rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghez

  • A folyadék- és ásványianyag pótlás elengedhetetlen az egészséghezA táplálkozás egészségmegőrző szerepéről nap mint nap szó esik. Tudjuk, mennyi energiát, vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak ételeink, mit tanácsos fogyasztani különböző betegségek esetén. Szervezetünk napi 2-3 liter folyadékot is igényel, ennek összetételére, a folyadékfogyasztás jelentőségére azonban jóval kevesebbet gondolunk. Étel nélkül 50 napig is képes életben maradni az ember, a víz hiánya azonban 6-7 nap alatt halálhoz vezethet. A tartós szomjazás nem csak a szomjúságérzetben merül ki.

    A szervezet először a 40-45% vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami az izmok fokozott ingerlékenységével, fájdalmas izomgörcsökkel jár. Ezek a tünetek már 10%-os vízveszteségnél is jelentkeznek. Különösen érzékenyek a folyadékhiányra a gyermekek és az idősek, épp ezért pl. erős hasmenés esetén jóval hamarabb kiszáradhatnak, ha a folyadékpótlás nem kielégítő.

    Megfelelő folyadékpótláskor a szervezet a víz- és a sóháztartást egyensúlyban tartja, az arányok eltolódása esetén viszont anyagcserezavarok jönnek létre. Ha szomjúságérzetünk igen erős, bágyadtság és szájszárazság is jelentkezik, akkor a tiszta víz már nem képes pótolni a veszteséget. A szervezet csak akkor tudja megkötni a vizet, ha megfelelő mennyiségű só is rendelkezésére áll. Gyengén sós tea vagy leves ivása nemcsak a folyadékot, hanem a sóveszteséget is pótolja.

    A jelentős fizikai terhelés hatására megnövekszik a folyadék- és ásványianyag-szükséglet. A fokozott légzés és az erősebb verejtékezés következtében folyadék- és sóveszteség jön létre. Verejtékünkkel nátrium, kálium, kalcium és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A szomjúságérzet nem más, mint a szervezet vízcsökkenésének jele, ezért a nehéz fizikai munkát végzőknek, a sportolóknak, a nyári kánikulában pedig mindenkinek még a szomjúságérzet megjelenése előtt kell innia.


    Ásványvíz, gyógyvíz, gyümölcslé

    A folyadék- és ásványianyag-pótlásban nagy jelentőségűek a gyümölcslevek és az ásványvizek. Az ásványi anyagokban gazdag, tiszta természetes vizet nevezzük ásványvíznek. Mindenki által korlátozás nélkül fogyasztható és élettani szempontból is értékes az az ásványvíz, amelynek összsótartalma 500-1000 mg/liter között található. A szénsavas ásványvizek sem értéktelenebbek "csendes" társaiknál, kellemes, savanykás ízük miatt kiválóan üdítenek.

    Nem tévesztendő össze az ásványvíz és a gyógyvíz, ez utóbbi ugyanis 1000 mg/liternél több ásványi sót tartalmaz, és fogyasztása korlátozottan, ivókúraszerűen, kellemetlen tünetek, panaszok orvoslására ajánlott.

    A gyümölcslevek nem csak a szomjat csillapítják. A rosttartalom kedvező élettani hatása a pektinnek köszönhető, amely a bélrendszerben megköti a toxikus anyagokat. A gyümölcslevek emellett vitaminokat, gyümölcssókat, káliumot és magnéziumot is tartalmaznak.

    Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy az alkohol legyen az akár a habzó, hideg, melegben oly kívánatos sör is nemhogy csökkenti a szomjúságérzetet, hanem inkább fokozza. Mértéktelen alkoholfogyasztáskor egyenes kínzó száj- és torokszárazság léphet fel. Az alkohol mérsékli a vizeletkiválasztást gátló hormon működését, így bőséges folyadékkiválasztás jön létre.
    A nyári melegben tehát gyümölcslé, ásványvíz, vagy tiszta víz oltja leginkább szomjunkat.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A szabad levegõ jótékonyan hat a gyerekek szemére

    Egy új tanulmányban ausztrál kutatók bizonyították, hogy azok a gyerekek, akik sok idõt töltenek a szabad levegõn, kevésbé szenvednek rövidlátásban.

    "A kutatás szerint a hangsúly a szabad levegõn van, teljesen mindegy, hogy kirándulni megyünk, vagy sportolunk.” – nyilatkozta Dr. Kathryn A. Rose. - „Mindkettõ megvédi a gyermekünk szemét attól, hogy túlzottan megnövekedjen, ami a fõ okozója a myopiának.” A rövidlátás az elmúlt évtizedekben népbetegség lett. A magasabban iskolázott emberek több mint 80 %-a szenved tõle.

  • Fokozódnak a pollenek és a szennyezett levegõ által kiváltott allergiás reakciók

    Szakértõk elõrejelzései szerint fokozódik a pollenek által kiváltott allergiás reakció, a szennyezett levegõ pedig növeli az asztmatikus rohamok gyakoriságát

    A globális felmelegedés fokozódó veszélyt jelent az asztmás és allergiás betegekre - olvasható a Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelenõ összefoglaló cikkben. A melegebb klíma magával hozza a korábbi tavaszi rügyfakadást és az összes növényi allergén idényének hosszabbodását, többek között a parlagfûét és a fekete ürömét is.

  • Lelki okai is lehetnek a hasfájásnak

    Lelki okai is lehetnek a hasfájásnakAz emésztőrendszer és a hasűri szervek érzékeny jelzői lehetnek a pszichés állapotnak, stressznek, szorongásnak, elfojtott feszültségnek. hasfájások egy jelentős része funkcionális jellegű. Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot... A hátterében semmilyen szervi elváltozás nem mutatható ki. Más esetben belgyógyászati vizsgálatokkal igazolható elváltozás áll a panaszok hátterében. Ilyenkor is igaz azonban, hogy a betegség kialakulásában többnyire jelentős szerepe van a lelki okoknak.

  • A testsúlycsökkenés három pillére - Felcím: A gyógyszerészeket is harcba hívják

    Európában mintegy 400 millió felnõtt túlsúlyos és minden hatodik (130 millió) kifejezetten kövér. A súlytöbblet jelentõs népegészségügyi probléma lett Magyarországon is: a felnõtt lakosság csaknem kétharmada (a férfiak 38, a nõk 28 százaléka) súlyfelesleggel küzd, 10-15 százaléka pedig elhízottnak mondható. A gyerekkori elhízás gyakorisága mintegy 15 százalék - hangzott el a Magyar Elhízástudományi Társaság nemrégiben tartott kongresszusán.

    Szakemberek a kóros súlytöbbletet tekintik a második legjelentõsebb - megelõzhetõ - haláloknak (a dohányzás után).

  • A Viagra és a görögdinnye hasonló hatása

    Mi az a citrullin? Gondoltuk volna, hogy a nyári idõszak egyik kedvelt eledele, a görögdinnye a viagrához hasonló hatást válthat ki.

    A dinnye egyik összetevõje, az ún. citrullin a viagrához hasonló hatást válthat ki, mivel elõsegíti egy olyan vegyület termelõdését, amely ellazítja az ereket.

    Mintegy 1,2 liter folyadéknak megfelelõ dinnyét kellene enni ahhoz, hogy a szervezetben elegendõ citrullin legyen az arginin szintjének emeléséhez.

  • A kozmetikai sebészet is mûtét!

    Az Egyesült Államokban tavaly 11 milliónál is több szépészeti operációt végeztek - a páciensek közül pedig sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezek többsége órákig tartó, altatásban végzett mûtéti beavatkozás. A kozmetikai sebészet érzéstelenítési technikájának speciális kérdéseirõl az International Hospital Equipment and Solutions szakfolyóirat közölt tanulmányt. Peter J. Taub és Laurence Hausman hangsúlyozza, hogy a kozmetikai mûtétre jelentkezõ páciensek általában igen jól tájékozottak a beavatkozással kapcsolatban, alaposan ismerik a sebész korábbi eredményeit, de legtöbbször nem tudják, hogy a mûtéti érzéstelenítés, altatás során mire kell számítaniuk.

  • Hatásos gombaellenes gyógyszer készíthetõ a trópusi húsevõ növénybõl

    Hatékony gombaellenes gyógyszer alapanyagául szolgálhat egy indiai húsevõ növény, a trópusi kancsókák családjába tartozó Nepenthes khasiana - állítják izraeli kutatók, akik vizsgálataikról a Journal of Experimental Biology címû szaklapban számolnak be.

    A trópusi kancsókák, a Nepenthes nemzettség tagjainak nagy része az Indonéz-szigetvilágban, Indiában illetve a Madagaszkáron honos. Általában olyan termõhelyeken élnek, ahol a felvehetõ nitrogén mennyisége korlátozott.

  • Barátok között ragadós a túlsúly?

    London - Tudat alatt befolyásolja az embert, hogy mekkora a súlya a közvetlen környezetében élõknek - így valaki a kövér barátai miatt is elhízhat.

    Egy nemzetközi tudóscsoport jutott erre a megállapításra, s 27 ezer európai vizsgálata nyomán nyert eredményeiket egy cambridge-i konferencián tették közzé.

    A szakértõk azonban arra figyelmeztettek, hogy az elhízás okai azért ennél sokkal összetettebbek.

  • Koraszülött babákat menthet meg az "agymosás"

    Javítja a koraszülött babák túlélési esélyeit egy speciális új technika, amellyel "átmossák" az agyvérzést elszenvedett újszülöttek agyát - ismerteti a Pediatrics címû szakfolyóiratban megjelent tanulmányt. A Bristoli Egyetem kutatói 77 koraszülöttet vontak be tanulmányukba, amelyben vagy a hagyományos, vagy az általuk kifejlesztett új módszerrel kezelték az agyvérzésen átesett újszülötteket. Az eredmények szerint sikerrel alkalmazták az új technikát, amelyben csövek segítségével juttattak folyadékot a babák agyába.

  • Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál

    Washington - Az elhízott gyerekek artériái 30 évvel idõsebbek naptári koruknál, ami jelzi a szívbetegségek kialakulásának igen magas kockázatát - derült ki egy amerikai kutatásból. A vizsgálatról az Amerikai Kardiológiai Társaság konferenciáján számoltak be, ahol elhangzott: az amerikai gyerekek harmada túlsúlyos, ötöde pedig elhízott. "Annyi idõs vagy, ahány évesek az artériáid" - hangsúlyozta Geetha Raghuveer, a Missouri Egyetem orvosi fakultásának docense, aki kollégáival ultrahanggal gyerekek és serdülõk két nagy nyaki verõeret, az arteria carotis externát és arteria carotis internát vizsgálta; utóbbi az agy vérellátásáért felelõs.

  • Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek

    Az éjszakai légzéskimaradásoknak komoly következményei lehetnek\"Az alvási apnoé megléte és súlyossága megnövekedett hirtelen szívhalál-veszéllyel jár együtt\" - jelentette ki Dr. Apoor Gami a Journal of the American College of Cardiology című szakfolyóirat internetes kiadásában. A kórkép akkor áll fenn, ha a vizsgálatok kimutatják, hogy öt alvásban töltött óra alatt öt vagy több alkalommal legalább 10 másodpercen át kimarad a légzés. Egyes szakvélemények szerint a betegség egyre terjed, részben a járványszerűen növekvő elhízás miatt. Perceken belüli szakszerű beavatkozás esetén van esély a túlélésre.

  • Egészségesnek hitt ételek

    Egészségesnek hitt ételekVannak olyan ételek, amelyekről korábban azt gondoltuk/hittük, hogy egészségesek, de ma már tudjuk, hogy mégsem teljesen így van ez: ilyen például a gyümölcsjoghurt vagy a narancslé. Teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér: Sajnos nem mindig olyan egészséges, mint amilyennek hisszük. A gabonát az őrlés során magas hőhatásnak teszik ki, ami miatt sok ásványi anyag és vitamin eltűnik belőle, a kenyérhez pedig gyakran nagyon sok extra összetevőt adnak, hogy tartósabb legyen, és tovább friss maradjon.

  • Növényvédõszerek és gének együtt növelik a Parkinson-kór kockázatát

    Nagyobb a kockázata a Parkinson-kór felbukkanásának azoknál, akik bizonyos növényvédõszereknek voltak kitéve életük során, és meghatározott génvariánsokkal rendelkeznek. Mint az Archives of Neurology címû szakfolyóiratban megjelent közleményben írták, a DDT-hez hasonló peszticideknek kitett férfiak körében három és félszer nagyobb a Parkinson-kór elõfordulásának kockázata, ha bizonyos génváltozatokat hordoznak.

    A kutatók szerint az adott genetikai variánsokkal élõk agya nem képes olyan hatékonysággal eltávolítani a méreganyagot, mint a normál génváltozatot hordozók agya.

  • A D-vitamin pótlása télen

    A D-vitamin pótlása télenA téli időszak beköszöntével nemcsak a napsütés lesz kevesebb, hanem ezzel együtt csökken a szervezetünkben a D-vitamin-szintje is. Ez a vitamin kulcsfontosságú a csontjaink egészségéhez illetve az izmok és az immunrendszer működéséhez. A D-vitamin (kalciferol) legoptimálisabb forrása a napfény, amelyből ilyenkor nincs részünk túl sokban. A testünk képes megtermelni a számára szükséges D-vitamint az UVB-sugarakból - ehhez elegendő naponta körülbelül 20 percet a napon tölteni.