rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A D-vitamin pótlása télen

  • A D-vitamin pótlása télenA téli időszak beköszöntével nemcsak a napsütés lesz kevesebb, hanem ezzel együtt csökken a szervezetünkben a D-vitamin-szintje is. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez. A D-vitamin (kalciferol) legoptimálisabb forrása a napfény, amelyből ilyenkor nincs részünk túl sokban. A testünk képes megtermelni a számára szükséges D-vitamint az UVB-sugarakból - ehhez elegendő naponta körülbelül 20 percet a napon tölteni.

    Szerencsére ezt a vitamint megfelelő táplálkozással is bevihetjük a szervezetünkbe, éppen ezért különösen a téli hónapokban érdemes odafigyelni arra, hogy minél több magas D-vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasszunk.

    Tojás:
    Egy tojássárgája körülbelül hét százalékát tartalmazza a napi szükséges D-vitamin-mennyiségnek, és a benne lévő zsír segíti a felszívódást is. Ajánlások szerint egy egészséges ember nyugodtan elfogyaszthat napi egy vagy két tojást anélkül, hogy aggódnia kellene a koleszterinszintje miatt. Együk tehát bátran például reggelire, vagy főve, salátába keverve!


    Zsíros halak:
    Lazac, hering, tonhal - mind remek források. A D-vitamin zsírban oldódik, így ezek az ételek a felszívódását is nagyban megkönnyítik. Hetente legalább kétszer 150 grammnyi mennyiséget érdemes belőlük fogyasztani.

    D-vitaminnal dúsított ételek:
    Ezt a vitamint gyakran adják hozzá tejhez, narancsléhez, gabonakészítményekhez és kenyérhez is - érdemes átvizsgálni a csomagolásokat, és időről időre enni vagy inni ilyesmit. Szakértők szerint a kalciferol szinte az egyetlen olyan vitamin, amelyből időről időre érdemes lehet táplálékkiegészítő formájában is nagyobb mennyiséget bevinni a szervezetbe.

    Tabletta:
    A téli időszakban néhány héten, hónapon át szedhetünk D-vitamint tabletta vagy kapszula formájában is. Így lehetünk a leginkább biztosak benne, hogy bejut a szervezetünkbe a szükséges mennyiség.



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A helyes fogápolás szabályai

    A helyes fogápolás szabályai Olyan fogkefét vásároljon, melynek a nyele nem csúszik, és ügyeljen arra is, hogy passzoljon a kézbe. Azért jók a kisfejű fogkefék, mert azokkal a fogsor sarkait és a szegleteit könnyebben elérheti. ehetőleg közepesen erős sörtéjű kefét válasszon, a szabadon lévő fognyakat lágy sörtéjűvel tisztítsa, erős sörtéjű fogkefét, csak makacs foglepedék eltávolítására használjon. Műanyagsörtéjű fogkefét használjon: a természetes sörték ugyanis hamar szétállnak, nem tartósak, ezáltal a baktériumok is könnyebben megtelepedhetnek, illetve felsértheti a fogínyt.

  • Rosszul állunk a szájhigiénia terén

    A hazai gyakorlat szerint csak akkor fordulunk orvoshoz, amikor már valami komoly problémánk, pl. tartós és elviselhetetlen fogfájásunk van. A szájhigiénia elhanyagolása súlyos betegségeket okozhat, hiszen a szájban lévõ baktériumok megtapadnak a fog felszínén, s néhány nap alatt a bakteriális lepedék megkezdi áldásosnak nem éppen nevezhetõ munkáját. Az íny közelében lévõ baktériumok gyulladásokat okozhatnak. Ennek általános tünete az ínyvérzés, ínyfájdalom és a rossz lehelet. Erre a betegek többsége a fogmosás elkerülésével, szüneteltetésével reagál.

  • A fiatalokat el kell rettenteni az alkoholfogyasztástól!

    "A szülõknek minden erejüket latba kell vetniük, hogy elvegyék gyermekeik kedvét az alkoholfogyasztástól, különösen a téli szünetben, amikor a fiatalok hajlamosak összejárni iszogatni - nyilatkozta Shirley Malcolm az AAAS oktatási és emberi erõforrásokkal foglalkozó osztályának vezetõje.

    A szakember szerint az egyik legjobb módszer az elrettentés: a szülõknek meg kell értetniük gyermekeikkel, hogy az alkohol milyen nagymértékben káros a fejlõdésükre. A tudósok korábban azt gondolták, az emberi agy fejlõdése már a kamaszkor elõtt befejezõdik.

  • A stressz is nehezítheti az allergiások életét

    Új kutatások szerint az allergiások helyzetén nem csak az állatszõr és a pollen ronthat, hanem a lelki megterhelés és a stressz is. Egy nemrég közzé tett tanulmány szerint minél nagyobb stressznek vagyunk kitéve, annál hevesebbek lesznek az allergiás reakciók.

    "Kutatásaink szerint egyértelmû összefüggés mutatható ki az allergiás reakciók és az életünkben jelen lévõ stressz mértéke között" - nyilatkozta Dr. Janice Kiecolt-Glaser, az Ohio Állami Egyetem Egészségügyi Központjának munkatársa.

  • Csökken egyes örökletes betegségek elõfordulása a géntesztek bevezetése óta

    Csökkenõben van az örökletes betegségek elõfordulása, sõt némelyik szinte eltûnt az Egyesült Államokban, mert egyre több embernél végeznek genetikai vizsgálatot a gyermekvállalás elõtt.

    A cisztás fibrózissal, Tay-Sachs-szindrómával és más kevésbé ismert, ritkán elõforduló örökletes rendellenességgel született gyerekek száma csökken, mióta a genetikai tesztelés szélesebb körben elterjedt - vonta le a következtetést az Associated Press amerikai hírügynökség genetikusok és orvosszakértõk megkérdezése után.

  • Mennyit használt a védõoltás? - Számvetés influenzajárvány közben

    Az egészségügyi szakemberek elõre jelezték: lesz influenzajárvány az idén is, akár világjárvány is kialakulhat. Ezért érveltek a megelõzést segítõ oltószer igénybevétele mellett, s még most, a járvány kellõs közepén is ajánlják a védõoltást. Uniós programba kapcsolódva vizsgálják nálunk is: mi a megelõzõ céllal beadott injekciók gyakorlati hozadéka.

    Dr. Molnár Kornélia, az országos tisztifõorvos helyettese szerint amikor országos járványról beszélünk, mint most is, az pontosabban azt jelenti, hogy az ország jelentõs részén tombol az influenza.

  • A világ elsõ teljes arcátültetését végezték Spanyolországban

    A világ elsõ teljes arcátültetése volt a mûtétet végzõ kórház állítása szerint egy 2010 márciusi spanyolországi transzplantáció.

    A sikeres arcátültetést 2010 március 20-án végeztek a barcelonai Vall d'Hebron Egyetemi Klinikán. Az eljárás egy 30 fõs stáb részvételével 22 órán át zajlott. Az orvoscsapatot vezetõ Joan Pere Barret elmondta: a férfi beteg arca balesetben olyan súlyosan roncsolódott, hogy a páciens alig tudott lélegezni, nyelni és beszélni, ezért teljes arcátültetésre szorult.

  • Ezek a tavaszi tompultság okai

    Ezek a tavaszi tompultság okaiA nem megfelelő táplálkozás, a túl kevés alvás és a változékony, egyre melegebb időjárás mind hozzájárulhat a tavasz érkezésével elhatalmasodó tompultság érzéséhez. 1. Túl kevés alvás: A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat. Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

  • A migrén növeli az agyi érkatasztrófa kockázatát

    A migrénben szenvedõ emberek esetében az átlagos népességhez viszonyítva a duplája az érelzáródás miatt kialakuló stroke kockázata - állítják amerikai kutatók, akik eredményeikrõl az American Journal of Medicine címû orvosi folyóiratban számoltak be.

    Az agyi érkatasztrófa, a stroke leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de kiválthatja a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is.

  • Robot tágítja a beszûkült koszorúeret

    Nemsokára a friss infarktus miatt a szívkatéteres laboratóriumba szállított beteg koszorúerét robot segít kitágítani, a szakorvos pedig a vezérlõpultban ülve végzi a beavatkozást. Az elsõ nyolc, robot közremûködésével végrehajtott koszorúér-tágítás kiválóan sikerült és jövõre indul ezzel a technikával, több szakintézetben a PRECISE vizsgálat a módszer rendszeres, mindennapos használatának kidolgozására. Évtizedekkel ezelõtt a heveny szívinfarktus kezelése a szükséges gyógyszerek adásán kívül azt jelentette, hogy hetekig kellett az ágyban feküdni, szinte mozdulatlanul, hogy a beteg szívet kíméljék.

  • A lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet?

    A lifthasználat helyetti lépcsõzés meghosszabbíthatja az életet - vonták le svájci kutatók a következtetést egy minikísérlet alapján.

    A lifthasználat és a mozgólépcsõ használatának betiltása jobb erõnléthez, kevesebb testzsírhoz, karcsúbb derékhoz és a vérnyomás csökkentéséhez vezetett a szakemberek által 69 ember bevonásával végzett vizsgálat során. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékkal csökken a korai halálozás kockázata bármi okból - állapította meg a Genfi Egyetem szakértõi csoportja.

  • Hasznos tippek allergiásoknak

    Hasznos tippek allergiásoknakHa allergiára utaló panaszaink vannak, még mielőtt különböző kezelésekbe fognánk, vizsgáltassuk ki magunkat allergológus szakorvossal, mert nem minden fura panasz hátterében áll allergiás mechanizmus. Ha szakorvos mondja ki az allergia diagnózisát, törekedni kell közösen az allergének, a kiváltó okok felderítésére. Ez nem minden esetben sikerül, még szakorvos segítségével sem. Ilyen esetben próbáljuk megfigyelni a legaprólékosabban a helyzeteket, a helyeket, a körülményeket, amikor ezek a bizonyos tünetek megjelennek.

  • Visszafordítható a hirtelen őszülés?!

    Visszafordítható a hirtelen őszülés?!Elképzelhető, hogy hamarosan visszanyerhetik természetes hajszínüket azok, akik egy betegség vagy rendkívüli stresszhelyzet miatt őszültek meg. Egy új eljárásnak köszönhetően képesek visszafordítani a folyamatot. A Manchesteri Egyetem, valamint a németországi Lubeck egyeteme kifejlesztett egy olyan eljárást, amelynek során egy molekulával stimulálják a haj pigmentjének termelődését. A kutatócsoport létrehozott egy olyan molekulát, a K(D)PT-t, amely nagyon hasonlít ahhoz a hormonhoz, amely a haj pigmentjének termelését, a melaninképződést segíti elő.

  • Évtizedekkel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások Alzheimer-kórban

    Amerikai tudósok egy csoportja bejelentette, hogy az Alzheimer-kórban szenvedõk esetében már több évtizeddel a betegség elõtt kimutathatók neurodegeneratív elváltozások, beleértve a tanulmányi eredményeket is.

    Azok a betegek, akik haláluk elõtt elbutultak, vagy a boncolás megerõsítette az Alzheimer-kór jelenlétét és az átlagnál kisebb a fejméretük, fiatal korukban jelentõsen elmaradt a tanulmányi eredményük társaikétól.