rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Felfújható ballon és cement a csigolyatörés gyógyításában?

  • Egy új módszer tettek általánossá Belgiumban a csigolyatörések kezelésére: két "hétköznapi" eszköz, felfújható ballon és cement használatával orvosolják a betegséget.

    Az életkor elõrehaladtával óhatatlanul nõ a csontok szerkezetét gyengítõ, a törések gyakoriságát növelõ betegség, a csontritkulás esélye. Az oszteoporózis esetében pedig leggyakrabban a csigolyák törnek. Az új módszerrel az orvosok egy üreges tûvel behatolnak a törött csigolya belsejébe, s beinjekcióznak egy kis ballont. Ezt felfújják, így a törött csont újra visszakerülhet az eredeti helyére.

    Ezután - szintén beinjekciózással - a ballonba orvosi cementet juttatnak, ami 8 perc alatt megköt, s szilárdabbá válik, mint maga a csont. 50 év felett minden negyedik nõ és minden nyolcadik férfi szenved ettõl a betegségtõl.

    Mint egy belga szakorvos a Le Soir címû brüsszeli lapban elmondta, az oszteoporózis esetében a leggyakrabban a csigolyák törnek - s ráadásul ezeket az eseteket gyakran nem is diagnosztizálják, egyszerû hátfájásnak tudják be. Pedig ez nagyon komoly dolog: a sérült rész deformálódása miatt megnõ az esélye újabb csigolyák törésének (minden ötödik, csigolyatörést szenvedõ nõnél egy éven belül újabb hasonló eset történik), a gerinc deformálódik, több csigolya is elveszti eredeti ellenállóképességét, s a mozgás képességének megõrzéséhez elengedhetetlenné válik a bot, késõbb a járókeret - legvégül pedig a beteg akár tolószékbe is kényszerülhet.

    Sokáig az egyedüli lehetséges módszer az volt, hogy a beteget kórházba szállították, ott fûzõt tettek rá, s heteken át szigorúan pihennie kellett, hogy lehetõvé tegyék a csont öngyógyulását. Az új módszerrel gyógyított betegek többsége 2 nap múlva már el is mehet a kórházból, s a mûtét azon nyomban enyhíti fájdalmaikat, hiszen a csigolyára nehezedõ nyomás az addiginál jobban oszlik el. Az egyetlen igazi nehézséget az jelenti, hogy a sebésznek nagyon pontosan kell bánni a tûvel, hiszen létfontosságú idegközpontok közelében dolgozik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Õssejtekkel fordították vissza az égés által okozott vakságot

    Alkalmazott technikájuk hosszú távú sikerérõl számoltak be olasz orvosok, akik égés által okozott szemsérüléseket õssejtekbõl növesztett szaruhártyával gyógyítottak. A szem íriszét körülvevõ gyûrûbõl származó õssejtek felhasználásával létrehozott szaruhártyák legalább tíz éven át lehetõvé tették a látást.

    A szaruhártya általában maga gyógyítja sérüléseit ezen õssejtek segítségével, ám egyes égési sérült pácienseknél a terület oly mértékben roncsolódik, hogy képtelen erre a feladatra.

  • Egyetlen gén blokkolása segíthet a gerincsérüléseken

    Egyetlen gén kikapcsolása megelõzheti annak a károsodási folyamatnak az elindulását, amely lebénítja a gerincsérült embereket - közölték szerdán amerikai kutatók.

    Egy elterjedt, generikus diabétesz elleni szer használatát ajánlják a tudósok a génkikapcsoló technikával kombinálva. Úgy vélik, hogy ezzel megelõzhetõ a gerincsérülés utáni nagyobb károsodás, sõt a megközelítést alkalmazhatnák szélütésen vagy traumás agysérülésen átesett embereknél is.

  • Mi válthatja ki a migrénünk?

    A fejfájás talán az egyik leggyakoribb betegség, az emberek körülbelül 40 százaléka szenved a gyakori úgynevezett tenziós fejfájásban, amikor lüktetõ vagy szorító fájdalmat érzünk. A körülbelül egymillió magyar migrénben szenvedõ helyzete azonban sokkal rosszabb, sokan napokig képtelenek ellátni mindennapi feladatukat migrénes roham esetén. A migrén általában egyoldalú, lüktetõ fejfájással, továbbá hányingerrel, szédüléssel, zsibbadással, nyaki fájdalommal jár, de számos más tünet, például hallucinációk is felléphetnek.

  • Szoros összefüggés van az irodai munka és az elhízás között

    Az irodában töltött hosszú munkaórák nem csupán a pénztárcánkat dagaszthatják fel, de testsúlyunkat is jelentõsen megnövelhetik - derült ki a kanadai Montreali Egyetem munkatársinak új tanulmányából.

    Az elmúlt három évtized során az irodai alkalmazottak fokozatosan egyre lustább és mozgásszegényebb életmódra váltottak és ez valószínûleg nagy szerepet játszik az elhízottak arányának növekedésében is. "Az emberek ma sokkal egészségesebben táplálkoznak és többet mozognak mint az 1970-es években, azonban az elhízottak aránya továbbra is folyamatosan növekszik."

  • Ősszel is szenvedhetünk az allergiától

    Ősszel is szenvedhetünk az allergiátólA nyár elmúltával még sajnos nem ér véget az allergiaszezon. A legagresszívebb gyomnövények szeptemberben (sőt, októberben is) virágoznak, többek között kellemetlen orrdugulást okozva. Az allergiás rinitisz, azaz a szénanátha a gyermekek 5 százalékát, a felnőttek 15 százalékát érinti. Az allergén (a pollen) hatására hisztamin szabadul fel a szervezetben, és ez a megfázáshoz hasonló tüneteket okoz: viszket és bedugul, vagy éppen folyik az orrunk, viszket a garatunk és a szemünk, könnyezünk.

  • A stressz hatására cukorbetegség alakulhat ki

    Mára már bizonyított tény, hogy stressz hatására idõ elõtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy minden stresszel élõ ember elõbb-utóbb diabéteszes lesz, csupán azt, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg más kockázati tényezõk is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövõdmények is kialakultak. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség elsõ, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebbõl a szempontból.

  • Az alvás közbeni beszéd az alvászavar egy fajtája

    Az alvás közbeni beszéd az alvászavar egy fajtájaAz alvás közbeni beszéd nem más, mint a paraszomnia (alvászavar) egy fajtája. Az esetek többségében az álmában beszélő nem veszélyes, bár előfordulhat, hogy a hallgató durvának és vulgárisnak találja. Az álmukban beszélők 30 másodpercnél nem beszélnek tovább, de egy éjszaka alatt több beszéd-periódusuk is lehet. Az éjszakai beszéd állhat csak dünnyögésből, egyszerű hangokból, vagy akár hosszabb, összefüggő mondatokból is. Az álmában beszélő általában csak magában, magának beszél, ám néha akár hosszabb társalgást is folytathat másokkal.

  • A vitamin nem véd a rák ellen

    Budapest - Világszerte sokan szednek különbözõ vitaminokat - a legtöbben C- és E-vitamint - remélve, hogy azok megelõzik a súlyos betegségeket, például a rosszindulatú daganatok megjelenését, ám úgy tûnik, hiába.

    Az Amerikai Orvosszövetség nagy tekintélyû hetilapja, a JAMA két nagy vizsgálat eredményeit közölte a minap, és ezek nem igazolták sem a vitaminok, sem a szintén szépreményû szelénium rákot megelõzõ hatását.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • Kopaszodás mizéria

    A férfiak jórészének megkeseríti az életét, amikor hajkoronájuk megállíthatatlanul hullásnak indul, kinek jobban, kinek kevésbé, kinek hamarabb, kinek késõbb, de a legtöbb férfi életében valamikor beindul az egyre magasodó homlok, vagy a fejtetõ fedetlenné válásának folyamata. A kopaszodás leggyakoribb okozója a hormonokban és magában az emberben hordozott genetikai tényezõkben kereshetõ, ám számos egyéb oka is lehet.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • A szívgyógyszer csökkenti a csonttörést

    Memphis - A szívelégtelenség kezelésére használatos egyik készítményt, a spironolaktont szedõ betegek között lényegesen ritkább a csonttörés, mint a gyógyszerrel nem kezelt szívbetegek csoportjában. A vizsgálat eredményeit a szívgyógyászat vezetõ folyóirata, az Amerikai Szívgyógyászok Kollégiumának lapja közölte. Elõfordul, hogy valamilyen betegség gyógyítására sikeresen alkalmazott készítmény szedését azért kell abbahagyni, mert mellékhatás lép fel. Most olyan mellékhatásról számolt be a szaksajtó, mely nem hátrányos, hanem igen kedvezõ eredménnyel jár.

  • Dadogós, akit annak hisznek

    A beszédhibák egy része inkább azt zavarja, aki hallja õket. A dadogás azonban más, az magát a dadogót is kínos, szégyellni való helyzetbe hozza, sokak szemében nevetségessé teszi. A logopédus azt állítja: személyre szabott gyógymóddal nemcsak a lelki sérülések kerülhetõk el, vagy legalább enyhíthetõk, hanem sok esetben maga a dadogás is megszüntethetõ.

    - Ahány dadogó van, annyiféle dadogás létezik - állítja Schmidtné Balás Eszter logopédus, aki szerint az esetekben mindössze annyi a közös - akár kisebb, akár nagyobb gyerek, olykor felnõtt a páciens -, hogy nem tudnak folyamatosan beszélni.

  • Minden magas vérnyomást hatásosan kell csökkenteni

    Budapest - A magas vérnyomás betegség szempontjából nincs különbség nõk és férfiak között: ha a vérnyomás emelkedett, mindkettõnek eredményes kezelésre van szüksége. Ausztrál kutatók 31 nemzetközi vizsgálat adatainak összesítésével kapott eredményeiket az Európai Szívgyógyász Társaság tudományos folyóiratában közölték.

    Évtizedek óta ismételten föllobbanó vita tárgya: van-e különbség bizonyos szívbetegségek megjelenésében, jelentõségében férfiak és nõk között.