen eredmények azért jelentõsek, mert mérhetõen mutatják, hogy az utak közelsége idült légúti gyulladáshoz és a légzésfunkció csökkenéséhez vezet. - mondta el dr. Holguin. Ez a tanulmány kijelöli a jövõbeli kutatás irányát, hogy meghatározhassuk, milyen megelõzõ eszközökkel csökkenthetjük a károsanyag-kibocsátás hatásának mérséklését fogékony gyerekekben.