rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

    Stresszhelyzetben a szervezet mozgósítja az energiatartalékait, aktiválódik az idegrendszer, emelkedik a vérnyomás, feszült állapotban vannak az izmok - ilyenkor pedig több C-vitamint használunk el. Fokozott mértékben termelődnek az adrenalin és noradrenalin nevű stresszhormonok, márpedig ehhez is szükség van C-vitaminra. Ha nincs elég C-vitamin, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni a stresszt.

    A szervezet C-vitamin-igénye növekedik szellemi igénybevétel, stressz, dohányzás hatására. Ha tehát egy egyetemista vizsgára készül, vagy valaki munkát keres és állásinterjúkra jár, akkor fokozott szellemi igénybevételnek van kitéve, a rajta lévő nyomás stresszt okoz, és ha az illető még dohányzik is, akkor a szokásos C-vitamin-bevitel többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy megőrizze immunrendszere jó állapotát.


    Akik nagy stresszben élnek, azok gyengébb immunválaszt produkálnak a védőoltásokra, és járványok idején is nagyobb eséllyel és súlyosabban betegszenek meg. A stressz akadályozza a sebgyógyulást, illetve serkenti a gyulladáskeltő anyagok felszabadulását. Vizsgaidőszakban, stressz hatására gyakoribbá válnak a fertőzéses, lázas betegségek - mivel az immunrendszer hatékonysága csökken. Ezért fontos tehát, hogy támogassuk az immunrendszert C-vitaminnal.

    Ha nő a szellemi, lelki terhelés, akkor több káros, romboló anyag képződik a szervezetben - ennek semlegesítésére antioxidánsra van szükség, például C-vitaminra, amely hatékonyan erősíti az immunrendszert, megköti a szabad gyököket, védi a sejteket, gyorsítja a gyógyulást.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az intelligens férfiak spermaszáma magasabb és jobb minõségû?

    Amerikai veteránoktól gyûjtött adatok alapján úgy tûnik, az intelligensebb férfiak spermaszáma magasabb, a sperma minõsége pedig jobb, mint kevésbé intelligens társaik esetében.

    Az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériumának kutatói összesen 425 vietnámi veterán spermamintáját vizsgálták meg, majd ezt összevetették a katonák intelligenciatesztjeinek eredményeivel. A vizsgálatok szerint az intelligensebb férfiak spermája számban, minõségben és gyorsaságban is jobban teljesít, mint a kevésbé okosaké.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • A hajhullás okai és megelõzése

    A haj folyamatosan megújul, bizonyos idõszakokban, fõként õsszel és tavasszal intenzívebb hullást is tapasztalhatunk. Nõknél hormonális változások és stressz hatására is növekedhet a kihullott hajszálak mennyisége.

    Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nõ újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. A fejbõrt és a hajszálakat belsõleg is ápolni kell.

  • Amikor már mindennapos a hátfájás

    Amikor már mindennapos a hátfájásA hátfájás manapság sajnos már nem ritka: szinte népbetegséggé vált a probléma - mielőtt műtétre jelentkeznénk, gondoljuk át, hogy tehetünk-e magunkért valamit, hogy mégse legyen szükség a késre! A hátfájásra ma már nem lehet úgy tekinteni, mint egy átlagos és majd szépen elmúló problémára, több ember szenved tőle, mint hinnénk. A fejlett országokban a lakosság közel kilencven százalékának okoz mindennapos, kínokat a hát-, nyak- vagy derékfájdalom. A hátfájásnak számos oka lehet, és vannak esetek, amikor már csak a műtét jelent tartós megoldást.

  • Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkre

    Diétás mézeskalács: Az ünnepek alatt is figyelhetünk az egészségünkreA karácsonyi készülődés elengedhetetlen mozdulata a mézeskalács készítés. Ezek a kekszek nem csak finomak, de illatukkal karácsonyi hangulatot teremtenek közösen készítve együtt tölti az idejét a család, és már jó előre le lehet gyártani akár egy nagyobb adagot is, és dobozban eltehetjük az ünnepekre. Díszítésére is rengeteg variáció létezik, bárhogy is tálaljuk, mindenképpen sikert aratunk vele. A diétázók azonban legtöbbször erre az időre felfüggesztik az addig szigorúan betartott szabályokat, mondván, csak egyszer van karácsony egy évben.

  • Növeli a mellrák kockázatát a túlsúly

    Növeli a mellrák kockázatát a túlsúlyMivel ma Magyarországon évente 7500 nő szembesül ezzel a diagnózissal, az önvizsgálat, a korai felismerés és a helyes életmód jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mellrák önmagában nem halálos kór, csak akkor válhat azzá, ha áttéteket képez a szervezet más részein, bekerül a nyirokcsomókba, a tüdőbe vagy egyéb szervekbe. Ha bejut a véráramba vagy a csontokba, akkor valóban akár végzetes is lehet. Az áttétképződés azt jelenti, hogy terjed a daganat, és ha eléri a nyirokcsomókat, ellenőrizhetetlenné, fékezhetetlenné válhat. A korai felismerés a legjobb mód a terjedés megelőzésére.

  • Csökkenthetõ a zsíros ételek egészségkárosító hatása

    A vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben található vegyület megakadályozhatja a zsíros ételek egészségkárosító hatását – állítják az izraeli Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkatársai. Ahogy a benzin is jobban hajtja a motort a különbözõ adalékok hatására, úgy lehetne a túl zsíros ételek egészségre káros hatásait is csökkenteni. Dr. Joseph Kanner munkatársaival felfedezte, hogy a vörösborban, gyümölcsökben és zöldségekben természetesen megtalálható polyfenolok a zsíros ételekkel együtt fogyasztva csökkenthetik annak káros hatásait.

  • A zsíros koszt átállítja a biológiai órát

    A zsíros koszt nem csak azért hizlal, mert sok kalóriát tartalmaz, hanem azért is, mert a belsõ, biológiai órát átállítva megzavarja az étkezéssel összefüggõ enzimek és hormonok mûködésének idõrendjét. Az állatkísérletes tanulmány adatait az Endocrinology szakfolyóirat idei, elsõ száma közölte.

    Az élõ szervezet saját órája szerint szabályozza mûködését: ez zavarodik meg, amikor hatvan perccel elõre vagy hátra állítjuk idõmérõ óráinkat a nyári, illetve téli idõszámításra.

  • Nincs jótékony hatása a folsavnak és a D-vitaminnak, sõt még káros is lehet?

    A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítõk akár még ártalmasak is lehetnek.

    „Az eredmények megerõsítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” - mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.

  • A vese kezelése a szívet is védi

    Ha a súlyos vesemûködési zavarban szenvedõ betegeket a szokásos, heti háromszor végzett hemodialízis helyett hat alkalommal viszik kezelésre, szívük állapota mérhetõen javul. A fontos megfigyelésrõl készült tanulmányt a világ vezetõ orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine közölte.

    Ha a vese mûködésének mintegy 90 százaléka már kiesik, vagy veseátültetésre van szükség, vagy mûvesekezelésre, amíg megfelelõ, alkalmas vesét sikerül találni.

  • Bor és Egészség

    A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban ismerték, Mezopotámiában az asszírok és a babilóniaiak orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertõtlenítõ, fájdalomcsillapító és férfierõt fokozó szer. E népek a borba, ha gyógyszerként használták, mézet, gyógyfüveket, fûszereket vegyítettek. Az ókori Görögországban Asklepios a gyógyítás istene és Dionysos a bor és a mámor istene rokonok voltak, ami azért is érdekes, mert így a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a gyógyítás és a bor fogalmát.

  • Sugárkezelés helyett gyógyszerrel az idõsebb mellrákos betegeknél

    Sugárkezelés helyett gyógyszer is hatásos lehet az idõsebb mellrákos betegeknél; tudósok szerint a gyógyszerek segítségével meg lehet akadályozni, hogy visszatérjenek a daganatok.

    Az erre utaló kutatási eredményekrõl az amerikai onkológiai társaság jövõ hónapban esedékes tanácskozásán közölnek részleteket. Az elképzelések szerint a sugárkezelés mellõzése mind a nõket, mind pedig az orvosokat sok kellemetlenségtõl kímélné meg, nem beszélve a kezelés költségeinek megspórolásáról.

  • Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégést

    Védjük a bőrünket: előzzük meg a leégéstA jóidő beköszöntével egyre többet vagyunk kinn a szabadban, a napsütésen. Ilyenkor különösen fontos megtenni a szükséges lépéseket a bőr védelmének érdekében. A napégés a kellemetlen fájdalom és diszkomfortérzet mellett akár maradandóan is károsíthatja a hámréteget. Noha a napégés átmeneti állapotnak tűnik, hosszú távú károsodást hagy maga után, ami növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Kint tartózkodás esetén érdemes hosszú ujjú pólót, hosszú nadrágot, széles karimájú kalapot és napszemüveget viselni.

  • A vérkoleszterin szinten tartása javítja az életkilátásokat

    A koleszterin felszívódását gátló bélmûtét után az operált szívbetegek legalább egy évvel tovább éltek, mint azok, akik csupán szigorú diétát tartottak. A POSCH tanulmány eredményeit az Annals of Surgery címû sebészeti folyóirat közölte.

    A POSCH rövidítéssel megnevezett vizsgálat fontos adatokkal járult hosszá a szívgyógyászat egyik vitatott kérdésének megválaszolásához. A kérdés: mennyire igaz, hogy a "rossz" LDL-koleszterin szintjének erélyes csökkentése jelentõsen javítja a koszorúér-betegség kockázatát.