rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnal

  • A stressz gyengíti az immunrendszert, erősítsük C-vitaminnalA stressz több szempontból is károsan hat az egészségünkre: hosszabb idő után krónikus betegségek kialakulásához vezethet, és a fiatalokra is negatívan hat: a stresszes időszakok legyengíthetik az immunrendszert. Ilyenkor jön jól az extra adag C-vitamin! A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és különböző kórokozókkal szemben. Elegendő C-vitamin hiányában csökken a baktériumokat és vírusokat felfaló immunsejtek aktivitása, ezért az illető könnyebben, hamarabb lesz beteg.

    Stresszhelyzetben a szervezet mozgósítja az energiatartalékait, aktiválódik az idegrendszer, emelkedik a vérnyomás, feszült állapotban vannak az izmok - ilyenkor pedig több C-vitamint használunk el. Fokozott mértékben termelődnek az adrenalin és noradrenalin nevű stresszhormonok, márpedig ehhez is szükség van C-vitaminra. Ha nincs elég C-vitamin, akkor a szervezet nehezebben tudja feldolgozni a stresszt.

    A szervezet C-vitamin-igénye növekedik szellemi igénybevétel, stressz, dohányzás hatására. Ha tehát egy egyetemista vizsgára készül, vagy valaki munkát keres és állásinterjúkra jár, akkor fokozott szellemi igénybevételnek van kitéve, a rajta lévő nyomás stresszt okoz, és ha az illető még dohányzik is, akkor a szokásos C-vitamin-bevitel többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy megőrizze immunrendszere jó állapotát.


    Akik nagy stresszben élnek, azok gyengébb immunválaszt produkálnak a védőoltásokra, és járványok idején is nagyobb eséllyel és súlyosabban betegszenek meg. A stressz akadályozza a sebgyógyulást, illetve serkenti a gyulladáskeltő anyagok felszabadulását. Vizsgaidőszakban, stressz hatására gyakoribbá válnak a fertőzéses, lázas betegségek - mivel az immunrendszer hatékonysága csökken. Ezért fontos tehát, hogy támogassuk az immunrendszert C-vitaminnal.

    Ha nő a szellemi, lelki terhelés, akkor több káros, romboló anyag képződik a szervezetben - ennek semlegesítésére antioxidánsra van szükség, például C-vitaminra, amely hatékonyan erősíti az immunrendszert, megköti a szabad gyököket, védi a sejteket, gyorsítja a gyógyulást.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A hideg időjárás veszélyei az egészségünkre

    A hideg időjárás veszélyei az egészségünkreJó közérzetünk több tényező függvénye, és szervezetünket akkor tudjuk biztonságban, ha az időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva rétegesen öltözködünk. Az, hogy mikortól veszélyes a hideg idő, esetenként és emberenként jelentősen különböző. Mint a folyadékháztartásnál, itt is a kisgyermekek és az idős vagy beteg emberek hideg elleni védekezése a leglabilisabb. A szervezetünk érösszehúzódással, izommunkával, didergéssel védekezik a zimankós időben. Még kellemesnek érzett hőmérsékletnél is fülünk, orrunk, kezünk és lábunk veszélyben lehet, a helyi lehűlés akár fagyási sérülést okozhat.

  • Az epilepszia gyógyszerek fokozzák az öngyilkos gondolatok rizikóját

    A legmagasabb veszélyességi csoportba akarják átsorolni az epilepszia elleni gyógyszerek egy részét, mivel több éves kutatómunka után kiderült, hogy fokozzák az öngyilkosság és öngyilkos gondolatok rizikóját- közölte Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA).

    A vizsgálatokban szepelt egyének száma majdnem elérte a 44 ezret. Az eredmények szerint az antiepileptikumok 1,8-szeresére, vagyis csaknem duplájára növelik az öngyilkos gondolatok, próbálkozások és végrehajtott öngyilkosságok számát.

  • A kávé csökkentheti a szélütés kockázatát a dohányos férfiaknál

    New York - A dohányos férfiaknál csökkentheti az érelzáródás okozta szélütés kockázatát, ha rendszeresen kávét vagy teát isznak - közölték svéd kutatók tanulmányukban.

    26 556 felnõtt, dohányozó finn férfi adatait használták fel abban a vizsgálatban, amely a kávé és tea fogyasztásának összefüggését vizsgálta a különbözõ típusú szélütések elõfordulásával. Az agyvérzések és az agyi érelzáródás kockázatát tanulmányozták a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, Susanna C. Larsson vezetésével.

  • Hét génvariáns növeli a lepra kockázatát

    Az ókortól ismert a lepra, amelytõl négyezer éve retteg az emberiség, holott elõfordulhat, hogy mégsem olyan fertõzõ a kór - kínai és szingapúri genetikusok hét olyan génvariánst találtak, amelyek növelik a betegség kialakulásának kockázatát.

    A lepra vagy Hansen-kór idült, fertõzõ betegség. A megbetegedést a tébécé kórokozójához hasonlatos Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis okozza. Évente 250 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte, a betegek fele indiai. A kór a feltételezések szerint cseppfertõzéssel terjed.

  • Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál

    Washington - Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "Annyi idõs vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülõk két nagy nyaki verõeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelõs.

  • Mikor vagyunk agyi mûködésünk csúcsán?

    Harminckilenc éves korban mûködik a leggyorsabban az emberi agy - állítják amerikai neurológusok. A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles, USA) kutatói 23 és 80 év közötti férfiakat kértek meg, hogy adott jelre koppintsanak ujjukkal az asztalon, õk pedig mérték a reakcióidejüket.

    Ezzel egy idõben az agykutatók egy magspintomográf segítségével bepillantást nyertek a kísérleti személy agyába. A legjobban a harminckilenc évesek teljesítettek, idegeik szigetelése is a legtömörebbnek bizonyult.

  • A túl sok alvás növelheti a szélütés kockázatát?

    Washington - A menopauza utáni nõknek nagyobb a kockázata a szélütésre, ha rendszeresen kilenc óránál többet alszanak éjszakánként - állítják amerikai kutatók csütörtökön közzétett tanulmányukban. Az Egyesült Államok negyven területérõl 93 ezer nõt vizsgáltak, akik kora ötven és 79 év között volt. Mintegy öt százalékuk nyilatkozott úgy, hogy naponta kilenc óránál többet alszik. Nekik 60-70 százalékkal nagyobb a kockázatuk a szélütésre, mint azoknak a nõknek, akik az átlagos hét órát töltötték pihenéssel éjszakánként - írják a kutatók az Amerikai Szív Társaság lapjában, a Stroke-ban.

  • Káliummal és fokhagymával csökkenthetõ a magas vérnyomás

    New York - A káliumban gazdagabb, nátriumban szegényebb étrend hatására csökken a vérnyomás - állapították meg amerikai kutatók, míg ausztrál szakemberek tanulmánya a fokhagyma vérnyomáscsökkentõ szerepét hangsúlyozza.

    Két nashville-i orvos, Mark Houston és Karen Harper tanulmánya szerint a tipikus amerikai étrend kétszer több nátriumot és feleannyi káliumot tartalmaz, mint amennyi a korszerû táplálkozási ajánlásokban szerepel.

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

    Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

  • Levendulaillat a fogorvosnál - kevesebb félelem

    Budapest - Ha a fogászati rendelõ váróterme levendulaillatú, a betegek sokkal kisebb mértékben szoronganak a kezelés elõtt, mint az aromaterápia nélkül.

    Angol kutatók az egészségügyi lélektan nemzetközi kongresszusának 700 résztvevõje elõtt ismertették eredményeiket.

    Minden beteg ismeri a fogorvosi rendelõ elõszobájában érzett feszültséget, amely akkor is hatalmába keríti a várakozót, ha tudja, hogy a kezelés kiváló lesz és "nem fog fájni".

  • Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezet

    Nem mindegy, hogy mikor és hogyan mosunk kezetNemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet. Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet. Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi.

  • Tévhitek a pattanásokról

    Neked is a hormonok által vezérelt tinédzserévek jutnak eszedbe, ha a pattanásos bõr kerül szóba? Mennyit küszködtél, és persze mindig a lehetõ legrosszabbkor éktelenkedtek az arcodon! A barátnõd házibulija elõtt, esetleg az osztályfénykép készítésének reggelén csúfították el az arcod? Sajnos nem mindenki olyan szerencsés, hogy a kusza tízes–húszas éveinek lecsengésével a problémás bõrtõl is megválhatott. A pattanásos bõr nem kizárólag a fiatalok kiváltsága, mint ahogy az sem biztos, hogy az arcod folyamatos tisztogatásával megoldhatod bõrproblémáidat. Ideje tisztázni minden kérdést!

  • Mi összefüggés lehet a reggeli és a szexualitás között?

    Egy 3000 résztvevõvel végzett tanulmány alanyai közül azok, akik fiatal kamaszkorukban nem reggeliztek rendszeresen, állításuk szerint átlagosan 17,5 évesen veszítették el a szüzességüket, szemben a Japán egészében átlagos 19 éves életkorral.

    Azok esetében, akik rendszeresen fogyasztottak reggelit fiatalkorukban, az elsõ szexuális élmény életkora átlagosan 19,4 év volt. A japán egészségügyi minisztérium támogatásával készült tanulmány célja az volt, hogy módokat találjon a nem kívánt terhességek számának csökkentésére.

  • A tüdõrákszûrés negatív eredménye engedélyt jelent a dohányzásra?

    Holland kutatók eredményei azt mutatják, hogy azok a férfiak, akiknek tüdõrákszûrése negatív lett, kevésbé hajlanak a dohányzásról való leszokásra, mint azok, akiké nem meggyõzõ vagy késõbbi kontrollt igényel.

    A korán felismert tüdõrákot mûtéttel jó eséllyel lehet gyógyítani, ám a bizonytalan tünetek miatt a korai diagnózis ritka, általában már szétterjed a daganat, mire megállapítják a betegséget.

    Világszerte 1,2 millió embert öl meg évente a tüdõrák.