rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

  • Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

    A szalicilsav ott van a növényekben, származéka, az acetilszalicilsav pedig 1914-ben jelent meg patikaszerként a gyógyszertárakban: ez az aszpirin. Angol kutatók viszont tíz éve írták le, hogy a szalicilsav olyan emberek szervezetében is megtalálható, akik nem vettek be fájdalomcsillapító tablettát.

    A vegetariánusok vérében több szalicilsavat találtak, mint a másokéban, csaknem annyit, mint azokéban, akik fejfájás miatt, vagy egyéb okból szedték a gyógyszert. Ennek alapján elõször azt gondolták, hogy a vérbõl kimutatott anyag a táplálékból származik, mivel a növényekben, gyümölcsökben sokfelé van szalicilsav.

    Gwendoline Baxter és munkatársai most önkénteseknek adtak benzoesavat, ami ugyancsak sok növényben megtalálható, de szerkezete alapján föltételezhetõ volt, hogy az ember ezt átalakítja szalicilsavvá. Arra voltak kíváncsiak, hogy az eddig kimutatott kémiai anyag csak az ételbõl eredt-e, vagy azt az ember maga készíti, föltételezhetõen azért, mert ezzel segíti védekezõkészségét, csökkenti esetleges fájdalmait.

    A munkacsoport egyértelmûen bizonyította, hogy a benzoesavból az ember saját szervezetében állít elõ szalicilsavat. Ennek a belsõ "gyógyszergyártásnak" a jelentõségét még sokat kell vizsgálni, de valószínû, hogy ez valamilyen módon a gyulladásos folyamatok, betegségek elleni védelem fontos eszköze.

    Ez az aránylag egyszerû szerkezetû, szerves anyag a növények életképességét jelentõs mértékben meghatározza. A kutatók most föltételezik, hogy az állati, illetve emberi szervezetben is fontos szerepe lehet a szalicilsavnak, amelyet ezek szerint nem csak tabletta formájában veszünk be, hanem valószínûleg az immunvédekezés során mi magunk is termelünk.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulását

    A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulásátA délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja. A NASA pilótáinak bevonásával végzett kísérlet azt igazolja, hogy félórányi délutáni alvás 16%-kal csökkenti a reakcióidőt, és 34%-kal a figyelemkiesést. A Harvard Egyetem kutatói különböző tesztekkel bebizonyították, hogy a napközbeni szunyókálás jelentősen javítja az agy teljesítőképességét. Ám a délutáni alvás a szívnek is javára válik!

  • Új esély a rákterápiában

    A nõk leggyakoribb daganatos megbetegedése az emlõrák, melynek több szövettani megjelenése lehet. Vannak enyhébb formái, de rosszabb prognózisúak is. A betegség egyik, elterjedt formájának kezelésére dolgozták ki a gátolt érképzés módszerét, s az ahhoz szükséges gyógyszert, amelynek alkalmazása a szakorvos szerint nemcsak az emlõrákosok esélyeit javíthatja.

    Az emlõdaganatos betegeknek mintegy egynegyede szenved HER2-pozitív emlõrákban, ami e betegségnek egy jól körülhatárolható csoportja.

  • Mûttessük magunkat a jobb szexért?! - tanácsok duci férfiaknak

    Megszüntetheti az elhízott férfiak merevedési zavarát a fogyás - hangzott el az Amerikai Urológus Társaság 2008-as kongresszusán.

    A nagymértékû túlsúly megzavarhatja a szexuális kapcsolatot, függetlenül más rizikótényezõktõl, beleértve a cukorbetegséget, magas vérnyomást, vagy a dohányzást. Egy bostoni és philadelphiai együttmûködésben készült vizsgálat során sikerült visszaállítani egyes gyomormûtéten átesett betegek szexuális teljesítõképességét.

  • A fogamzásgátlók szedésének furcsa következménye

    A Liverpool Egyetem kutatói szerint a fogamzásgátló tabletták gátolhatják a nõk természetes képességét arra, hogy saját maguktól genetikailag eltérõ partnert választhassanak.

    Ha egy nõ ösztönös vonzódása a genetikailag eltérõ férfiakhoz valamilyen módon gátlódik, nehézségek léphetnek fel akkor, amikor teherbe próbál esni, megnövekedik a vetélés kockázata, és megnyúlhatnak a terhességek közötti idõszakok. A genetikai diverzitás hiányának átörökítése a gyermekre pedig az immunrendszerét is gyengítheti.

  • A daganatos betegek fele ma már meggyógyul

    Budapest - A nem túl rózsás képet mutató statisztikák ellenére a rák nem a halálos betegség szinonímája, a páciensek fele ma már meggyógyul - hangsúlyozta Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgatója a Kor Kontroll Társaság és az intézet által a VIII. kerületi Kesztyûgyár Közösségi Házban csütörtökön rendezett, szûrõvizsgálatokkal és szakmai elõadássorozattal egybekötött nyílt napon. A "Nyerj életet!" mottójú rendezvénynek Dénes Margit, a Józsefvárosi Önkormányzat alpolgármestere volt házigazdája és fõvédnöke, B. Király Györgyi, a Kor Kontroll Társaság elnöke pedig a fõszervezõje.

  • A kávé csökkentheti a szélütés kockázatát a dohányos férfiaknál

    New York - A dohányos férfiaknál csökkentheti az érelzáródás okozta szélütés kockázatát, ha rendszeresen kávét vagy teát isznak - közölték svéd kutatók tanulmányukban.

    26 556 felnõtt, dohányozó finn férfi adatait használták fel abban a vizsgálatban, amely a kávé és tea fogyasztásának összefüggését vizsgálta a különbözõ típusú szélütések elõfordulásával. Az agyvérzések és az agyi érelzáródás kockázatát tanulmányozták a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, Susanna C. Larsson vezetésével.

  • Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikák

    Több problémára is utalhatnak a szem alatti karikákLeggyakrabban csak a fáradtság, a kialvatlanság, vagy a stressz valamelyike áll a hátterében, de akár komolyabb betegség is jelentkezhet hasonló tünetekkel. A szem körüli bőr igen vékony, és érzékeny a testben zajló anyagcsere-változásokra, így elég hamar jelzi, ha nincs valami rendben. A szem körüli bőr alatt hajszálerek hálózata található, melyek igen hamar reagálnak a keringés változásaira, az oxigénhiányos állapotra. Ezekben az esetekben könnyen alakulnak ki sötétebb karikák. A szemhéjak naponta több ezer mozgást végeznek, így állandó terhelés alatt áll a bőr.

  • Szerte a világban elkezdõdnek az embereken végzett õssejtes klinikai próbák

    Budapest - "A modern sejt- és génterápiás módszerek klinikai alkalmazását idén januártól az Európai Unió területén egy központi hatóság, az Európai Gyógyszerészeti Intézet (EMEA) engedélyezheti" - mondta el az orvos.zug.hu -nak Sarkadi Balázs kutatóorvos, a szakmai testület magyar tagja.

    Az akadémikust a napokban érkezett hírek kapcsán kérdeztük, melyek szerint emberi õssejtekbõl elõállított sejtkészítmények klinikai kipróbálását kezdik meg több helyszínen súlyos idegrendszeri károsodások gyógyítására.

  • Tanulmány: a bélflóra megváltozása állhat az allergia hátterében

    Egyes bélben élõ baktériumok az allergia nagyobb arányát, krónikus gyomorbántalmakat, sõt elhízást okozhatnak a tehetõs, iparosodott társadalmakban élõ gyerekeknél olasz kutatók szerint.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben megjelent tanulmányban az Európai Unióban, valamint Burkina Faso eldugott falvaiban élõ gyerekek bélbaktériumait hasonlították össze, és elegendõen sok különbséget találtak, amelyek megmagyarázhatják, miért nagyobb a krónikus allergiás esetek és az elhízás aránya a nyugati típusú társadalmakban.

  • A felnõttkori elhízás csecsemõkorban kezdõdik

    Boston - A felnõttkori kövérség kritikus idõszakát az élet elsõ hónapjai jelentik. A meglepõ és sokak számára lehangoló tudományos tanulmányt az American Journal of Clinical Nutrition folyóirat közölte.

    Számos kutatócsoport foglalkozik az elhízás, a kövérség kérdéseivel, mert a súlytöbblet a világszerte legtöbb halált okozó szív- és érbetegségek egyik fontos kockázati tényezõje.

  • Szerencsére ritkán szakad meg a szív

    Ha valakinek valóban meghasad a szíve, kicsi az esélye a túlélésre, bár a korszerû szívgyógyászatnak köszönhetõen ez az esély is rendkívüli mértékben megnõtt az utóbbi idõkben.

    Szófordulatként gyakran elõfordul, hogy azt mondjuk: valamiért vagy valakiért megszakad a szívünk. Az ilyen tragikus esemény az orvostudományban azonban igen ritka: legtöbbször heveny szívinfarktus szövõdménye. A nemzetközi szívgyógyászat évek óta igyekszik pontosan fölmérni az életveszélyes helyzet elõfordulását.

  • A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehet

    A klasszikus karácsonyi menü még egészséges is lehetValóban, nem véletlen, hogy miért pont ezek az ételek kerülnek az adventi időszakban és karácsonykor az asztalra. Mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, a szemes termések, így a száraz bab és borsó, akárcsak az újévi lencse a gazdagságot ígérték. A családi almaevés az összetartozást hangsúlyozza. A szárnyasok az év végén egyértelműen háttérbe szorulnak, mivel azok kaparnak. "Kikaparják" a szerencsét, ráadásul hátrafelé, ami igazán rossz előjel. A halat is a család anyagi biztonságának előhírnökeiként tartották számon. (Halpikkely=halpénz)

  • Az aszpirin javítja a mellrákot túlélõk esélyeit

    Azok a mellrákjukból egyszer már sikeresen felgyógyult nõk, akik aszpirint szedtek, kisebb valószínûséggel estek vissza vagy haltak meg, közölték amerikai kutatók kedden a Journal of Clinical Oncology címû szaklapban megjelent tanulmányukban. Egy 4 ezernél több ápolónõ részvételével lefolytatott tanulmány szerint azoknál, akik - általában szívbetegség megelõzésére - aszpirint szedtek, átlagosan 50 százalékkal kisebb volt a mellrák miatti halálozás kockázata, és ugyancsak 50 százalékkal csökkent az áttétek képzõdésének valószínûsége.

  • Emberbõl lopott DNS-t a tripper kórokozója

    Az evolúció során nem egyszer megesik, hogy két élõlény, ha találkoznak, egymással DNS szakaszokat cserél. Olykor a teljes genomjukat is átadhatják egymásnak. Ez fõleg az alacsonyabb szervezõdésû élõlényekre vonatkozik – baktériumokra, papucsállatkákra -, ám arra még idáig igen kevés bizonyítékot találtak, hogy egy humán kórokozó a gazdaszervezetétõl, vagyis az embertõl „lopjon” DNS részleteket. Chicagoi kutatók szerint a Gonorrhea baktérium az elsõ felfedezett tolvaj, genomjában ugyanis az emberre jellemzõ DNS szekvenciát fedeztek fel.