rss
  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

    Stresszhelyzetben a szervezet mozgósítja az energiatartalékait, aktiválódik az idegrendszer, emelkedik a vérnyomás, feszült állapotban vannak az izmok - ilyenkor pedig több C-vitamint használunk el. Fokozott mértékben termelődnek az adrenalin és noradrenalin nevű stresszhormonok, márpedig ehhez is szükség van C-vitaminra. Ha nincs elég C-vitamin, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni a stresszt.

    A szervezet C-vitamin-igénye növekedik szellemi igénybevétel, stressz, dohányzás hatására. Ha tehát egy egyetemista vizsgára készül, vagy valaki munkát keres és állásinterjúkra jár, akkor fokozott szellemi igénybevételnek van kitéve, a rajta lévő nyomás stresszt okoz, és ha az illető még dohányzik is, akkor a szokásos C-vitamin-bevitel többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy megőrizze immunrendszere jó állapotát.


    Akik nagy stresszben élnek, azok gyengébb immunválaszt produkálnak a védőoltásokra, és járványok idején is nagyobb eséllyel és súlyosabban betegszenek meg. A stressz akadályozza a sebgyógyulást, illetve serkenti a gyulladáskeltő anyagok felszabadulását. Vizsgaidőszakban, stressz hatására gyakoribbá válnak a fertőzéses, lázas betegségek - mivel az immunrendszer hatékonysága csökken. Ezért fontos tehát, hogy támogassuk az immunrendszert C-vitaminnal.

    Ha nő a szellemi, lelki terhelés, akkor több káros, romboló anyag képződik a szervezetben - ennek semlegesítésére antioxidánsra van szükség, például C-vitaminra, amely hatékonyan erősíti az immunrendszert, megköti a szabad gyököket, védi a sejteket, gyorsítja a gyógyulást.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Segíthet a nõknek a séta a stroke elkerülésében

    Csökkentheti egy új tanulmány szerint a nõk a stroke-kockázatát, ha tornacipõt húznak, és hosszabb tempós sétára indulnak. Azoknál a nõknél, akik tempósan gyalogolnak, 37 százalékkal volt alacsonyabb a stroke veszélye, azoknál pedig, akik legalább heti két órát sétáltak bármilyen ütemben, 30 százalékkal csökkent az agyi katasztrófa esélye. Korábbi tanulmányok már rávilágítottak arra, hogy a fizikai aktivitás segít a stroke elkerülésében, a most ismertetett kutatás azonban arra összpontosított, hogy pontosan mely mozgásfélék lehetnek a nõk legnagyobb segítségére ezen a téren.

  • Az immunrendszer megerősítése

    Az immunrendszer megerősítéseAz őszi és téli hónapok beköszöntével egyre többen fáznak meg, lesznek betegek, vagy rosszabb esetben az influenza miatt esnek ágynak. Mindez betudható az időjárás megváltozásának – a lehűlésnek, esőknek, nyirkossá vált levegőnek –, amely hozzájárul a kórokozók számának növekedéséhez. Rövidebbek lesznek a nappalok, s ez hatással van közérzetünkre. Kevesebb időt töltünk a szabadban, télre pedig már a nyáron bevitt vitaminforrások is kezdenek teljesen kiürülni. Vannak azonban olyan emberek, akik kevésbé fogékonyak a betegségekre.

  • A szomszédunkat is okolhatjuk a magas vérnyomás miatt

    A környezet, a szomszédság is befolyásolja a hipertónia kialakulásának kockázatát - állítják amerikai kutatók.

    A tanulmány szerint, amely az Epidemiology címû szaklapban látott napvilágot, azoknál az egyéneknél, akik jobb környéken élnek, ahol több a lehetõség a testedzésre, kisebb a bûnözés, s jobbak az élelmiszerüzletek, ráadásul kialakult egy helyi közösség, csekélyebb a rizikója a magas vérnyomásnak.

  • Alvászavart, fáradtságot és koncentrációs problémákat okozhat az óraátállítás

    A téli-nyári idõátállítás miatt a szervezet belsõ órája kieshet a ritmusból, ami koncentrációs és alvási zavarokhoz, illetve fáradtsághoz vezethet - de nem mindenkinél.

    Horst-Werner Korf, a Frankfurti Egyetem professzora szerint az emberek az órák átállítását az alvás és ébrenlét egyéni ciklusának - kronotípusuknak - megfelelõen különbözõképpen élik meg. Kifejtette, hogy az idõátállítás elõidézheti a koncentrációképesség zavarait, reggelente pedig fokozott álmosságot okozhat.

  • A rövid alvásidõk és a túlsúlyosság kapcsolata a krónikus betegeknél

    A december 15-i Journal of Clinical Sleep Medicine-ben (JCSM) publikált tanulmány a rövid alvásidõ és a túlsúlyosság kapcsolatát mutatja ki a krónikus betegeknél. A tanulmányba 200 pácienst vontak be, hogy meghatározzák alvási szokásaikat, életmódjuk jellemzõit és orvosi diagnózisukat. Az eredmények szerint, azoknál az alanyoknál, akiknél az alvási idõ alacsonyabb volt (kevesebb mint 7 óra) jelentõsen megnõtt a túlsúlyosság esélye, a testtömeg index szerint, mint a másik csoportnál, ahol az alvásidõ 8 óra volt. A túlsúlyosság és az alvás kapcsolata a nõknél egy „U” alakú ábrával szemléltethetõ, miszerint, azoknál a nõknél, akiknél alacsony vagy magas volt az alvásidõ, nagyobb volt a túlsúlyosság valószínûsége is.

  • A túl sok alvás növelheti a szélütés kockázatát?

    Washington - A menopauza utáni nõknek nagyobb a kockázata a szélütésre, ha rendszeresen kilenc óránál többet alszanak éjszakánként - állítják amerikai kutatók csütörtökön közzétett tanulmányukban. Az Egyesült Államok negyven területérõl 93 ezer nõt vizsgáltak, akik kora ötven és 79 év között volt. Mintegy öt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy naponta kilenc óránál többet alszik. Nekik 60-70 százalékkal nagyobb a kockázatuk a szélütésre, mint azoknak a nõknek, akik az átlagos hét órát töltötték pihenéssel éjszakánként - írják a kutatók az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Stroke-ban.

  • A koszorúér-betegség újabb rizikófaktora a kevés alvás?

    Gyakran ismertetik a "rossz" koleszterin emelkedett vérszintjének, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és az elhízásnak a veszélyeit. Most a koszorúér-betegség újabb rizikófaktorát ismerhettük meg: a kevés alvást.

    Ez a kockázati tényezõ eddig is létezett, de a tudományos kutatás az utóbbi években két, olyan vizsgáló eszköz kidolgozásával gazdagodott, amelyek lehetõvé tették ennek a területnek a jobb megismerését.

  • A ráksejtek öregedését és halálát idézi elõ egy új típusú kezelés

    A ráksejtek toxikus szerekkel való elpusztítása helyett új terápiás megközelítést ajánlanak kutatók, egy olyan molekuláris útvonalat, amely öregedésre és halálra készteti a sejteket.

    A brit Nature tudományos magazinban csütörtökön megjelent tanulmány bostoni kutatók egérkísérleteinek eredményét ismerteti. A Harvard Egyetem munkatársai a rákkeltõ Skp2 gén blokkolásával arra késztették a ráksejteket, hogy gyors ütemben átmenjenek az öregedés folyamatán. Ugyanezen a módon szabadul meg például a test a napfény által roncsolt sejtektõl.

  • CT- és MR-vizsgálatok elõtt

    CT, MR, vizsgálat, MR-vizsgálatok rövid összefoglalója

    A radiológiai diagnosztika gyors fejlõdésének következtében mind újabb, modernebb vizsgálómódszerek jelentek meg és kerültek be a mindennapi gyakorlatba. A hagyományos módszerekkel szemben ezek szokatlanul bonyolultak lehetnek a beteg számára, a gépek nagy terjedelmükkel, mozgásukkal fokozhatják a betegek amúgy is meglevõ szorongását. Ez némileg talán csökkenthetõ, megelõzhetõ a vizsgálatok elõtti részletesebb tájékoztatással.

  • Jó bor is megárt, (h)a sok - Orvosok és borlovagok az egészséges borfogyasztásról

    A mértékletes borivás sokkal egészségesebb, mint az alkoholmentesség, vagy az alkoholizmus.

    Így összegezhetõ azoknak az elõadásoknak az egyik fõ tanulsága, amelyek az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusának negyedszer megrendezett tudományos tanácskozásán elhangzottak.

    A témát illõ helyszínen, a dunántúli borvidéken vitatták meg orvosok és borászok.

  • Az aktív és passzív dohányzás is károsítja a memóriát

    A dohányosokkal együtt élõ, vagy velük sok idõt eltöltõ embereknél károsodhat a memória - derült ki a Northumbria Egyetem drog-és alkoholfüggõséget kutató csoportjának tanulmányából. Eddig is sok kutatás világított már rá a passzív dohányzás káros hatásaira, a legújabb eredmények szerint azonban bõvülhet a lista: a a cigarettafüst másodlagos belégzése ronthatja a mindennapi kognitív funkciókat is, mivel károsíthatja az emlékezetet. A csoport két kutatója, Dr. Tom Heffernan és Dr. Terence O'Neil arra voltak kíváncsiak, hogyan hat a dohányfüst az emberek kognitív funkcióira, ezért három csoportot figyeltek meg.

  • Nincs jótékony hatása a folsavnak és a D-vitaminnak, sõt még káros is lehet?

    A folsav, valamint a B-vitaminok szívre gyakorolt feltételezett jótékony hatásának vizsgálatát alig három év után be kellett szüntetni, mivel amellett, hogy semmiféle pozitív eredményt nem sikerült találni, kiderült, hogy a fenti kiegészítõk akár még ártalmasak is lehetnek.

    „Az eredmények megerõsítik számos nemrégiben megjelent vizsgálat következtetéseit: a B-vitaminpótló kezelés nem csökkenti a szívbetegségek kockázatát, viszont akár még veszélyes is lehet” - mondta el Alice H. Lichtenstein, a bostoni Tufts Egyetem táplálkozástan professzora.

  • A banánhéj javítja a depresziót és megvédi a retina károsodását?

    A banánhéj-kivonat javíthatja a depressziót és megvédheti a retinát a károsodástól - állítják tajvani kutatók.

    A Taichung -i Orvosi Egyetemen dolgozó kutatók két év kísérletezés után azt állítják, hogy a banán héja gazdag szerotoninban, abban az anyagban, amely alapvetõ fontosságú a hangulat szabályozásában. Az agyi szerotonin alacsony szintjét tartják felelõsnek a depresszió kialakulásában, bár az orvosok számára még nem teljesen egyértelmû az alacsony szerotonin szint és a depresszió közötti kapcsolat mibenléte.

  • A férfi meddõség oka a stressz is?

    Azok a férfiak akik meddõk, nagyobb érzelmi és társadalmi stressznek vannak kitéve, valamint kevésbé jól mûködik a házasságuk, mint a termékeny társaiknak - derül ki Dr. James F. Smith által vezetett kérdõíves és elbeszélgetéses vizsgálatokból.

    Megmutatkozott a meddõ párok házasságának instabilitása, valamint a terméketlen férfiakat érintõ pszichoszociális stressz. A meddõ férfiak beszámolnak feszült kapcsolataikról, problémáikról.