rss
  • Onkológus, belgyógyász és sebész 2009-ben az Év Orvosa

  • Share on Tumblr

    Egy onkológus, egy belgyógyász-hematológus és egy sebész lett Az Év Orvosa 2009-ben.

    A Tegyünk Együtt az Egészségünkért Alapítvány által tavaly szeptemberben meghirdetett pályázat díjazottjai Fábián Ferenc debreceni onkológus, Németh Lajos szekszárdi sebész és Tóth Árpád belgyógyász-hematológus. Az Astellas-díjat kedden adták át Budapesten.

    Berencsi György, a pályázat fõszervezõje közölte: a döntõbe jutott 27 történetre összesen 8 ezer 82 szavazat érkezett, s a www.dijazorvosokert.hu weboldalt naponta százával keresték fel a látogatók, hogy elolvassák az orvos és beteg kapcsolatát bemutató történeteket. A fõszervezõ elmondta: felvették a kapcsolatot a jelölt orvosokkal, akiknek nagy része már hallott a pályázatról, s mindegyikük emlékezett arra a betegre, aki a történetet beküldte. A szervezõk által felkeresett orvosok úgy nyilatkoztak, hogy számukra természetes volt az emberi kapcsolatot kiépítése a beteggel. Berencsi György hangsúlyozta: az elismerés célja visszajelzést adni azoknak az orvosoknak, akik a szakmai kérdéseken túl energiát fordítanak a betegekkel való foglalkozásra is.

    Csak jó ember lehet jó orvos. A pályázatra beérkezett történetek ahhoz is kellenek, hogy megértsük, mi az orvosi hivatás - mondta Medgyaszai Melinda egészségpolitikai szakállamtitkár a díjátadón. A betegek szeretete és kitartása adja ezt az elismerést - fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki szerint a díjat az is felértékeli, hogy bizonyítja, még nem rendült meg az emberek közötti bizalmi kapcsolat.

    A tavaly õsszel meghirdetett kezdeményezésre közel 300 pályázat érkezett, amelyekkel betegek, betegségükbõl felgyógyult emberek jelölték orvosukat Astellas-díjra, immár harmadik alkalommal. A közönség a zsûri által a döntõbe juttatott 17 orvos 27 történetére szavazhatott.

    A Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott díjátadón részt vett Markovich György, az Astellas Pharma Kft. - a második legnagyobb japán gyógyszergyár magyarországi leányvállatának - ügyvezetõ igazgatója és Ken Jones, az Astellas európai regionális igazgatója is.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Változtatások a Európai Gyógyszerügynökség programjában

    Az Európai Gyógyszerügynökség tervei szerint a jövõben kockázati lapokra helyezi gyógyszervizsgálati tevékenységét. Az immár 10 éve mûködõ CAP-testing rendszer lényege, hogy a centrális törzskönyvezési eljárással engedélyezett termékeket az EMEA hivatalos gyógyszervizsgáló laboratóriumokkal bevizsgáltatja.

    Visszatekintve az elmúlt évtizedre elmondható, hogy a CAP-testing program az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagállamainak piacain a központilag engedélyezett gyógyszerek minõségellenõrzésének egyik eszközévé vált.

  • A békák bõre segíthet az ellenálló baktériumok legyõzésében

    Egyes békafajok bõrében lévõ természetes anyagok segíthetnek létrehozni olyan antibiotikumokat, amelyek legyõzik a gyógyszerrezisztens fertõzéseket, és ezzel milliók életét menthetik meg.

  • A túlzott alkoholfogyasztás szívritmuszavarhoz vezethet

    A leggyakoribb szívritmuszavar, amelynek szövõdményei súlyos, életveszélyes állapotot jelenthetnek, nem ritkán bõséges alkoholfogyasztás következtében kezdõdik.

  • Figyeljünk oda a testünkön lévõ anyajegyekre!

    Évente legalább ezren halnak meg a melanóma miatt, pedig egy kis odafigyeléssel könnyen észrevehetõ és gyógyítható a betegség.

    A legrosszindulatúbb bõrrák a melanóma, de az egyéb rákos megbetegedések között is a legveszélyesebbek közé tartozik. Minden más daganattípusnál gyorsabban növekszik, ráadásul az elmúlt húsz évben duplájára nõtt a megbetegedések száma. Sok minden felelõssé tehetõ a melanóma kialakulásáért: az ózonréteg elvékonyodása, a megváltozott napozási szokások és ne feledjük a túlzott szoláriumozást sem.

  • Saját klónozott immunsejtjei által gyógyult meg a halálos beteg

    Amerikai szakemberek megmentették egy elõrehaladott bõrrákban szenvedõ, menthetetlennek tûnõ beteg életét , a kliens saját klónozott immunsejtjei segítségével. A klónozott T-sejtek visszajuttatva a beteg szervezetébe, harcolnak a rákos sejtek ellen.

    Az új megközelítés talán lehetõvé teszi, hogy biztonságosabb, valamint a mûtétnél, sugárkezelésnél és kemoterápiánál kevésbé agresszív módon harcoljanak a rák ellen.

  • Új szakmai irányelv: az MRI a legjobb a szélütés megállapítására

    Sokkal jobb a szélütés megállapítására az MRI, mint a CT - szögezi le az Amerikai Neurológiai Akadémia (AAN) hétfõn kibocsátott új irányelve.

  • Családi Véradó Napot rendez az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 19-20-án.

    Családi Véradó Napot rendez az Országos Vérellátó Szolgálat augusztus 19-20-án a Magyar Kultúra Házában, a Budai Várban, a 1014. Budapest, Szentháromság tér 6. alatt 10.00 és 17.00 óra között.

    "Augusztus 20. az Alkotmányosság, Jogállamiság Napja, Magyarország legnagyobb ünnepe. Nem véletlen, hogy ezen a napon a véradás is elõtérbe kerül, hiszen az államalapítás is, és az önzetlen segítségnyújtás ezen formája is társadalmi alapokon nyugszik.

  • A pszichológusok megadóztatnák az egészségtelen élelmiszereket

    Mi veszi rá a fogyasztót arra, hogy egészségesebb élelmiszert vásároljon?

    Amerikai kutatók egyértelmû választ kaptak erre a kérdésre egy kísérlet eredményeként: csupán az egészségtelen termékek drágítása vezet sikerre, míg az egészséges élelmiszerek árának csökkentése révén még több cukor és zsír kerül a bevásárlókosárba.

  • Világos sörrel a csontritkulás ellen

    A sörivás, különösen a világos sör fogyasztása erõsíti a csontokat, segíti, hogy ne törjenek el - állapította meg a Kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmánya.

  • FDA: a csonttörés kockázatát növelik a refluxbetegség kezelésére alkalmazott savlekötõk

    Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság, az FDA arra figyelmezteti az orvosokat, hogy a refluxbetegség kezelésére alkalmazott gyógyszerek, az úgynevezett protonpumpagátlók hosszas, nagy dózisokban történõ szedése növeli a combnyaktörés, valamint a csukló- és a csigolyatörések kockázatát.

  • Tízféle genetikai rendellenességre hoztak létre õssejteket

    Washington - Õssejtek egész tárát hozták létre amerikai kutatók; ezekkel laboratóriumi körülmények között vizsgálhatják a betegségek kialakulását, felgyorsíthatva az orvosi kutatásokat.

    A Harvard Õssejtkutató Intézetének munkatársai a Cell címû szakfolyóirat online változatában csütörtökön közölték eredményeiket, hozzátéve, hogy a létrehozott sejtvonalakat hozzáférhetõvé kívánják tenni más kutatók számára is.

  • USA - Már a baleset helyszínén lehetséges a szervkivétel

    Új mentési modellel próbálkoznak az Egyesült Államokban. New Yorkban egy mentõcsapat úgy érkezik ki a balesetek helyszínére, hogy velük utazik egy szervátültetési szakember, aki már a helyszínen képes elkezdeni a szervkivételt.

    New Yorkban a késõbbiekben a speciális mentõcsapatok közvetlenül a baleset helyszinén készítik elõ a halálos áldozatokat szervkivételre. A programnak sok ellenzõje van. A donorra váróknak a projekt új reményt jelenthet.

  • Diabéteszes megbetegedés lehet az Alzheimer-kór?

    Washington - Egy frissen megjelent tanulmány alátámasztja azt a gyanút, miszerint az Alzheimer-kór a diabétesz harmadik típusú megbetegedése lehet.

    Az Illinois állambeli Northwestern Egyetem neurobiológusai által végzett laborkísérletek kimutatták, hogy az inzulin megvédi azokat az idegsejteket, amelyeket megtámadott az Alzheimer-kór.

  • Magánkézben a cseh egészségügy majdnem egésze

    A csehországi egészségügy többsége már nincs állami tulajdonban – derült egy összeállításból, amelyet a prágai Egészségügyi Információk és Statisztika Intézete (ÚZIS) hozott nyilvánosságra a mindennapokban.

    A háziorvosi és a gyermekorvosi ellátás gyakorlatilag teljes mértékben magánkézben van, s minden régióban többé-kevésbé egyformán hozzáférhetõ. A régiók között azonban eltérések vannak a nõgyógyászati és a fogorvosi szolgáltatások hozzáférhetõsége terén.