rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • A kalóriabombáktól való függõség lehet az elhízás kulcsa

  • A nagy kalóriatartalmú, de tápértékben roppant szegény ételektõl való függõség ugyanolyan erõs lehet, mint a kokain- vagy nikotinfüggés, kényszeres evéshez és elhízáshoz vezethet - állapították meg amerikai kutatók vasárnap közzétett tanulmányukban.

    A Nature Neuroscience címû tudományos folyóiratban felhívták a figyelmet arra, hogy noha az állatkísérletekbõl levezetett eredményeket nem lehet közvetlenül emberekre alkalmazni, segíthetnek megérteni ezt az állapotot, és kezelésére új terápiákat kifejleszteni.

    A patkánykísérletekbõl kiderült, hogy a nagy kalóriatartalmú, angolul junk foodnak nevezett gyorsételek túlzott fogyasztása függõséghez hasonló agyi választ vált ki, aminek nyomán az állat kényszeres evõvé válhat.

    A túlsúlyos patkányokban csökkent egy agyi jutalmazó vegyület, a dopamin receptorainak száma, hasonlóképpen ahhoz, ahogy korábbi kutatások szerint a drogfüggõ embereknél történik.

    "Az elhízás a kényszeres evés egyik formája lehet. A kényszeresség más fajtáira, például a drogfüggésre kifejlesztett kezelések nagyon hasznosak lehetnek az elhízás kezelésére is" - húzta alá Paul Kenny, a floridai The Scripps Research Institute munkatársa.

    Kutatócsoportjával olyan ételeket szerzett be, amelyeket az emberek általában szeretnek - például szalonnát, kolbászt, túrós lepényt -, de nem kellene túl gyakran enniük azokat. Vásároltak egészséges ételeket is, és étrendi tervet dolgoztak ki a patkányoknak.

    Az egyik csoport állatait kiegyensúlyozott, egészséges étrenden tartották. Egy másik csapat egészséges ételeket evett, de napi egy órára hozzáfértek a nagy kalóriatartalmú ételekhez is. A harmadik csoportba került patkányok is egészséges ételeket kaptak, ám õk egész nap hozzáfértek a magas kalóriatartalmú kínálathoz is.

    A harmadik csoport állatai egy idõ után elõnyben részesítették a magas kalóriatartalmú ételeket, egész nap rájártak azokra, és gyorsan elhíztak.

    Egy további kísérletben arra tréningezték az állatokat, hogy egy fény felvillanása után enyhe sokkot kapnak. A harmadik csoportba tartozó patkányok egy idõ után nem reagáltak a potenciális veszélyre, a fény felvillanása után is folytatták a nassolást.

    Kenny úgy véli, hogy az állatok viselkedése nagyon hasonló volt az evést - vagy más tevékenységet - túlhajszoló emberekéhez. A problémát éppen abban látja, ha a túlhajszolás ismétlõdõ viselkedéssé válik.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A testszag olyan egyedi, akár a DNS

    A szaglenyomat információi a testnedvekkel, például a vizelettel és a verítékkel jutnak el a szervezet különbözõ részeire, ezek a folyadékok számos illékony és illatos anyagot is tartalmaznak.

    A szakemberek szerint éppen olyan egyéni tulajdonságról van szó, mint az ujjlenyomat vagy a DNS-minta: az egyéni szag mind állatok, mind mûszerek segítségével kimutatható. Az elfogyasztott táplálék is befolyásolja a testszagot, például a nagy mennyiségben fogyasztott fokhagyma illóanyagai a bõrön is érezhetõk.

  • Az ülõ munka káros hatásai

    Egyre nagyobb a mozgásszervi panaszokkal küzdõ betegek száma. A háziorvosi rendelõk, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelések, tele vannak az ülõ életmód áldozataival.

    Manapság az emberek többsége városban él, autóval jár, és sokan ülõmunkát végeznek, amely a mozgásszervek egészsége szempontjából nagyon káros. Megfelelõ óvintézkedésekkel, az ülõ életmód káros hatásai kiküszöbölhetõk, de legalábbis nagyban enyhíthetõk. A mozgásszervek károsodása igen hamar, már az iskolapadban megkezdõdik.

  • Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet egészségügy

    Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerûbb, életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel. Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angol Lancet közölte.

    Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz.

  • A gránátalma leve segíti a súlyos vesebetegeket

    A gránátalmalé erõsen antioxidáns hatású, és emiatt szinte minden betegség kezelésére ajánlják, a ráktól a szívbajokig.

    Izraeli kutatók az amerikai vesegyógyászok idei tudományos ülésén ismertették eredményeiket, amelyek szerint ez a gyümölcslé jelentõsen javítja a mûvese kezelésre szoruló betegek állapotát is.

    Az izraeli Nyugat-Galileai Kórház szakemberei Baty Kristal vezetésével 101 vesebeteget vizsgáltak.

  • Csapvízzel a fogszuvasodás ellen

    Csapvízzel a fogszuvasodás ellenAz ausztrál Adelaide-i Egyetem nemzetközi kutatócsoportja minden idők legerősebb bizonyítékát találta arra, hogy az ivóvízzel szervezetbe kerülő fluorid jótékonyan hat a felnőttek fogazatára. A témára irányuló első népességszintű kutatás eredménye alapján a fluoridos víz segít a fogszuvasodás megelőzésében, méghozzá minden felnőtt esetében, kortól függetlenül. Főleg azoknál figyelhető meg a pozitív hatás, akik életük nagy részében folyamatosan biztosították a szükséges mennyiséget. Jelen tanulmány 3800, 15 éven felüli ausztrál lakost vett górcső alá.

  • Fényterápiával gyógyítsuk az allergiás náthát

    A különféle allergiás eredetû megbetegedések világszerte egyre nagyobb számban fordulnak elõ, különösen az iparosodott, illetve erõsen szennyezett levegõjû régiókban.

    Kellemetlen mellékhatások nélkül csökkenti az allergiás nátha legtöbb tünetét a rendszeresen alkalmazott fényterápia.

    Legtöbben az ún. allergiás náthától szenvednek, ami tüsszögéssel, orrfolyással, orrviszketéssel, orrdugulással és könnyezéssel jár.

  • Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunka

    Krónikus betegségekhez vezet az ülőmunkaVeszélyben vannak azok az emberek, akik naponta több órát töltenek egy helyben üléssel. Az ausztrál és amerikai közös kutatás eredménye szerint az ülőmunkát végző emberek, számára mindenképpen ajánlatos rendszeres időközönként felállni a székből és mozogni egy kicsit, hogy elkerüljék a krónikus betegségek megjelenését. A kutatás során több mint 63 000, 45 és 65 év közötti, Új-Dél-Walesben élő ausztrál férfit vizsgáltak meg. A kutatók rákérdeztek a résztvevők krónikus betegségeire, és megkérdezték tőlük, hogy naponta hány órát töltenek egy helyben üléssel.

  • Fokhagyma fogyasztásával a rákos megbetegedések ellen?

    A fokhagyma rég ismert egészségvédõ hatásait a benne lévõ antibiotikus elemeknek és antioxidánsoknak köszönheti, melyek segítenek a rákos megbetegedések elleni védekezésben is.

    Emellett jelentõs szerepe van az úgynevezett rossz- koleszterinszint és vérnyomás csökkentésében is. Napi egy gerezd fokhagyma fogyasztásával csökkentheti a mell-, gyomor-, prosztata-, bél- és nyelõcsõrák kialakulásának esélyét. Ha a fokhagyma mellett sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, ill. a rendszeres mozgást is beiktatja életébe, a megbetegedés kockázatát csökkentheti.

  • A túlzott sõrfogyasztás növelheti a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit

    A dohányzás és a szeszesitalok, különösen a sör fogyasztása növelhetik a hasnyálmirigyrák kialakulásának esélyeit.

    "Kutatásaink szerint a sör jóval károsabb a többi szeszes italnál a hasnyálmirigyrák kialakulásának szempontjából" - nyilatkozta Dr. Michelle A. Anderson, a Michigani Egyetem professzora.

    Dr. Anderson és kollegái a Hasnyálmirigyrákosok Országos Regiszterének adatait felhasználva vizsgálták a dohányzás és az alkohol szerepét a betegség kialakulásában.

  • Sikeresen kezeltek Parkinson-kóros egereket nõi méhbõl származó õssejtekkel

    A nõi méhnyálkahártyából származó õssejtek átalakultak agysejtekké, amikor Parkinson-kórra emlékeztetõ agykárosodással élõ egerekbe fecskendezték be. A megállapítás azt sugallja, hogy a Parkinson-kórban szenvedõ nõk saját maguk õssejtdonorai lehetnek - vélik a connecticuti Yale Egyetem orvosi karának kutatói. Mivel ezeket az õssejteket könnyû kinyerni, más rászorulók számára is sejtbankot hozhatnak létre.

    "A méhbelhártya vélhetõen a legbiztonságosabb és legkönnyebben elérhetõ õssejtforrás jelenleg."

  • A tuberkulózis világnapja

    Budapest - Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1982-ben nyilvánította a tuberkulózis (gümõkór, tbc, tüdõbaj) világnapjává március 24-ét, mert 1882-ben ezen a napon jelentette be Robert Koch német orvos a tuberkulózis baktériumának felfedezését. A világon évente 1,6-1,7 millió ember hal meg ebben a rég legyõzöttnek hitt betegségben. A baktérium által terjesztett fertõzõ betegségek közül a tbc szedi a legtöbb áldozatot. Minden évben több mint nyolcmillió új fertõzést regisztrálnak, ebbõl több mint félmillió esetet a Mycobacterium tuberculosisnak a szokásos gyógyszerekkel szemben ellenálló törzse okoz.

  • Új védõoltás könnyítheti meg a parlagfû-allergiáben szenvedõk életét

    Hamarosan megjelenhet a gyógyszerpiacon a várva várt védõoltás, amely kevesebb injekcióval hosszabb idõn át véd a parlagfû-allergia tüneteitõl. A hagyományos allergia vakcinákkal szemben, amelyeket hónapokon át hetente kell beadni, az új oltásra csak néhányszor lenne szükség, hatása viszont hosszabb lenne.

    Az allergológus az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Társaság kongresszusán számolt be eredményeikrõl, amelyek alapján az új vakcinából mindössze négy injekcióra lenne szükség.

  • Idõs korban évrõl-évre nõ a szívroham kockázata

    Egy több ezer idõs ember bevonásával végzett amerikai vizsgálat eredményei olyan változásokat tártak fel az öregedõ szívben, amelyek magyarázhatják a szív- és érrendszeri megbetegedések életkorral növekvõ kockázatát. A felmérés során készített MRI-felvételeken jól látszik, hogy az idõsödõ szív fala vastagodik, és a szívizomzat egyre lassabban húzódik össze, illetve ernyed el újra. Számos betegség elõfordulási gyakorisága nõ az életkor elõrehaladtával: a csontritkulás...

  • A növények aszpirinszerû vegyületek keverékét képesek elõállítani?

    A szárazság, vagy az extrém hõmérséklet miatt stresszes növények az aszpirinhoz hasonló vegyületet lövellnek ki a levegõbe - állapították meg amerikai kutatók.

    Az érzékeny jelzõrendszer megfigyelésével sok károsodástól óvhatják meg a haszonnövényeket, erdõket.

    A metilszalicilát nevû anyag segíti a növényeket, hogy megelõzzék a károsodást és jelezzék a veszélyt egymásnak - mondta Thomas Karl kutatásvezetõ, a coloradói Nemzeti Atmoszférakutató Központ munkatársa.