rss
adó 1 százalék gyermekvédelem támogatása adóbevalláskor
  • A D-vitamin pótlása télen

  • A D-vitamin pótlása télenA téli időszak beköszöntével nemcsak a napsütés lesz kevesebb, hanem ezzel együtt csökken a szervezetünkben a D-vitamin-szintje is. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez. A D-vitamin (kalciferol) legoptimálisabb forrása a napfény, amelyből ilyenkor nincs részünk túl sokban. A testünk képes megtermelni a számára szükséges D-vitamint az UVB-sugarakból - ehhez elegendő naponta körülbelül 20 percet a napon tölteni.

    Szerencsére ezt a vitamint megfelelő táplálkozással is bevihetjük a szervezetünkbe, éppen ezért különösen a téli hónapokban érdemes odafigyelni arra, hogy minél több magas D-vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasszunk.

    Tojás:
    Egy tojássárgája körülbelül hét százalékát tartalmazza a napi szükséges D-vitamin-mennyiségnek, és a benne lévő zsír segíti a felszívódást is. Ajánlások szerint egy egészséges ember nyugodtan elfogyaszthat napi egy vagy két tojást anélkül, hogy aggódnia kellene a koleszterinszintje miatt. Együk tehát bátran például reggelire, vagy főve, salátába keverve!


    Zsíros halak:
    Lazac, hering, tonhal - mind remek források. A D-vitamin zsírban oldódik, így ezek az ételek a felszívódását is nagyban megkönnyítik. Hetente legalább kétszer 150 grammnyi mennyiséget érdemes belőlük fogyasztani.

    D-vitaminnal dúsított ételek:
    Ezt a vitamint gyakran adják hozzá tejhez, narancsléhez, gabonakészítményekhez és kenyérhez is - érdemes átvizsgálni a csomagolásokat, és időről időre enni vagy inni ilyesmit. Szakértők szerint a kalciferol szinte az egyetlen olyan vitamin, amelyből időről időre érdemes lehet táplálékkiegészítő formájában is nagyobb mennyiséget bevinni a szervezetbe.

    Tabletta:
    A téli időszakban néhány héten, hónapon át szedhetünk D-vitamint tabletta vagy kapszula formájában is. Így lehetünk a leginkább biztosak benne, hogy bejut a szervezetünkbe a szükséges mennyiség.



    Forrás: www.hazipatika.com


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Bemelegítéssel sportsérülések és késõbbi ízületi bántalmak is megelõzhetõk

    A sportolás elõtti bemelegítés fontosságára hívta fel a figyelmet egy brit tanulmány, amely szerint a megfelelõ felkészüléssel számos sérülés és az esetleges késõbbi ízületi bántalmak is megelõzhetõk. A szakemberek szerint az embereknek alaposan át kellene mozgatniuk magukat mielõtt bármilyen sporttevékenységbe kezdenek. Az ízületi betegségekkel kapcsolatos kutatásokat támogató Arthritis Research UK ezért azt tanácsolta a síelõknek, hogy már jó pár héttel az elsõ hó leesése elõtt kezdjék formába hozni a lábizmaikat, hogy csökkentsék a ficamok, húzódások és törések kockázatát.

  • Hajhullás okai és kezelése

    Hajhullás okai és kezeléseNőknél hormonális változások és stressz is hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége. Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek is.

  • A rossz koleszterin szintjét lehet csökkenteni, a jó koleszteriné pedig emelhetõ

    Megfelelõ étrendi változtatásokkal nemcsak a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét lehet lejjebb vinni, hanem telítetlen zsírok fogyasztásával még a "jó" HDL koleszterin értéke is emelhetõ - állapították meg kanadai táplálkozáskutatók.

    A koleszterin zsírnemû anyag és nélkülözhetetlen eleme az élõ sejteknek. Több változata, formája van, és ezek szerepe jelentõsen különbözik. A "rossz" LDL koleszterin a vérben könnyen oxidálódik és rátapad az ütõerek falára.

  • Az alaszkai eszkimóknak is ártalmas a cigi

    New York - Az inuitok étrendjében szereplõ telitetlen zsírsavak védenék az ereket, a dohányzás elterjedése viszont fokozza a koszorúérbetegség kockázatát. Amerikai kutatók vizsgálatának eredményei szerint egyelõre gyõzött a cigaretta.

    A GOCADAN betûszóval jelölt tanulmány 2000-ben indult. Ezernél több alaszkai inuitot kértek meg arra, hogy vegyen részt a vizsgálatban, amelyben az együttmûködõk genetikai alapját, étkezését, életvitelét követik nyomon és ultrahangos módszerrel mérik a fontos verõerekben az érelmeszesedés kialakulásának mértékét.

  • Életet menthet a fogmosás?

    Dr. Gary Bouloux szájsebész épp egy bölcsességfog eltávolítására készült egy fogóval, mely úgy néz ki mint egy ezüst harapófogó. "Minden rendben" - nyugtatja betegét, majd hangos reccsenés kíséretében eltávolítja a hölgy ínyébõl a fehér õrlõfogat. "Erõsek a csontjai." - mondja a szótlan betegnek - "Sosem lesz combnyaktörése." Ráadásul valószínûleg megmenekül a szívbetegségektõl is.

    Elméletben az ínybetegség miatt tönkrement fog kihúzásával csökkentették a szájüregben levõ gyulladt és fertõzött területeket, mely az egész test gyulladásos állapotát is csökkenti, így kevésbé áll fenn a szívbetegség kialakulásának kockázata - mondta Bouloux, az atlantai Emory Egyetem adjunktusa.

  • A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezet

    A tartós alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezetA szakemberek szerint most először sikerült azt bizonyítani, hogy az alváshiány az agysejtek elvesztéséhez vezethet. Egerekkel folytatott kísérletek szerint a hosszan tartó alváshiány bizonyos agysejtek 25 százalékának elhalásához vezet. Az alváshiány sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint korábban gondolták, az agysejtek elhalását okozhatja. Ha ez igaz az emberek esetében is, haszontalan lehet bepótolni a kevés alvást. A kutatók az egereket ébren tartották, hogy előidézzék a modern életben előforduló helyzeteket.

  • A jó és a rossz szénhidrát

    Fogyókúra-programigazgatók és táplálkozástudósok tucatjával állítják össze a szénhidrátban szegény, vagy sok szénhidrátot tartalmazó étrendeket. Ám nem csak az számít, hogy mennyi szénhidrátot eszünk, hanem az is, hogy a sokféle szénhidrátból mit fogyasztunk és milyen arányban.

    Dr. Matos Lajos szívgyógyász professzor foglalja össze: miért fontos, hogy étkezéskor figyelemmel legyünk a különféle szénhidrátoknak a szervezetre gyakorolt hatására.

  • Megérné meggyógyítani a rákbetegeket

    gyógyulást segíteni!

    Budapest - Miközben gyógyszerkiadásunk megfelel az európai átlagnak, rákgyógyításra feleannyit se költünk mint az unióban általában, a legújabb készítményekhez való hozzáférésben pedig sereghajtók vagyunk.

    Ezek a fõ megállapításai annak a nemzetközi kutatásnak, amelyben az országok gyógyszerhez való hozzáférését, a rákbetegség társadalmi terheit, elõfordulási és halálozási adatait vetették össze a kutatók.

  • Az ízeket és az illatokat már újszülöttként felismerjük

    Az újszülöttek felismerik azokat az ízeket, amelyeket magzati korukban még az anya méhén belül kaptak táplálékul - állapították meg francia kutatók.

    Az eredmények alapján a tudósok arra következtetnek, hogy az anya étrendje hatással lehet gyermeke érzékelésének fejlõdésére, arra, hogy késõbb milyen ételeket fog szeretni. A francia tudósok 24 babát és édesanyjukat tesztelték. A mamák fele tíz napon keresztül ánizsos süteményt evett a szülés várható idõpontja elõtt.

  • Az alkalmi tivornyák ronthatják az alkohol szívvédõ hatását

    Míg a mértékletes ivást az egészségesebb szívvel kapcsolták össze kutatások, egy friss tanulmány azt jelzi, hogy ezek az elõnyök eltûnnek, ha valaki idõnként túlzottan kirúg a hámból.

    Tizennégy korábbi vizsgálat adatait elemezve kanadai kutatók megállapították, hogy azoknál, akik gyakran sokat ittak, 45 százalékkal nagyobb valószínûséggel fordultak elõ koronáriás szívbetegségek, amelyeknél lerakódások keletkeznek a szív artériáiban, akadályozva a vér áramlását, ezáltal pedig a szív oxigénellátását.

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • A több jó koleszterin nem biztos, hogy mindig jó az egészségnek

    Az érelmeszesedés kifejlõdése ellen a "rossz" LDL koleszterin vérszintjét igyekeznek az orvosok gyógyszerekkel csökkenteni, ám még nincs hatásos készítmény a "hasznos" HDL koleszterin mennyiségének növelésére. A gond az, hogy vannak emberek, akiknek a "hasznos" koleszterin sem igazán jó - derült ki az Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology szakfolyóirat májusi számában megjelent tanulmányból. A koszorúerek szûkülete úgy indul, hogy zsíros anyag rakódik le a belsõ érfalon. A zsíros párnácskák fokozatosan nõnek, mind jobban beszûkítik az eret és gátolják a véráramlást.

  • A napégés fokozza a bőrbetegségek kialakulását

    A napégés fokozza a bőrbetegségek kialakulásátA napégést okozó intenzív napfényhatás fokozza bizonyos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezek közé tartoznak a fertőzések, a bőr korai öregedése és a bőrrák. A napégés kezelése nem gyógyítja meg a bőrt, illetve nem akadályozza meg a bőr károsodását, de csökkentheti a fájdalmat, a duzzadást és a kellemetlenséget. A napégés jellemző módon néhány napon belül önmagától is meggyógyul, de bizonyos házi praktikákat is jótékony hatásúak lehetnek. Hasznosak a vény nélkül kapható gyulladáscsökkentő gyógyszerek, a hideg vizes borogatás, illetve az aloe vera tartalmú készítmények is.

  • A napfényvitamin további elõnyeirõl

    Chicago - A D-vitamin hiányos emberek nagyobb valószínûséggel halnak meg korábban, mint azok, akiknek vérében több az úgynevezett napfényvitamin - közölték osztrák kutatók.

    A grazi egyetem kutatóinak tanulmánya azt mutatja, hogy a bármely okból bekövetkezõ halálozás nagy mérékben összefügg a D-vitamin mennyiségével a szervezetben.

    Testünk a napfény hatására állítja elõ a D-vitamint, ezért napfényvitaminnak is nevezik.