rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Több milliárd szegény ember az egész világon

  • Share on Tumblr

    Az ENSZ mostanában megjelent közleménye szerint több mint kétmilliárd ember él rossz higiéniás körülmények között az egész világon.

    A jelentés figyelmeztet, hogy ha az elkövetkezendõ hét évben nem lesz elegendõ forrás, a Milleniumi Fejlesztési Cél, mely szerint 2015-re felére csökkentik a megfelelõ közegészségügyi viszonyok nélkül élõ emberek számát, nem fog teljesülni. A beszámolót az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Egyesült Nemzetek Gyermekek Alapítványa (UNICEF) készítette.

    "Ha folytatódik a jelenlegi tendencia, a Milleniumi higiéniás projekt több mint 700 millió emberrel kevesebbhez jut el a tervezettnél" - közölte Ann Veneman, az UNICEF vezérigazgatója. "Drámai változások nélkül nagy lesz a veszteség."

    A legnagyobb számú lakosság Afrikában és Dél-Ázsiában érintett, ahol a hozzáférés aránya több mint 10 százalékkal a célkitûzésekben foglaltak alatt van. Eritreában például a lakosság mindössze 2 százaléka jutott megfelelõ toaletthez, öblítõs WC, latrina, vagy komposztáló WC formájában 1990-2006. között. Dél-Ázsiában még mindig körülbelül 778 millióan a szabad ég alatt végzik szükségüket, mely nagymértékben fokozza a hasmenés kockázatát gyermekek számára. A fejlõdõ országokban pedig ez a betegség a vezetõ halálok ebben a korosztályban, áll a riportban.

    A biztonságos ivóvíz ügyében pozitívabb eredményekrõl számoltak be: 1990 óta elsõ ízben csökkent egymilliárd alá a nem megfelelõ ivóvizet fogyasztó emberek száma. "A mostani irányban haladva 2015-re a világ lakosságának több mint 90 százaléka jó minõségû ivóvizet fog kapni" - írják a szakértõk.

    Egyes országokban hatalmas fejlõdésrõl számoltak be. Mianmarban (Burma) 1990 óta 68 százalékra sikerült emelni a megfelelõ ivóvízhez jutók arányát. Vietnámban is sikerült 47 százaléknak elérhetõvé tenni ugyanezt. Afrika szubszaharai része azonban továbbra sem lépett a biztonságos ivóvíz elterjesztésének útjára. Ennek egyik oka valószínûleg az, hogy a vízforrások nagyon távol találhatók az emberek lakóhelyétõl.

    Az ENSZ riport szerint ha az ivóvízhez több mint 30 percet kell utazni, az emberek hajlamosak kevesebbet fogyasztani a távoli forrásból, és inkább a közelebbi, nem megbízható vízforrásokra hagyatkoznak. "Ha meg akarjuk menteni az embereket a szegénység csapdájából, és az egészség elõnyeit szeretnénk élvezni, az ivóvízzel és a csatornázással kell elkezdeni" - mondta el Margaret Chan a WHO fõigazgatója.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Növeli a mellrák kockázatát a kombinált hormonpótlás

    Washington - A kombinált hormonpótlás mellrák kialakulásában játszott hosszú távú hatásait vizsgáló kutatók megállapították, hogy a tabletták szedése növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

    A szerdai bejelentés nyomán többen kételkedésüknek adtak hangot, abban azonban az összes szakember egyet értett, hogy a menopauzával járó tünetek enyhítésére a nõk minél kisebb dózisban és a lehetõ legrövidebb idõtartamig részesüljenek a kezelésben.

  • Súlyos betegségeket okozhat az élelmiszeriparban gyakran használt biszfenol?

    Egy megjelent tanulmány szerint a biszfenol A (BPA), az élelmiszerek és italok mûanyagcsomagolásának elõállításában széles körben használt vegyület összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel, a szív-érrendszeri betegségekkel és a májrendellenességekkel.

    A Journal of the American Medical Association (JAMA) legújabb számában megjelent cikk szerint a legmagasabb BPA-koncentrációjú vizelettel rendelkezõ felnõttek esetében majdnem háromszor nagyobb a kockázata a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának a legalacsonyabb BPA-koncentrációjú vizeletet adó alanyokhoz viszonyítva.

  • Aki gyakran mosolyog, ritkábban kap infarktust

    Sokat tanulmány született arról, hogy a depressziósok között több a szívbeteg, mint a jó kedélyû emberek csoportjában, arról azonban nem nagyon készült tudományos megfigyelés, hogy a vidám, kiegyensúlyozott személyiség véd-e a szívrohamtól. Kanadai kutatók erre vonatkozó vizsgálatának eredményeit az European Heart Journal közölte.

  • Óránként hét ember hal meg kövérség miatt

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 300 millió felnõtt túlsúlyosnak tekinthetõ a világon. Hazai becslések azt mutatják: Magyarországon 200 ezer azoknak a száma, akik annyira kövérek, hogy nem tudnak kimozdulni a lakásból.

    Óránként hét ember hal meg kövérség miatt: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 300 millió felnõtt túlsúlyosnak tekinthetõ a világon. Hazai becslések azt mutatják: Magyarországon 200 ezer azoknak a száma, akik annyira kövérek, hogy nem tudnak kimozdulni a lakásból.

  • Féreggén segíti az oxigénhiányos sejtek túlélését

    Chicago - A szélütés vagy szívinfarktus miatti oxigénhiányos sejtek megmentését is segítheti egy aprócska féregben most azonosított gén tanulmányozása - állítják amerikai kutatók.

    A C. elegans nevû, alig száz sejtbõl álló, átlátszó féreg a genetikai kutatások modellállata, mert fehérjéket kódoló génjeinek jelentõs része megfelel a fejlettebb élõlények, így az ember génjeinek.

  • A felszínes beszéd kevésbé boldogító

    A mélyenszántó beszélgetések jobban boldogítanak, mint a semmitmondók, de még az utóbbiak is jobb közérzethez vezetnek, mint az egyedüllét - állapították meg amerikai kutatók.

  • Vadgesztenye - gyógynövény

    Vadgesztenye - gyógynövényKiegészítő kezelésként egyaránt hatásos vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Az újabb kutatások igazolták az eszcin - a magból kivont érszűkítő - gyulladásgátló és a vénák tónusát fokozó hatását. A kéregben lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét, és növeli ellenállásukat. A vadgesztenye kérgét előszeretettel alkalmazzák napfényvédő szerekhez. Magvát egyes országokban a házi állatok takarmányához adják, a magból keményítőt is készítenek. Nemcsak vásárolhatunk, de készíthetünk is vadgesztenyéből gyógyhatású készítményeket!

  • Két szál cigi harminc perccel is megrövidítheti az életünket

    Egy napra vetítve is kiszámolták, hogy mennyivel rövidítik meg az életet a káros szokások, illetve mennyivel hosszabbítják meg az egészséges tevékenységek.

  • Szükségállapot a kitört hepatitis-járvány miatt

    Egészségügyi szükségállapotot hirdettek a nemrég kitört hepatitis-járvány miatt a kelet-szlovákiai Stara Lubovna megyében. Stefania Kolcunova, a helyi Közegészségügyi Hivatal munkatársa szerint az intézkedésre azért volt szükség, mert mintegy 200 roma gyermek fertõzõdött meg a térségben.

    A hivatal jelentése szerint több ideiglenes orvosi ellátási központot alakítottak ki a fertõzés gócpontjához közel, de a nem messze esõ Poprad, és Presov városokban is növelni kellett a kórházak fertõzõ-osztályainak befogadóképességét.

  • Négy ember esett áldozatául a kozmetikában is használatos botoxnak

    Négy ember esett áldozatául a botulizmus néven ismert ritka, ám annál súlyosabb betegségnek a nem megfelelõ, és engedély nélküli Botox miatt az Egyesült Államokban. Az esetek részletes elemzése nemrégiben az amerikai orvostársaság szaklapjában, a Journal of the American Medical Association-ban látott napvilágot.

    A betegséget a Clostridium botulinum nevû baktérium által kibocsátott méreganyag, a botulinumtoxin okozza, a Botox ennek márkaneve, amit gyakran használnak kozmetikai injekciókúraként, arcsimítónak.

  • Minden harmadik nõt bántalmazzák Romániában?

    Minden harmadik élettársi és házassági viszonyban élõ nõt bántalmaznak Romániában - olvasható a bukaresti Új Magyar Szó címû napilapban. Az újság idézi Jan Sand Sorensent, az ENSZ romániai nagykövetét, aki elmondta: a statisztika szerint Románia az uniós tagországok közül az élen jár, ami a nõk elleni erõszakot illeti.

    A romániai Országos Családvédelmi Hatóság (ANPF) kimutatása szerint évente növekszik a testi, szexuális és verbális erõszak áldozatául esõ nõk száma az országban: amíg 2006-ban 5200 ilyen esetet regisztráltak, tavaly ez a szám már 5800 volt.

  • Egyik leggyakoribb betegségünk: a vakbélgyulladás

    Egyik leggyakoribb betegségünk: a vakbélgyulladásA vakbélgyulladás az egyik leggyakoribb megbetegedésnek számít. Minden 100 emberből 5-10-nél előfordul.A vakbélgyulladás gyanújával végzett műtéteket a leggyakoribb a sürgősséggel végzett hasi operációk közé sorolják. A vakbélgyulladás legtöbbször 10 és 30 éves kor között fordul elő, a betegség kialakulásának valószínűsége ez követően csökken. Az idejében felismert és megműtött vakbélgyulladás könnyen, gyorsan és maradéktalanul gyógyul, míg a késői felismerés vagy az operáció halogatása életveszélyes szövődmények kialakulásához vezethet.

  • Amit tudni kell a fogszuvasodásról és az ínysorvadásról

    A fogszuvasodás és az ínysorvadás az egészséges fogazat két legádázabb ellensége. Ámde mindkettõ megelõzhetõ. Nézzünk szembe az íny betegségeivel.

  • A fülzúgás kialakulásának okai, kezelése

    A fülzúgás (tinnitus) búgó, csengõ, csiripelõ, esetleg zakatoló hang hallása külsõ hang hiányában. Lehet egy-, vagy kétoldali, de sokszor a fejében érzi a beteg - mintha belülrõl szólna.