rss
  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhat

  • A reggelizés elhagyása komoly következményekkel járhatBár a reggeli fontosságát nem győzik hangoztatni a szakértők, mégis nagyon sok ember anélkül kezdi el a napját, hogy akár egy falatot is evett volna. Most újabb tudományos bizonyítékok láttak napvilágot, mik lehetnek ennek a következményei. A reggeli kihagyása növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Sőt: kiderült, hogy a heti 0-6 alkalommal reggelizőknél nagyobb a 2-es típusú diabétesz veszélye, mint a mindennap reggelizőknél. Kiemelten fontos tehát, hogy az étkezés a napi rutin része legyen.

    A rendszeres reggelizés alacsonyabb szívbetegség-kockázattal járt a 45 és 82 év közötti férfiak körében a megjelent tanulmány alapján. Az értekezés szerint a reggeli kihagyása összefügg a magas vérnyomással, az inzulin-rezisztenciával és az emelkedett vércukorszinttel.


    Már korábban rámutattak, hogy 47 darab, reggelizési szokásokat mérlegelő tanulmány eredményeinek újraelemzése alapján a nap első érkezése egyértelműen összefügg a jobb memóriával és a kedvezőbb vizsgaeredményekkel. A következtetés: reggelizni szó szerint okos döntés!

    Azok a fogyókúrázók, akiknek a reggeli volt a legkiadósabb étkezésük, átlagosan 8 kilogrammot adtak le három hónap alatt. A kutatás többi résztvevője ugyanannyi kalóriát vett magához naponta, ám azok többségét az ebéd alkalmával.Utóbbiak összesen csak 3,3 kilogrammot fogytak.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A pókok 'félelemhálózatot' aktiválnak

    Bécs - A pókok több félelmet keltenek, mint a náluk veszélyesebb állatok. Ezt bizonyítja a würzburgi egyetem egy kísérlete, amelynek eredményei a New Scientist címû folyóiratban jelentek meg.

    "A pókoknál teljesen felértékelõdik a kockázat.

    A tényleg veszélyes állatoktól, mint az allergiás reakciót kiváltható méhektõl és darazsaktól jóval kevésbé undorodnak és félnek az emberek" - mondta a kutatás vezetõje, Georg W. Alpers a Der Standard címû osztrák lapnak.

  • Az ingerköhögés okai és kezelése

    Ingerköhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, mely nem jár váladékkal, száraz, gyakran rohamokban tör elõ és kemény vagy csengõ hangzású. Száraz köhögés akkor alakul ki, ha a légutakat valami ingerli, például kezdõdõ garatgyulladás, tüdõbetegségek (tüdõgyulladás) vagy bizonyos gyógyszerek (pl. ACE-gátlók, béta-blokkolók). De különbözõ gyulladások, az említetten kívül hörgõgyulladás, légcsõgyulladás, allergia, asztma vagy a légutakba került idegen anyag (por, gázok, kemikáliák, stb.) is kiválthatja. Ritkábban lehet a reflux, krónikus szívelégtelenség, tüdõfibrózis, tumor, lupus erythematodes vagy bordatörés kísérõje, jele is.

  • A cukorbetegek agyi információ-feldolgozó sebességük lassabb

    Egy tanulmány kimutatta, hogy az agy információ-feldolgozó sebessége leginkább a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedõknél károsodik.

    Több tanulmány eredményei is összekapcsolták a 2-es típusú cukorbetegséget a kognitív zavarral.

    Az nem derült ki világosan, hogy mely kognitív funkciókat érintette a leginkább, és miként befolyásolja a nem diagnosztizált cukorbetegség és az abnormális vércukorszint az agyi teljesítményt.

  • A hajszál bizonyítja a szívroham és a krónikus stressz kapcsolatát

    A hajszál az elsõ olyan közvetlen biológiai marker, amelynek segítségével kanadai kutatók megmutatták, hogy a krónikus stressz fontos szerepet játszik a szívroham kialakulásában. A munkahelyi, házassági vagy pénzügyi problémák mint stresszkeltõ tényezõk hatása a szív- és érrendszeri problémák kialakulására korábban is ismert volt. A krónikus stressz mérésére azonban nem volt biológiai marker. Gideon Koren, a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetem kutatója munkatársaival kidolgozott egy új módszert, amellyel pontosan mérhetõ a hajszálban a kortizol hormon koncentrációja, ezáltal a szívrohamot megelõzõ hónapokban a pácienst ért stressz szintje.

  • Ha a fõverõér körül több a zsír, gyakoribb az érszûkület

    A szívbõl kiinduló fõverõér, az aorta körül felszaporodott zsírszövet kimutatása esetén javasolt az alsó végtag verõereinek vizsgálata is, mert nagy valószínûséggel ott már szintén elkezdõdött az érszûkület folyamata - állapították meg amerikai kutatók. Caroline S. Fox és munkatársai azzal az igen modern módszerrel tanulmányozták az ereket, amelyet a kutatócsoport tavaly dolgozott ki. A computeres tomográfia, a CT eljárás igen drága technika, de oly módon láttatja a test belsõ szerkezetét, ahogy az semmiféle korábbi módszerrel nem volt lehetséges.

  • A vitamintabletták nem elõzik meg a szívbetegségeket

    Washington - Sem a C-vitamin, sem az E-vitamin nem csökkenti étrend-kiegészítõként szedve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a szívrohamot és a szélütést is - állítják tanulmányukban amerikai kutatók.

    A vitamin-étrendkiegészítõk hatását vizsgáló tanulmányban összesen 14 641 orvos vett részt, valamennyien ötven év fölötti férfiak, akik átlagéletkora 64 év volt. A tesztalanyok nyolc éven át C-vitamint, E-vitamint, mindkettõt vagy placebót szedtek.

  • A szív körüli zsírszövet károsabb, mint a pocak

    Winston-Salem - A szívburokban lévõ zsírpárna védi a szívünket, de ha sok van belõle, ártalmasabb, mint az egész testre kiterjedõ elhízás. A bonyolult vizsgálati technikával végzett tanulmány eredményeit a kövérséggel foglalkozó Obesity szakfolyóirat legújabb száma közli.

    Az Egyesült Államokban hat éve folyik egy hatalmas vizsgálat, melyben az ott lakó, különbözõ származású állampolgárok érelmeszesedésének gyakoriságát, jellegzetességeit igyekeznek tanulmányozni.

  • Megfázás és nátha ellen gyógynövényteák

    Megfázás és nátha ellen gyógynövényteákAz őszi és téli időben nem árt arra felkészülni, hogy szinte biztosan utolér minket legalább egyszer a megfázás. Munkahelyen, utcán, bevásárlás közben könnyen elkaphatjuk és nem mindig olyan könnyű kilábalni belőle. Ilyenkor jólesik egy pohár forró tea (csipkebogyó, bodza, lándzsás útifű, vad kakukkfű, kamilla, hárs), amely hatékonyan enyhíti a megfázás tüneteit. Ha még nem is tört ránk a betegség, érdemes tudnunk, milyen hasznos gyógynövényt vethetünk be ellene, akár megelőzés céljából is, hogy minél kisebbre csökkentsük a megbetegedés esélyét.

  • Ha gyengül a rövid távú memória

    Kutatják a demencia elõjeleit

    Az idõskori elbutulás gyakoribbá vált az elöregedõ társadalomban. A gondolkodás és a memória elkezdõdött hanyatlásának folyamatát ma még nem tudja megállítani az orvostudomány, de a korai felismerést követõ kezelések lassíthatják a kór kifejlõdését. - A korai tünetek azonosítása jelenthetné a legfõbb segítséget a száz éve leírt, de még ma sem gyógyítható Alzheimer-kór kezelésében, a leépülés lassításában - hangsúlyozta dr. Janka Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Pszichiátriai Klinika) azon a háttérbeszélgetésen, ahol egy újonnan forgalomba hozott hazai gyógyszer hatásmechanizmusát ismertették.

  • Egyre többen gyõzik le a rákot Európában

    Hamburg/London - Egyre több beteg gyógyul meg a rákból Európában, leginkább a tüdõ-, a gyomor- és a bélrák gyógyulási kilátásai javultak - derült ki az Európai Rákszervezet (ECCO) által készített tanulmány adataiból.

    Bár az egyes országok és a különféle betegcsoportok között vannak különbségek, 23 európai állam rákbeteg-statisztikáinak adatai azt mutatják, hogy a teljesen meggyógyult betegek aránya az 1990-es években a tüdõrák esetében 6-ról 8 százalékra, a gyomorrák esetében 15-rõl 18 százalékra, a bélrák esetében 42-rõl 49 százalékra nõtt.

  • Gének hálózata nehezíti a rák legyõzését

    Washington - Az egyik legnehezebben kezelhetõ tumor, a hasnyálmirigyrák és egy agresszív agydaganat, a glioblasztóma génváltozatait térképezték fel amerikai kutatócsoportok. Az amerikai Science és a brit Nature tudományos folyóiratok eheti számában megjelent tanulmányok mérföldkövet jelenthetnek a rákkutatásban.

    A tudósok a genetikai változások egész hálózatát találták a folyamat mögött, amely során egy normál sejt a hasnyálmirigyben vagy az agyban rákos sejtté alakul.

  • Csodagyógyszer diabetes és szívbetegség ellen?

    Ausztrál kutatók bejelentették, sikerült kifejleszteniük egy gyógyszert, amely véget vethet egy a diabétesz, a szívbetegség és más betegségek által okozott életveszélyes állapotnak.

    A kutatók közölték, a gyógyszer az állatkísérletek során megakadályozta a fibrózis kialakulását, a visszafordíthatatlan hegszövet-felgyülemlést a belsõ szerveken. Jelenleg nincs semmilyen kezelés a fibrózis ellen, és az FT-11 nevû új gyógyszer, olyan jelentõs felfedezés lehet, mint a vérnyomás gyógyszerek - nyilatkozta a Melbourne Egyetem professzora.

  • Az ütõerek átmérõje jelzi az érelmeszesedés mértékét

    Az érelmeszesedés során az erek fokozatosan tágulnak, hogy ellensúlyozzák a véráramlásnak az erek beszûkülése okozta csökkenését. A vérkeringés szabályozásának újabb elképzeléseirõl az Európai Szívgyógyász Társaság E-Journal of Cardiology Practice címû elektronikus folyóirata számolt be.

    Fontos volna, hogy korán kideríthetõ legyen az érelmeszesedéses folyamat elindulása, mert akkor tisztázható lenne, kik azok, akiknek nagy esélye van a szívrohamra, az agyi katasztrófa bekövetkezésére.

  • Óraátállításkor megnõ a szívrohamok gyakorisága?

    Súlyosabb problémát is okoz az óraátállítás, mint az alvási szokások megváltoztatása. A nyári és téli idõszámítás közti váltások alkalmával ugyanis, és különösen a tavaszi óraátállításkor, svéd kutatók megfigyelése alapján nõ a szívrohamok elõfordulása.

    „Ez az elsõ a témában megjelent közlemény, ezért további kutatások szükségesek” – mondta el Dr. Jánszky Imre, a stockholmi Karolinska Intézet kutatója, a New England Journal of Medicine októberi számában az eredményekrõl megjelent cikk társszerzõje.