rss
  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhat

  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhatBár a reggeli fontosságát nem győzik hangoztatni a szakértők, mégis nagyon sok ember anélkül kezdi el a napját, hogy akár egy falatot is evett volna. Most újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot, mik lehetnek ennek a következményei. A reggeli kihagyása növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Sőt: kiderült, hogy a heti 0-6 alkalommal reggelizőknél nagyobb a 2-es típusú diabétesz veszélye, mint a mindennap reggelizőknél. Kiemelten fontos tehát, hogy az étkezés a napi rutin része legyen.

    A rendszeres reggelizés alacsonyabb szívbetegség-kockázattal járt a 45 és 82 év közötti férfiak körében a megjelent tanulmány alapján. Az értekezés szerint a reggeli kihagyása összefügg a magas vérnyomással, az inzulin-rezisztenciával és az emelkedett vércukorszinttel.


    Már korábban rámutattak, hogy 47 darab, reggelizési szokásokat mérlegelő tanulmány eredményeinek újraelemzése alapján a nap első érkezése egyértelműen összefügg a jobb memóriával és a kedvezőbb vizsgaeredményekkel. A következtetés: reggelizni szó szerint okos döntés!

    Azok a fogyókúrázók, akiknek a reggeli volt a legkiadósabb étkezésük, átlagosan 8 kilogrammot adtak le három hónap alatt. A kutatás többi résztvevője ugyanannyi kalóriát vett magához naponta, ám azok többségét az ebéd alkalmával.Utóbbiak összesen csak 3,3 kilogrammot fogytak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás?

    Ausztrál és finn tudósok az elmúlt húsz év 30 különbözõ tudományos kutatása alapján megállapították, hogy a napi C-vitamin szedése a megfázás megelõzésére csupán idõpocséklás.

    A szakemberek által áttekintett kutatásokba összesen 11,000 ember vontak be. Közülük azoknál, akik naponta 200 mg C-vitamint szedtek, szinte ugyanannyi megfázás fordult elõ mint azoknál, akik nem szedtek. Ráadásul a vitaminnak nincs valódi hatása a megfázás idõtartamára és súlyosságára sem.

  • Vastagbélrák-elleni vakcina?

    Washington - Egy csupán a belekben fellelhetõ fehérje elvezethet egy olyan vakcina elõállításához, amely a vastagbélrák, s esetleg más daganatfélék gyógyítására alkalmazható - jelentették be amerikai kutatók.
    A fehérjével immunizált egereket megfertõzték a vastagbélrák sejtjeivel, s azt tapasztalták, hogy az átlagosnál kevesebb tüdõ- és májáttét alakult ki ezen állatoknál - írták felfedezésükrõl a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem kutatói a Nemzeti Rákkutató Intézet folyóiratában.

  • Köhögés ellen ananászlé?!

    Köhögés ellen ananászlé?!Az ananászlé olyan enzimeket tartalmaz, ami gyulladáscsökkentő hatásokkal rendelkezik és képes elpusztítani a vírusokat és a fertőzéseket. A tudományos adatok szerint ötször hatékonyabb, mint egy köhögés elleni szirup. Egy csésze tartalmazza a napi szükséges C-vitamin bevitel közel 50 %-át, szabályozzák az anyagcserét és ellátják a szervezetet energiával. Nagy mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat,mangánt, amely túlnyomórészt segítik a kötőszövetek és csontok épségét. Ízületi gyulladásra is kiváló orvosságként szolgál.

  • A csokoládé finom, de még a szélütés kockázatát is csökkentheti

    A szélütés kockázatát is csökkentheti a csokoládé

    Újabb tanulmányok igazolták, hogy a csokoládé jótékony hatással van az érrendszerre, és rendszeres fogyasztása csökkenti a szélütés kockázatát.

    Egy felmérés viszont ellenkezõ eredménnyel járt. A csokoládéban lévõ kakaó sok flavoidot tartalmaz, amely a kutatók szerint gátolja a véralvadékok kialakulását. A kanadai Hamiltonban lévõ McMaster Egyetem tudósai három kutatás eredményeit elemezték.

  • Csökken a cukorbetegség kockázata magnézium szedésének növelésével

    Elegendõ magnézium fogyasztása segíthet megelõzni a cukorbetegség kialakulását - vélik amerikai kutatók.

    Az Észak-Karolinai Egyetem szakemberei új kutatásukban rámutatnak arra, hogy mintegy felével csökkenhet a cukorbetegség kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akiknek bõséges mennyiségben jut be magnézium szervezetükbe akár mindennapi ételeiken keresztül, akár vitamin kiegészítõként.

  • A túlóra árt a szívnek

    A napi tíz-tizenkét órát dolgozó alkalmazottaknak hatvan százalékkal nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen szívbetegséget kapnak - állapították meg szakemberek egy csaknem 25 éven át tartó kutatás eredményeképpen. A Mika Kivimäki és Marianna Virtanen finn kutatók vezetése alatt végzett Whitehall II nevû hosszú távú tanulmányban több mint hatezer vizsgált személy adataiból azt a következtetést vonták le, hogy azoknál, akik napi három-négy túlórát dolgoznak le, nagyobb arányban jelentkeznek a szívkoszorúér betegségei.

  • Dohányzó szülõk hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez?

    Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülõk, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez.

    Több kanadai intézmény összefogásával készült az a felmérés, melyben 1800 gyermek vett részt, a 10 és 12 év közötti korosztályból. A résztvevõknek egy kérdõívet kellett kitölteniük az egészségükrõl, viselkedési szokásaikról, arról, hogy ki vannak-e téve a passzív dohányzás ártalmainak, illetve tapasztalnak-e nikotinfüggõségi jeleket.

  • Újinfluenza - A szájmaszk és a kézfertõtlenítés a felére csökkenti az újinfluenza kockázatát

    A szájmaszk és az alkoholos kézfertõtlenítõ alkalmazása akár felére csökkentheti az újinfluenza kockázatát - hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik a vizsgálat eredményeirõl a Journal of Infectious Diseases címû járványtani szaklapban számolnak be.

    A Michigani Egyetem kutatói 1437, kollégiumban lakó egyetemi hallgatót három csoportra osztottak, attól függõen, hogy hol volt a szállásuk.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Mesterséges mirigy válthatná ki az inzulininjekciókat

    Egy lépéssel közelebb került a tudomány a mesterséges hasnyálmirigy létrehozásához, amely felválthatná az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõk inzulininjekcióit. A mesterséges hasnyálmirigy az orvoskutatók elképzelése szerint automatikusan ellenõrizné és szabályozná a cukorbetegek vércukorszintjét. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõ emberek hasnyálmirigye nem, vagy csak elégtelen mértékben képes az inzulin nevû hormon elõállítására. Ezért a szervezet nem tudja értékesíteni és energiává alakítani a táplálékkal felvett glükózt (szõlõcukrot). A glükóz így feldúsul a szervezetben, elõbb-utóbb súlyos károkat okozva.

  • A hallássérültek is hallják a zenét

    Szeged - Speciális diszkóban táncolnak csütörtök este a hallássérült gyerekek a szegedi Klúg Péter Gyógypedagógiai Intézmény Katalin-bálján – tájékoztatott csütörtökön sajtótájékoztatón a rendezvényrõl a hallássérült gyermekek nevelésével foglalkozó intézmény vezetõsége.

    Nacsa Henrietta igazgatóhelyettes szerkesztõségünknek elmondta: a hallókészülék segítsége mellett, a hallásveszteséggel rendelkezõ gyerekek különbözõ frekvencián és hangerõsségen hallanak. Õk a ritmust, a zenét jól érzékelik, hiszen a zene szélesebb frekvencián szól, mint a beszéd.

  • Kerékpárbalesetek a nagyvárosban

    Városban kerékpározni sokak szerint egészséges, mások véleménye szerint divat, vannak, akik két keréken szállítanak ki csomagokat - nem nagy távolságokra, ellenben igen gyorsan -, ám bármi legyen is a cél, tény hogy városi forgalomban kerékpározni nem veszélytelen.

    New York sebészei három évre tervezett, tudományos programjának elsõ évi tapasztalatait az Amerikai Sebészek idei kongresszusán ismertették.

  • Csupán a zenehallgatással is fejleszthetõ a muzikalitás

    Az Amszterdami Egyetem kutatóinak eredményeibõl kiderül, hogy, milyen sokat tanul az agy egyszerûen csak különbözõ zenék hallgatása közben. Henkjan Honing, az egyetem kutatója elmondta: a kísérletek azt bizonyítják, mindannyian fejlesztehetjük zenei tehetségünket.

    Csupán a zenehallgatással fejleszthetõ a muzikalitás. A kutatási eredmények, amelyeket a bostoni Tufts Egyetem által szervezett Zene és Nyelv címû konferencián mutattak be, a Journal of Experimental Psychology - ban olvasható.

  • Egyre több a halláskárosult gyermek

    A gazdagabb országokban rendszeresen ellenõrzik az újszülöttek hallását, azonban a világ nagy egészségügyi szervezetei, mint a Világbank és az Unicef a szegényebb országokban nem finanszírozza ezeket a vizsgálatokat.

    A halláskárosult gyermekek száma az egész világon nõ, ezeknek a gyerekeknek rengeteg akadállyal és nehézséggel kell szembesülniük. A szerzõ szerint ha egy éves kor elõtt nem fedezik fel és nem kezelik a halláskárosodást, az súlyos és visszafordíthatatlan problémákhoz vezethet a beszéd, a tanulás, valamint a nyelvi-és kognitív fejlõdés terén.