rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

  • Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

    A szalicilsav ott van a növényekben, származéka, az acetilszalicilsav pedig 1914-ben jelent meg patikaszerként a gyógyszertárakban: ez az aszpirin. Angol kutatók viszont tíz éve írták le, hogy a szalicilsav olyan emberek szervezetében is megtalálható, akik nem vettek be fájdalomcsillapító tablettát.

    A vegetariánusok vérében több szalicilsavat találtak, mint a másokéban, csaknem annyit, mint azokéban, akik fejfájás miatt, vagy egyéb okból szedték a gyógyszert. Ennek alapján elõször azt gondolták, hogy a vérbõl kimutatott anyag a táplálékból származik, mivel a növényekben, gyümölcsökben sokfelé van szalicilsav.

    Gwendoline Baxter és munkatársai most önkénteseknek adtak benzoesavat, ami ugyancsak sok növényben megtalálható, de szerkezete alapján föltételezhetõ volt, hogy az ember ezt átalakítja szalicilsavvá. Arra voltak kíváncsiak, hogy az eddig kimutatott kémiai anyag csak az ételbõl eredt-e, vagy azt az ember maga készíti, föltételezhetõen azért, mert ezzel segíti védekezõkészségét, csökkenti esetleges fájdalmait.

    A munkacsoport egyértelmûen bizonyította, hogy a benzoesavból az ember saját szervezetében állít elõ szalicilsavat. Ennek a belsõ "gyógyszergyártásnak" a jelentõségét még sokat kell vizsgálni, de valószínû, hogy ez valamilyen módon a gyulladásos folyamatok, betegségek elleni védelem fontos eszköze.

    Ez az aránylag egyszerû szerkezetû, szerves anyag a növények életképességét jelentõs mértékben meghatározza. A kutatók most föltételezik, hogy az állati, illetve emberi szervezetben is fontos szerepe lehet a szalicilsavnak, amelyet ezek szerint nem csak tabletta formájában veszünk be, hanem valószínûleg az immunvédekezés során mi magunk is termelünk.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A sovány tej védi a vesét

    Minneapolis - Azoknak, akik felnõtt korukban is naponta megisznak egy pohár zsírszegény tejet, ritkábban károsodik a veséje, mint a sovány tejtermékeket nem kedvelõknek. Az amerikai és norvég kutatók vizsgálatának legújabb eredményeit az American Journal of Clinical Nutrition címû szakfolyóirat közölte.

    Egy nemzetközi tanulmányban amerikai és norvég orvosok ötezernél több, 45-84 éves embert vizsgálnak éveken át, és azt igyekeznek tisztázni, hogy milyen kockázati tényezõk vezetnek érelmeszesedéshez, és ezek hogyan befolyásolják a betegség elõrehaladását.

  • Megfejtették az örökletes pubertáskori kopaszodás genetikai okát

    Kínai tudósok feltárták a ritka, örökletes kamaszkori kopaszodás genetikai okát. A MUHH tünetekkel születõ gyerekeknek nincs, vagy alig van hajuk, és a pubertáskor azt a keveset is végképp elveszítik.

    A Hszüe Csang vezette pekingi kutatócsapat felfedezte, hogy ezt a folyamatot a 8. kromoszóma U2HR génje vezérli. Az U2HR gén szabályoz egy minifehérjét, amely viszont egy olyan fehérje tevékenységét irányítja, amely kulcsszerepet játszik a hajhagymák regenerálódásában.

  • Van 'jóindulatú' kövérség is

    Tübingen - A kövérség a szív- és érbetegségek, valamint a cukorbaj fontos kockázati tényezõje, de vannak szerencsés elhízottak is, akiknek a zsírtöbblete nem a legveszélyesebb területen, a májban található.

    A biztató tudományos eredményeket az Archives of Internal Medicine szakfolyóirat közölte.

    Ha fölösleges testsúlykilóink vannak, nem csak korábbi ruhatárunkkal lesz bajunk, hanem az egészségünkkel, az anyagcserénkkel is.

  • Kapcsolatot fedeztek fel a biológiai óra és az anyagcsere között

    Molekuláris kapcsolatot fedeztek fel a napi bioritmus, vagyis biológiai óra és az anyagcsere között. Ez az eredmény új utat nyithat a cukorbetegség, az elhízás és más kapcsolódó betegségek gyógyításában.

    A 24 órás napi bioritmus felborulása alapvetõen befolyásolja az emberi egészséget, és anyagcserezavarokhoz, álmatlansághoz, depresszióhoz, szívkoszorúér-megbetegedéshez és rákhoz vezethet. Egy nélkülözhetetlen fehérje, a CLOCK szabályozza a test napi ritmusát.

  • A dohányzás cukorbetegséget okoz

    A dohányzás nem csak daganatos, vagy szív- és érrendszeri betegségeken keresztül öl orvosi adatok szerint. Az aktív és passzív dohányzás cukorbajt is okoz - állítja az Osztrák Cukorbetegek Szövetségének (ÖDG) szóvivõje.

    A felismerés fényében "megengedhetetlen", hogy az osztrák egészségügyi miniszter új vizsgálati eredményekre vár egy szigorúbb dohányzásellenes törvény bevezetésével - hangzott el a szövetség bécsi sajtótájékoztatóján.

  • Mely színek növelhetik önbizalmunkat és boldogságérzetünket?

    Színek és fények emberre gyakorolt hatását vizsgálták a Marylandi Egyetem tudósai. Arra az eredményre jutottak, hogy a boldogság érzetét kiváltó szín férfiaknál a kék és a zöld, míg nõknél a kék, lila és narancssárga váltaja ki ugyanezt a hatást - megtekinthetõ a The Daily Telegraph online kiadásában.

    Melyek a bizalmat növelõ színek? Mely színek hatnak jótékonyabban? A kék és a vörös szín a bizalmat növelheti az erõsebb nemnél, míg a kék és a lila egyvelege bizonyult ilyen téren a leghatékonyabbnak a nõknél.

  • Dohányzó szülõk hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez?

    Egy kanadai kutatás eredménye szerint a dohányzó szülõk, akik a passzív dohányzás ártalmainak teszik ki gyermekeiket, ezzel akaratukon kívül hozzájárulnak a gyermek esetleges nikotinfüggõségéhez.

    Több kanadai intézmény összefogásával készült az a felmérés, melyben 1800 gyermek vett részt, a 10 és 12 év közötti korosztályból. A résztvevõknek egy kérdõívet kellett kitölteniük az egészségükrõl, viselkedési szokásaikról, arról, hogy ki vannak-e téve a passzív dohányzás ártalmainak, illetve tapasztalnak-e nikotinfüggõségi jeleket.

  • Ellazult állapotban jobban emlékszik az elme

    Erõsebb és tovább tartó emlékek formálódhatnak, amikor ellazult állapotban van valaki, és agyának emlékezéssel összefüggõ idegsejtjei összehangoltan sülnek ki egyes agyhullámokkal.

    Amerikai kutatók a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelent számában tették közzé tanulmányukat, melynek megállapításai új terápiák kidolgozásához vezethetnek a tanulási zavarokkal vagy bizonyos típusú demenciával élõ emberek számára.

  • Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerülése

    Az állandó ülőmunka negatív hatásainak elkerüléseAz ülőmunkát végzők számára a nyaki fájdalom gyakori probléma, mivel a folyamatos rossz testtartás következtében az adott testrészen feszültség keletkezik. Nyaki panaszok esetén ez a fej állandó előredőléséből és lehajtásából származik, ami izommerevséghez, kötöttséghez vezethet. A helytelen testtartás továbbá sokszor gyulladt csomókat – triggerpontokat – eredményez, melyek nyomhatják a környező idegeket, így a fájdalom kisugározhat más részekre is. Éppen ezért ilyenkor sokszor a nyak fájdalmán kívül fej-, váll-, hátpanaszok is jelentkeznek.

  • 70 százalékkal magasabb mellrákkockázat a légi személyzet körében

    A kutatók összesen 30 tanulmányt értékeltek az egész világról ugyanebben a témában. Eszerint a légi személyzetnek 70 százalékkal magasabb mellrákkockázata van, a prostatarákra pedig a kockázat 40 százalékkal emelkedik. A több mûszakos dolgozókra – a vizsgálat súlypontja itt a nõvéreken volt – hasonló számok adódtak.

    A kutatók szerint az eddigi ismeretek szerint a magasabb kockázatoknál különösen a fényviszonyok játszottak nagy szerepet: a fény a legfontosabb „idõjelzõ” a szervezet számára és befolyásolja a melatonin termelését is.

  • Minimális alkoholfogyasztás is okozhat hasi problémákat

    Minimális alkoholfogyasztás is okozhat hasi problémákatNők esetében egy, férfiaknál két adag alkoholos ital is felboríthatja a vékonybél baktériumflórájának egyensúlyát, haspuffadást, gázképződést, hasmenést, székrekedést, emésztési zavarokat és görcsös fájdalmat okozva. Amerikai kutatók 198 beteg adatait elemezték, akiket egy speciális vizsgálatnak vetettek alá. A kilégzett levegőt analizálva igyekeztek felmérni a vékonybél baktériumflórájának változásait. A kutatás során azt tapasztalták, hogy már kis mennyiségű alkohol felboríthatja a kényes egyensúlyt - ezzel szemben vizsgálatok szerint a dohányzás nem okozott ilyen változásokat.

  • A tartós stressz negatív hatásai

    A tartós stressz negatív hatásaiA stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tartó állapot, és nem okoz kárt. Ha a veszély- vagy stresszhelyzet elmúlik, a szervezet stresszreakciója is elmúlik, anélkül, hogy bármilyen maradandó károsodást szenvednénk. A veszélyt az jelenti, ha a stressz tartóssá válik. Sok ember szenved krónikus stressztől. A tartós stressz tipikus kísérő tünete az az érzés, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. A legkisebb dolog is elég ahhoz, hogy úgy érezzük, betelt a pohár.

  • Az influenzavírus jobban terjed száraz levegõben

    Washington - A szezonális influenza vírusa jobban terjed és túlélése is biztosabb, ha kicsi a levegõ abszolut páratartalma - közölték amerikai kutatók. Az Oregoni Állami Egyetem szakemberei arra a régi tudományos kérdésre adtak választ tanulmányukban, hogy miért éppen a téli hidegben terjed az influenza. "Amikor a levegõ abszolút páratartalma kicsi, mint a januári és februári járványos idõszakokban, a vírus úgy tûnik tovább él és továbbadási aránya emelkedik" - írja Jeffrey Shaman atmoszférakutató és Melvin Kohn epidemiológus az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapja, a PNAS hétfõn megjelent számában.

  • A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulását

    A délutáni pihenés csökkenti bizonyos betegségek kialakulásátA délutáni alvás csökkenti a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát. Régóta ismert tény, hogy a szieszta jót tesz az egészségnek. Az emberi egészségre gyakorolt, konkrét, pozitív hatásait több tudományos vizsgálat is alátámasztja. A NASA pilótáinak bevonásával végzett kísérlet azt igazolja, hogy félórányi délutáni alvás 16%-kal csökkenti a reakcióidőt, és 34%-kal a figyelemkiesést. A Harvard Egyetem kutatói különböző tesztekkel bebizonyították, hogy a napközbeni szunyókálás jelentősen javítja az agy teljesítőképességét. Ám a délutáni alvás a szívnek is javára válik!