rss
  • Az emberi szervezet is állít elõ aszpirint?

  • Budapest - Nemcsak a fûzfakéreg tartalmazza, hanem a legújabb vizsgálatok szerint az emberi szervezet is képes elõállítani a szalicilsavat, amely az aszpirin gyulladásgátló, fájdalomcsillapító hatásának alapja. Angol kutatók eredményeit a Journal of Agricultural and Food Chemistry szakfolyóirat közölte. A fûzfakéreg gyógyító hatásáról azóta olvashatunk, amióta írásos emlékeink vannak a gyógyításról. Orvoslás céljára a sumérok és az asszírok is használták, és a 19. században, amikor már a vegyészek foglalkozni kezdtek vele, a fûzfa latin neve, a salix adta a laboratóriumban elõállított készítmény, a szalicin nevét is.

    A szalicilsav ott van a növényekben, származéka, az acetilszalicilsav pedig 1914-ben jelent meg patikaszerként a gyógyszertárakban: ez az aszpirin. Angol kutatók viszont tíz éve írták le, hogy a szalicilsav olyan emberek szervezetében is megtalálható, akik nem vettek be fájdalomcsillapító tablettát.

    A vegetariánusok vérében több szalicilsavat találtak, mint a másokéban, csaknem annyit, mint azokéban, akik fejfájás miatt, vagy egyéb okból szedték a gyógyszert. Ennek alapján elõször azt gondolták, hogy a vérbõl kimutatott anyag a táplálékból származik, mivel a növényekben, gyümölcsökben sokfelé van szalicilsav.

    Gwendoline Baxter és munkatársai most önkénteseknek adtak benzoesavat, ami ugyancsak sok növényben megtalálható, de szerkezete alapján föltételezhetõ volt, hogy az ember ezt átalakítja szalicilsavvá. Arra voltak kíváncsiak, hogy az eddig kimutatott kémiai anyag csak az ételbõl eredt-e, vagy azt az ember maga készíti, föltételezhetõen azért, mert ezzel segíti védekezõkészségét, csökkenti esetleges fájdalmait.

    A munkacsoport egyértelmûen bizonyította, hogy a benzoesavból az ember saját szervezetében állít elõ szalicilsavat. Ennek a belsõ "gyógyszergyártásnak" a jelentõségét még sokat kell vizsgálni, de valószínû, hogy ez valamilyen módon a gyulladásos folyamatok, betegségek elleni védelem fontos eszköze.

    Ez az aránylag egyszerû szerkezetû, szerves anyag a növények életképességét jelentõs mértékben meghatározza. A kutatók most föltételezik, hogy az állati, illetve emberi szervezetben is fontos szerepe lehet a szalicilsavnak, amelyet ezek szerint nem csak tabletta formájában veszünk be, hanem valószínûleg az immunvédekezés során mi magunk is termelünk.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A mértékletes csoki fogyasztás csökkenti az agyérgörcs kockázatát

    Egy új svéd kutatás szerint a csokoládé mértékletes fogyasztása férfiakban csökkenti az agyérgörcs kockázatát. Úgy tûnik, ez a legújabb, korábban kimutatott számos más elõnye mellett.

    A stockholmi Karolinska Intézet kutatói Susanna Larsson vezetésével több mint 37 ezer férfit követtek legalább tíz éven keresztül, és kimutatták, hogy a legtöbb csokoládét fogyasztó alanyokban 17 százalékkal alacsonyabb a stroke elõfordulásának kockázata, mint azokban, akik egyáltalán nem fogyasztottak csokoládét.

  • Az alvászavart csak részben indokolja az életkor

    New York - A nyolcvanas, kilencvenes éveikben járó emberek rövidebb ideig és némileg rosszabbul alszanak, de kevésbé érzik kialvatlannak, vagy álmosnak magukat. Az idõsek komolyabb alvászavarainak okát meg kell keresni és kezelni - összegzik eddigieknél kiterjedtebb tanulmányuk eredményét amerikai kutatók a Journal of the American Geriatrics Society címû szaklapban. Mark L. Unruh, a Pittsburgh-i Egyetem munkatársa és kutatócsoportja arra keresett választ, hogy az alvásproblémák az életkor számlájára írhatók-e, vagy érdemes ilyenkor más, egészségügyi okot keresni a háttérben és azt kezelni.

  • Elõször a szemen látszódik a magas vérnyomás

    A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A magas vérnyomás elõször a szemfenéki érrendszert érinti, az ideghártya sokáig megkímélt. A magas vérnyomás szemtüneteinek több stádiuma van.

    0. stádium: Nincs elváltozás. Rövid ideje fennálló magas vérnyomás esetén a legkisebb finom erek kanyargóssága fokozódik, kialakul a dugóhúzó szerû megjelenés. A vérnyomás rendezését követõen az elváltozások visszaalakulhatnak.

  • Gén okozza a megcsalást?

    A sírig tartó hûség nem mindenkinek van ínyére, sokan csalják meg párjukat akár annak ellenére is, hogy szeretik.

    Az amerikai Binghampon Egyetem kutatói úgy gondolják, megtalálták a választ arra, mi késztet embereket a félrelépésre. A tanulmány szerint génjeinkbe van kódolva, hogy mennyire leszünk hûségesek párunkhoz. A tudósok megállapították, hogy a szexuális magatartás egy DRD4 nevû génhez köthetõ, pontosabban annak változataihoz.

  • Sikerrel állították meg egereknél az Alzheimer-kórt

    Sikerrel állították meg egereknél injekció révén az Alzheimer-kórt a németországi Göttingen egyetemi kutatói. Az oltásban újfajta antitesttel próbálkoztak a kutatók, a kísérleti eredmények az embereknél is helytállóak - mondta Thomas Bayer, a német, holland és finn tudósok vezetõje. Szerinte a terápia e formáját legkésõbb két év múlva elkezdhetik tesztelni embereken is. A kezelésben az az újdonság, hogy az antitest nem az agy Alzheimer-kór miatt kialakult fehérje-lerakódásait (plakkokat) célozza, sokkal inkább az agy egy különleges molekulastruktúráját, amely a piroglutamát-abéta nevû fehérjét termeli.

  • Levendulaillat a fogorvosnál - kevesebb félelem

    Budapest - Ha a fogászati rendelõ váróterme levendulaillatú, a betegek sokkal kisebb mértékben szoronganak a kezelés elõtt, mint az aromaterápia nélkül.

    Angol kutatók az egészségügyi lélektan nemzetközi kongresszusának 700 résztvevõje elõtt ismertették eredményeiket.

    Minden beteg ismeri a fogorvosi rendelõ elõszobájában érzett feszültséget, amely akkor is hatalmába keríti a várakozót, ha tudja, hogy a kezelés kiváló lesz és "nem fog fájni".

  • Az oxitocin nevû hormonnal javítható az emberek szociális magatartása?

    Az oxitocin hormon szintjének növekedésével bizonyítottan javítható az emberek szociális magatartása, az anyag ugyanis nagy szerepet kap az agyunkban található stresszhormonok lebontásában - állapítja meg a Zürichi Egyetem egyik friss tanulmánya.

    A vizsgálódások során összesen negyvenhét 20 és 50 év közötti pár vitatkozási szokásait elemezte egy svájci tudóscsoport - számol be a kutatásról a "Biological Psychiatry" címû tudományos szaklap.

  • A férfias kopaszodás oka

    London - Génkutatók két olyan genetikai változatot találtak, amelyek együttesen hétszeresére növelik a férfias kopaszodás kockázatát. Eredményüket a Nature Genetics címû brit online szakfolyóiratban közölték.

    Az 1125 európai származású férfi részvételével lefolytatott tanulmány a 20-as kromoszóma p11-es jelû nyúlványán elhelyezkedõ két génvariánst vizsgálta. A kaukázusi férfiak közül minden hetediknél találhatók meg ezek a génváltozatok.

  • Több millió magyart érint az allergia

    Közel hárommillió ember szenved ma Magyarországon a szezonális szénanáthától, amely a magánélettõl a munkáig az érintettek életének minden területét befolyásolja. A szénanátha tünetei a betegeket jelentõs mértékben akadályozzák mindennapos tevékenységükben, feladataik ellátásában, levertséget okoznak, gátolják a szellemi teljesítményt, de befolyásolják a társasági programokat, sporttevékenységet, táplálkozást is. Az érintettek közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ezeket a zavaró tüneteket enyhíteni lehet.

  • Életmódváltoztatással a rák ellen

    Egészséges étrend, rendszeres testmozgás és stresszcsökkentés jótékonyan befolyásolja a rák ellen szerepet játszó géneket, gátolja a rákot elõidézõ gének mûködését. - állítják ezt a legújabb vizsgálatok eredményei.
    A vizsgálatban 30 korai stádiumú prosztatarákos férfi szerepelt. Átlagos életkoruk 62,3 év, a rákra jellemzõ fehérje (biomarker), az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) átlagos szintje 4,8 ng/ml.
    A rák súlyosságát jelzõ másik pontszám, a Gleason-pont átlaga 6 volt.

  • Leírták a HIV-fertõzésben kulcsfontosságú fehérje térszerkezetét

    Brit és amerikai kutatóknak 20 év munkájával sikerült megállapítaniuk a HIV-vírussal való fertõzõdés során alapvetõen fontos fehérje térszerkezetét, ami várhatóan a gyógyszerkutatást is felgyorsítja.

    A londoni Imperial College és az amerikai Harvard Egyetem kutatói Peter Cherepanov vezetésével több mint 40 ezer próbálkozás után sikeresen növesztettek olyan kristályt, amely lehetõvé tette számukra az integráz elnevezésû fehérje szerkezetének vizsgálatát.

  • A csecsemõ tanulni akar - magyar tanulmány a Science-ban

    Budapest - A csecsemõk velük születetten általános, megtanulható tudást várnak el a velük kapcsolatba lépõ felnõttõl - összegezte kutatásuk eredményét Csibra Gergely, aki társszerzõje a csecsemõk korai pedagógiai érzékenységérõl, a természetes pedagógia elméletérõl a Science címû tudományos folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmánynak. A Közép-európai Egyetem (CEU) most alakult Megismeréstudományi Laboratóriumának (Cognitive Science Laboratory) vezetõi, Csibra Gergely és Gergely György dolgozták ki a csecsemõk korai értelmi fejlõdésének úgynevezett "természetes pedagógia" elméletét magyar és angol kutatócsoportok közremûködésével.

  • A nagyobb születési súly nagyobb esély a szívritmuszavarra

    A születéskor nagyobb testsúlyú babák felnõttkorukban nagyobb valószínûséggel bajlódnak a leggyakoribb ritmuszavarral, a pitvari fibrillációval, mint a kisebb újszülöttek. A Circulation szaklap szerkesztõi egy dán és egy amerikai szaktekintély véleményét is kérték ennek a különös megfigyelésnek a magyarázatára, de ez egyelõre csak vitát eredményezett. A szív szabályos, ritmusos mûködését a felsõ, kisebb szívüregek, a pitvarok között elhelyezkedõ ritmusképzõ hely, a szinuszcsomó biztosítja. Innen indul ki ütemesen az inger, mely lefut a szívkamrákra és azokat összehúzódásra készteti.

  • Leukémiás sejtek támadható pontjait azonosították

    Japán tudósok 25 olyan DNS-szakaszt találtak leukémia-õssejtekben, amelyek célpontjai lehetnek az újabb rákgyógyszereknek.

    A Science Translational Medicine címû tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban a kutatók a genetikai állomány 25 olyan szakaszáról számolnak be, amelyek különösen aktívak voltak a leukémia-õssejtekben, így valamennyi alkalmas lehet új gyógyszercélpontnak.