rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A feldolgozott húsok növelhetik a rákkockázatot

  • Share on Tumblr

    Ausztrál kutatók megállapítása szerint nagyobb lehet a petefészekrák kockázata azoknál a nõknél, akik sok feldolgozott húst - például szalámit, virslit - esznek, és kisebb azoknál, akik sok halat.

    A vörös húsok fogyasztása és a rákkockázat között nem találtak összefüggést a brisbane-i Queensland Intézet kutatói, a sok szárnyashús étrendbe iktatása pedig csak kis mértékben csökkentette a nõknél a petefészek rákjának elõfordulását.

    Az American Journal of Clinical Nutrition címû szakfolyóiratban közzétett tanulmányban több mint 2000, petefészekrákkal diagnosztizált és 2200 egészséges nõ adatait elemezték újra. Az adatok korábbi vizsgálatokból származtak és tartalmazták a nõk étrendjére vonatkozó információkat is.

    A kockázat abszolút értékében ugyanakkor nem találtak nagy különbséget. "Ausztráliában annak kockázata, hogy egy nõnél 75 éves kora elõtt petefészekrák fejlõdik ki 1 százalék, ha sok feldolgozott húst eszik, míg 0,8 százalék, ha keveset" - közölte Penny Webb kutatásvezetõ.

    Több elmélet van arra vonatkozóan, hogy miként befolyásolja a feldolgozott húsok fogyasztása a rákkockázatot, ám eddig bizonyíték nincs a teóriákra. A szakemberek mindenesetre azt javasolják, hogy a szokásos étrendi tanácsokat kövessék a nõk: sok hal és szárnyas, kevés vörös és feldolgozott hús, és természetesen illesszenek sok gyümölcsöt és zöldséget étrendjükbe.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Fokozott elõvigyázatossággal használjuk a vény nélküli köhögés és megfázás elleni szereket?

    A recept nélkül kapható köhögés és megfázás elleni szerek gyártói „fokozott elõvigyázatosságból” azt javasolják, hogy négy évnél fiatalabb gyerekeknek ne adjuk ezen szereket. A gyógyszergyárak ezentúl biztonsági csomagolást alkalmaznak majd és új mércéket mellékelnek a termékekhez.

    Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal (FDA) átdolgozza a recept nélküli szerek hetvenes években írott kódexét, amely meghatározza, hogyan dobható piacra az adott gyógyszer. Az új kódexben az újabb kutatásokat is figyelembe veszik majd.

  • A depressziós felnõttek többet dohányoznak

    A depresszióban szenvedõ felnõttek kétszer nagyobb valószínûséggel dohányoznak és többet is, mint a nem depressziós emberek - mutatta ki egy szerdán közzétett amerikai tanulmány.

  • A balkezesek sokkal gátlásosabbak, és gyakrabban jönnek zavarba?

    Egy skót kutatás szerint a balkezesek sokkal gátlásosabbak, és gyakrabban jönnek zavarba, mint a jobbkezesek. Egy viselkedési teszttel az önuralmat és a lobbanékonyságot vizsgálták a dundee-i Abertay Egyetem kutatói.

    A jobbkezesekhez képest a balkezesek nagyobb mértékben értettek egyet az olyan kijelentésekkel, mint „Aggódom, hogy hibát vétek.”, illetve „A kritika vagy a szidás eléggé bánt”. A tesztek alapján a nõk visszahúzódóbbnak bizonyultak, mint a férfiak.

  • Az óraátállítás hatása az egészségünkre

    Minden ember saját belsõ óráját követi. Ez határozza meg, hogy milyen ritmusban éljük napjainkat. De mi történik, ha a belsõ és a külsõ óra összhangja megszûnik?

  • Francia akcentust okozott a migrén-roham egy brit nõnél

    Egy súlyos migrén-rohamot követõen francia akcentussal ébredt egy angol nõ. A 49 éves Kay Russel a Gloucester Echo nevû helyi lapnak elmondta, januári rohama óta szenved az úgynevezett idegen akcentus szindrómában.

  • Gyakran végzõdik halállal a beültetett defibrillátor lökése

    Boston - A bõr alá beültetett defibrillátor elsõ elektromos lökése, azaz a páciens elsõ automatikus újraélesztése után hatszor nagyobb a halál valószínûsége - állapították meg amerikai kutatók.

  • Tanulmány: nem az elektronikus eszközöktõl fáj a kamaszok feje

    Nem találtak kapcsolatot az elektronikus eszközök használata és a serdülõk fejfájása között német kutatók.

  • Tanulmány: a pszichopaták agya bármi áron jutalmat keres

    A kórosan erõszakos emberek agya úgy lehet huzalozva, hogy saját vagy mások életét veszélyeztetve is keresi a jutalmat - vetették fel amerikai kutatók.

  • Hatékony a hiperaktív felnõtteknél a viselkedésterápia

    Kognitív viselkedésterápiával jelentõsen enyhíthetõk a figyelemhiányos hiperaktivitászavar (ADHD) tünetei felnõtteknél egy amerikai kutatás szerint. Amennyiben megtanulják tudatosan kezelni problémáikat, az érintettek kétharmadának legalább harminc százalékkal csökkentek a panaszai.

  • Illegális vérkereskedelem Bulgáriában

    Virágzik az illegális vérkereskedelem Bulgáriában. Az állami kórházak nem rendelkeznek elegendõ tartalékkal, ezért egy liter vér ára a feketepiacon elérheti akár a 200 eurót (kb. 52 400 forint) is.

    A vér tiltott kereskedelmében orvosok és más kórházi dolgozók is részt vesznek Európa egyik legszegényebb országában. Az állami kórházakban a betegektõl évek óta igazolást kérnek arról, hogy hozzátartozóik elõzetesen adtak vért. A tervezett mûtéteknél a betegnek annyi leadott vért kell igazolnia, amennyi a mûtétjéhez szükséges lehet - bár a sürgõsségi mûtéteknél nincs ilyen követelmény.

  • Varjúháj - gyógynövény

    Varjúháj - gyógynövényA varjúháj a varjúhájfélék családjába tartozó nemzetség, amelybe világszerte több mint 500 faj tartozik. Magyarországon a borsos varjúháj és a hatsoros varjúháj meglehetősen gyakori. Fokozza az állóképességet és az erőnlétet. Erősíti az immunrendszert, amellett fájdalomcsillapító hatású. Serkenti az agyműködést, lassítja az agy elöregedését és segít a szexuális problémák megoldásában. Védi a szívet, jó hatású a keringési rendszerre és rákellenes hatású. Cukorbetegeknél, serkenti az inzulin képződését, illetve növeli az inzulinérzékenységet.

  • A mellrákra hajlamosító gént nem befolyásolja az életmód

    Az emlõrákra hajlamosító gént nem befolyásolja az életmód, amelynek káros elemei amúgy növelhetik a betegség kockázatát a nõknél - derült ki egy frissen ismertetett tanulmányból.

  • Már négy áldozata van a kergemarhakór emberi változatának

    A spanyol kormány megerõsítette, hogy a kergemarhakór emberi változata már negyedik áldozatát szedte az országban: ezúttal egy asszony halt meg Kasztília és León észak-nyugati részén.

    Spanyol hírügynökségek szerint a 64 éves asszony annak a 41 éves férfinek az édesanyja volt, aki korábban szintén az agysorvasztó betegségben vesztette életét. Az egészségügyi minisztérium szerint laboratóriumi tesztek igazolták, hogy az asszony Creutzfeldt-Jakob-szindrómában szenvedett, mely a marha szivacsos agysorvadás, vagy kergemarhakór emberi megfelelõje.

  • Egyetemisták és fõiskolások véradó versenye

    A tízmillió lakoshoz képest kevés, mindössze 80 ezer a fiatal, 18-30 év közötti véradó Magyarországon; ezért az idén is megrendezik a felsõoktatási intézmények közötti donorversenyt.

    Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke elmondta: a szervezet a vérellátó szolgálattal, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával és a Nyíregyházi Fõiskolával közösen harmadik alkalommal hirdette meg a egyetemisták és fõiskolások véradó versenyét, amely csaknem a tanév végéig, 2009. május 16-ig tart.