Mai ismereteink alapján a méz közel 70-féle gyógy-, és fiziológiai hatással bír. A méz kiváló csemege, ám jó tulajdonsága nem csak ebben rejlik. Az aranysárga ragacsos folyadék ugyanis az egyik legrégebbi természetes gyógyhatású finomság – a sumérek, egyiptomiak, görögök egyaránt hódoltak pozitív tulajdonságai előtt. A mézzel (illetve egyéb méhészeti termékekkel) való gyógyításnak külön neve is van: ez az apiterápia. A természet eme édes adománya négyötödrészt glükózból és fruktózból áll, ám még így is fér bele mindenből, ami jó: 
Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért! Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06
Antiszeptikus, vagyis baktériumölő hatását már rég óta ismerték: a háborúk során sebek fertőtlenítésére is használták. A középkor patikáiban már egy sereg betegség ellen kínálták. A népi gyógyászatban pedig szintén kihasználták már évezredek óta ezt az antiszeptikus hatást: fájdalomcsillapítóként és köptetőként a házipatikák szerves része. Gyógyhatása azonban csak a jól kezelt méznek van, amely természetes eredetű, nem melegített, nem manipulált. Baktériumölő hatását enzimei, magas káliumtartalma és aromaanyagai biztosítják.
Vízzel érintkezve a mézben hidrogén-peroxid szabadul fel, ami az elhalt szöveteket és baktériumokat feloldja. A PH-ja is savas, az sem kedvez a baktériumoknak, így minden együtt áll, ehhez a nagyszerű hatáshoz. A fertőtlenítéssel azonban még közel sem merültek ki a méz jótékony hatásai. A méz kedvezően hat az izomzat, s még a szívizomzat működésére is, jót tesz az emésztésnek, ugyanis tisztítja a vért, serkenti a vérkeringést és vérnyomáscsökkentő hatása is ismert. Magas energiatartalmának köszönhetően alkalmazható a fáradtság és különböző betegségek leküzdésében is. Egy kiskanál mézet elszopogatva pedig megnyugtathatjuk a stresszes idegrendszert is, ugyanis beindítja a szerotonin nevű hormon termelődését.