rss
  • Felfújható ballon és cement a csigolyatörés gyógyításában?

  • Egy új módszer tettek általánossá Belgiumban a csigolyatörések kezelésére: két "hétköznapi" eszköz, felfújható ballon és cement használatával orvosolják a betegséget.

    Az életkor elõrehaladtával óhatatlanul nõ a csontok szerkezetét gyengítõ, a törések gyakoriságát növelõ betegség, a csontritkulás esélye. Az oszteoporózis esetében pedig leggyakrabban a csigolyák törnek. Az új módszerrel az orvosok egy üreges tûvel behatolnak a törött csigolya belsejébe, s beinjekcióznak egy kis ballont. Ezt felfújják, így a törött csont újra visszakerülhet az eredeti helyére.

    Ezután - szintén beinjekciózással - a ballonba orvosi cementet juttatnak, ami 8 perc alatt megköt, s szilárdabbá válik, mint maga a csont. 50 év felett minden negyedik nõ és minden nyolcadik férfi szenved ettõl a betegségtõl.

    Mint egy belga szakorvos a Le Soir címû brüsszeli lapban elmondta, az oszteoporózis esetében a leggyakrabban a csigolyák törnek - s ráadásul ezeket az eseteket gyakran nem is diagnosztizálják, egyszerû hátfájásnak tudják be. Pedig ez nagyon komoly dolog: a sérült rész deformálódása miatt megnõ az esélye újabb csigolyák törésének (minden ötödik, csigolyatörést szenvedõ nõnél egy éven belül újabb hasonló eset történik), a gerinc deformálódik, több csigolya is elveszti eredeti ellenállóképességét, s a mozgás képességének megõrzéséhez elengedhetetlenné válik a bot, késõbb a járókeret - legvégül pedig a beteg akár tolószékbe is kényszerülhet.

    Sokáig az egyedüli lehetséges módszer az volt, hogy a beteget kórházba szállították, ott fûzõt tettek rá, s heteken át szigorúan pihennie kellett, hogy lehetõvé tegyék a csont öngyógyulását. Az új módszerrel gyógyított betegek többsége 2 nap múlva már el is mehet a kórházból, s a mûtét azon nyomban enyhíti fájdalmaikat, hiszen a csigolyára nehezedõ nyomás az addiginál jobban oszlik el. Az egyetlen igazi nehézséget az jelenti, hogy a sebésznek nagyon pontosan kell bánni a tûvel, hiszen létfontosságú idegközpontok közelében dolgozik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Denevérek terjeszthették emberre a korona vírust

    Denevérek terjeszthették emberre a korona vírustA koronavírust is egy denevért fogyasztó ember kapta el elsőként... terjed a hír. A félig - meddig nyers rovarok, hüllők megevése különösen veszélyes lehet. A korábbi koronavírus okozta fertőzések jelentős része denevérekből indult ki. Így volt ez a 2002-2003-as SARS-járvány esetében, és nagyon valószínű, hogy így van ez a mostani koronavírus-járványban is. De hogyan lehetnek a denevérek ilyen eszményi hordozói, állati közvetítői a később embereket is remekül fertőző kórokozóknak? Ez egyáltalán nem kézenfekvő, hiszen a denevérek kifejezetten alsóbbrendű emlősök, igen távol állnak tőlünk.

  • A csontok vészjelzése

    Biológiai terápia és lágylézer

    A csont és ízületek évtizedének nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet - a WHO - a 2000-2010 közötti idõszakot, október 10-ét pedig az ízületi betegek világnapjának. Az életminõséget, elsõsorban a mozgáskészséget csökkentõ kór mindenütt, így Magyarországon is népbetegség. Gyógyítása a korszerû eszközökkel és módszerekkel már sokkal eredményesebb, mint akár néhány évtizeddel ezelõtt.

  • A vese kezelése a szívet is védi

    Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.

  • Agysejtek útján hizlal a torta

    Amikor telített zsírokban gazdag ételeket eszünk, azok az agysejtekbe jutva gátolják azt a fékezõ rendszert, amelyik leállítaná elszabadult étvágyunkat, ezért éppen akkor nem hagyjuk abba az evést, amikor kellene. Az emberi tapasztalatot alátámasztó állatkísérlet eredményeit az amerikai Deborah Clegg és munkatársai ismertették a Journal of Clinical Investigation folyóiratban, megvilágítva, hogy milyen bonyolult idegrendszeri folyamatok indulnak meg a szervezetben, amikor már tele van a gyomrunk, de még továbbra is folytatjuk az étkezést.

  • Kétmillió életet menthet meg a rotavírus elleni oltás

    A súlyos hasmenést, ezáltal akár pár nap alatt a csecsemõk és kisgyerekek halálát okozó rotavírus elleni vakcina 2 millió gyerek életét mentheti meg a következõ évtizedben - közölték szerdán szakértõk.

    A New England Journal of Medicine (NEJM) címû orvosi folyóirat legutóbbi számában két tanulmány elemzi a rotavírus elleni vakcinálás eredményeit. A kutatók megállapították, hogy Afrikában 61 százalékkal, Mexikóban pedig 35 százalékkal csökkent a vakcinálás után a hasmenés miatti gyermekhalálozás.

  • Az erõteljes testmozgás csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét?

    Az erõteljes testmozgás kutatók szerint lényegesen csökkentheti a mellrák kialakulásának veszélyét, ezért azok a nõk, akik gyakran súrolják végig a lakást, kevésbé vannak kitéve a betegségnek.

    Akár 32%-kal is kisebb az esélye a mellrák kialakulásának azon nõknél, akik rendszeresen végeznek intenzív testedzést, ami nem csak futás, aerobik, tenisz vagy tánc lehet, de padlósúrolás vagy ablakmosás is. A rákmegelõzõ hatás csak az igazán erõteljes tevékenységek esetében érvényesül.

  • AIDS: nõ a kockázat, ha a retrovírus ellen kezelt fertõzöttek nem használnak óvszert

    Párizs - Egy ausztráliai tanulmány cáfolta azt a svájci jelentést, amely szerint a retrovírus elleni terápiában részesülõ HIV-fertõzöttek mellõzhetik az óvszer használatát: a tudományos közlemény leszögezi, hogy ilyen védekezés nélkül a fertõzés kockázata négyszeresére nõ.

    A The Lancet címû brit folyóirat által közölt ausztráliai tanulmány szerzõje a sydneyi Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa, David Wilson, aki matematikai modell segítségével elemezte a kockázatot.

  • 13 évvel nõtt a HIV-fertõzöttek életkilátása

    Az új AIDS-kezeléseknek köszönhetõen 13 évvel nõtt a betegek életkilátása az utóbbi évtizedben. A Bristol Egyetem kutatói 14 különbözõ tanulmány 43 ezer esetének összevetése után vonták le a megállapítást.

    A kutatók szerint az a HIV-fertõzött, aki most, húszéves korában kezdi szedni a gyógyszereket átlagban még további 43 évig élhet. Tíz évvel korábban egy húszéves korától kezelt beteg még csak arra számíthatott, hogy átlagban további 36 évig élhet.

  • A szülõi magatartás nagyban befolyásolja a gyermek asztmás betegségét?

    A szülõk magatartása a gyermekük asztmás betegségével kapcsolatban alapvetõen meghatározza a gyógyulási esélyeket és a kezelés hatékonyságát - állítják eredményeikre hivatkozva amerikai kutatók.

    A tanulmány szerzõi kiemelik, hogy a kezelõorvosok felelõssége alapvetõ fontosságú a szülõk megfelelõ tájékoztatása, így a gyermekek állapotának javulása szempontjából. A vizsgálatban a Harvard Orvosi Egyetem szakemberei több mint 700 olyan szülõt kérdeztek ki, akiknek gyermekei asztmában szenvednek.

  • Immunterápiával az allergia ellen

    Számos elõnye van az immunterápiának, mégsem elterjedt kezelési forma Magyarországon az allergiás betegeknél, mert nagyon drága.

    Magyarországon 2,5 millió ember küzd az allergia legjellemzõbb tüneteivel, vagyis a
    rohamokban jelentkezõ tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel. A külföldön elérhetõ allergiakezelések szinte mindegyike hozzáférhetõ már Magyarországon is, csak az a kérdés, ki melyiket tudja megfizetni.

  • Vegye ki fülbevalóját és megszûnik a hátfájása

    A krónikus hátfájás egyik kiváltó oka lehet a fülbevaló is - állítja egy brit szakember.

    A fémbõl készült fülbevalók illetve fogtömések, vagy bármilyen fémdarab, ami átszúrja, vagy csak érinti a bõrt, olyan láncreakciót indíthat be, mely izmok százait kényszeríti vigyázzállásba, és akár hátfájást is okozhat.

    A kínzó fájdalom mindössze azzal megszüntethetõ, ha eltávolítjuk ékszereinket.

  • Újinfluenza - A szájmaszk és a kézfertõtlenítés a felére csökkenti az újinfluenza kockázatát

    A szájmaszk és az alkoholos kézfertõtlenítõ alkalmazása akár felére csökkentheti az újinfluenza kockázatát - hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik a vizsgálat eredményeirõl a Journal of Infectious Diseases címû járványtani szaklapban számolnak be.

    A Michigani Egyetem kutatói 1437, kollégiumban lakó egyetemi hallgatót három csoportra osztottak, attól függõen, hogy hol volt a szállásuk.

  • Az apa étrendje is befolyásolhatja lányai diabéteszkockázatát

    Ausztrál kutatók patkányokkal végzett kísérletei azt mutatták, hogy az apák zsírban gazdag étrendje növelte lányaikban a diabétesz kockázatát. Az efféle tanulmányokat embereknél nehéz megvalósítani, mert a többi környezeti tényezõ kontrollálása és kizárása szinte lehetetlen.

    Mint Margaret Morris, a Nature tudományos magazinban csütörtökön közzétett tanulmány vezetõ szerzõje elmondta, ha az eredmények emberekre is érvényesek, az megmagyarázhatja az elhízás és a diabétesz járványszerû terjedését világszerte.

  • A Csontritkulás Világnapja

    A csontritkulás (latinul osteoporosis) világnapját 1999 óta tartják október 20-án az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO indítványára, Magyarországon 1996-ban rendezték meg elõször. A WHO a 2000-2010 közötti idõszakot a Csont és Ízület Évtizedévé nyilvánította.

    A csontritkulás kóros folyamat, amelynek következményeként a csontokban a szilárdságot és keménységet, valamint a testmagasság megtartását biztosító ásványi anyagok - fõként a kalciumfoszfát és a sók - mennyisége csökken, emiatt a csontok elvékonyodnak, törékennyé válnak.