rss
bohócdoktor vizit szja 1%

  • Újabb rákgéneket azonosítottak

  • Share on Tumblr

    Párizs - A számítógépek egyre nagyobb kapacitását a genetikai kód elemzésével kombinálva újabb rákgénrõl, valamint a mell és a bõr tumorjában szerepet játszó hibás génváltozatokról születtek tanulmányok, melyeket a Nature Genetics címû szaklap vasárnapi számában tettek közzé a kutatók.

    A rák kialakulásában szereplõ gének megismerése azért fontos, mert azonosíthatóvá teheti a nagyobb kockázattal élõ embereket, és segítheti új szerek kifejlesztését, melyekkel a káros folyamatokat megállíthatják.

    A brit Wellcome Trust Sanger Intézete által irányított Rák Genom Projektben az UTX jelû gén vizsgálatakor megállapították, hogy a sejtjeinkben lévõ gének aktivitását ellenõrzõ legalapvetõbb folyamatok közül számosat befolyásol. Az UTX jelû gént összefüggésbe hozták az úgynevezett myeloma multiplexszel (plazmasejtes daganat), a torok- és a nyelõcsõrákkal.

    "Sok rákgénnel ellentétben úgy tûnik, az UTX nem a sejtosztódásban és sejthalálban vesz részt közvetlenül, hanem az alapvetõ szabályozásban" - mondta Andy Futreal, a kutatás egyik vezetõje. Az UTX egy olyan enzimet kontrollál, mely a sejtekben lévõ DNS szerkezetét befolyásolja.

    Ugyanebben a lapszámban amerikai és brit kutatók arról számolnak be, hogy azonosítottak több új génszakaszt, melyek a mellrák kockázatát növelik. Bár a mellrákot az életmóddal, környezeti tényezõkkel hozzák kapcsolatba, komoly genetikai összetevõje is van. Eddig már féltucatnyi génrõl feltételezik, hogy hajlamosít a mellrák kialakulására, a legismertebbek a BRCA-1 és BRCA-2 gének.

    Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének kutatói idõközben azt jelentették be, hogy a legveszélyesebb bõrrák, a melanóma szétterjedésével kapcsolatba hozható gént találtak. Az úgynevezett MMP-8, enzimet kódoló génnek el kellene nyomnia a tumor növekedését, ám a gén bizonyos változatai ehelyett segítik a rák áttétképzését.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Az idegsejtek kijavításához adhat ötletet egy féreggén

    Chicago - Egy gén serkentésével regenerálhatók idegsejtek, legalábbis ezt mutatja az a fonálférgeken végzett amerikai tanulmány, melynek eredményét csütörtökön tették közzé a Science tudományos magazinban.

    A Utahi Egyetem kutatói fonálférgekkel végzett kísérleteikben megállapították, hogy négy gén mûködik közre a sérült idegsejtek kijavítását célzó alapvetõ folyamatban.

  • Ritka allergiás reakciót válthat ki a HPV-oltás

    Chicago/London - Más védõoltásokhoz képest a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (HPV) ellen beadott vakcina nagyobb valószínûséggel váltott ki egyfajta veszélyes allergiás reakciót - állapította meg egy ausztrál tanulmány.

    Az ausztrál kutatók 114 ezer fiatal lány esetét vették alapul, õk egy tavalyi új-dél-walesi oltási program keretében kapták meg a HPV elleni szert.

  • Növeli a mellrák kockázatát a kombinált hormonpótlás

    Washington - A kombinált hormonpótlás mellrák kialakulásában játszott hosszú távú hatásait vizsgáló kutatók megállapították, hogy a tabletták szedése növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

    A szerdai bejelentés nyomán többen kételkedésüknek adtak hangot, abban azonban az összes szakember egyet értett, hogy a menopauzával járó tünetek enyhítésére a nõk minél kisebb dózisban és a lehetõ legrövidebb idõtartamig részesüljenek a kezelésben.

  • Az arcüreggyulladás okai és kezelése

    Az arcüreggyulladás okai és kezeléseA heveny arcüreggyulladás, homloküreg-gyulladás rendszerint felső légúti fertőzés, nátha, influenza következtében alakul ki. Az orrüreg nyálkahártyája ilyenkor duzzadt, elzárja a melléküregek nyílását, kiváltképp akkor, ha a fentiekben jelzett rendellenesség is egyidejűleg fennáll. Ez megváltoztatja a melléküregek egészséges viszonyait, amely a kórokozók elszaporodásához, nyálkahártya duzzanathoz, gyulladásos folyadékképződéshez vezet. Kísérheti láz, hőemelkedés, de a legtöbb esetben ez nem észlelhető.

  • A hõgutát, és (az akár végzetes) hatásait el kell kerülni!

    A hõguta jelei: kimerültség, szédülés, agresszió, apátia, fejfájás

    Mivel testünk hatvan százaléka vízbõl áll, érdemes a kánikulából származó vízveszteséget napi legalább másfél liter folyadékkal pótolni. Igazán meleg nyári napokon ennek akár még három-négyszeresét is igényelheti a test. A hõguta elsõ jeleit egyébként hamar fel lehet ismerni: kimerültség, szédülés, agresszió, apátia, fejfájás.

  • A feldolgozott húsok növelhetik a rákkockázatot

    Ausztrál kutatók megállapítása szerint nagyobb lehet a petefészekrák kockázata azoknál a nõknél, akik sok feldolgozott húst - például szalámit, virslit - esznek, és kisebb azoknál, akik sok halat.

  • A prosztatarák megelõzése

    Kisebb a nagyon agresszív daganat valószínûsége azoknál a prosztatarákos betegeknél, akik már a diagnózisukat megelõzõen sok flavonoidot vettek magukhoz a növényi alapú ételekbõl és italokból.

  • Idõsebb korban a férfiak szexuálisan aktívabbak a nõknél

    A férfiak kétszer akkora valószínûséggel élnek aktívabb nemi életet a kor elõrehaladtával, mint a nõk, de bármilyen legyen is a szex, a jó egészségi állapot meghatározó a szexuális közérzet szempontjából az idõsebb korosztályban - derült ki egy tanulmányból, amelyet szerdán ismertetett a British Medical Journal (BMJ) címû orvosi szaklap.

  • A túl gyakori hajmosás többet árt, mint használ

    A túl gyakori hajmosás többet árt, mint használNem csak az a fontos, milyen samponnal mosunk hajat, az is számít, milyen gyakran tartjuk fejünket a zuhany alá. A kérdés körbejárásához természetesen figyelembe kell venni, hogy a hajszálak szerkezete egyénenként eltérő, azonban a túlzásba vitt hajápolás egyaránt ártalmas valamennyi típus esetében. A hajat beborító védőrétegek a hajszálak sérülékenységét csökkentik. A baj az, hogy a legtöbben folyamatosan vegyszerekkel borítjuk be a fejünket, kezdve a hajkondicionálókkal, dauerral, és festéssel.

  • A lisztérzékenység felismerése, tünetei

    A lisztérzékenység (coeliakia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezetõ megbetegedése, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék (glutén) hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.

  • A szõlõ fogyasztása csökkenti a vérnyomást

    A szõlõ fogyasztása csökkentette a vérnyomását és javította a szívmûködését az egyébként sós étrenden tartott kísérleti patkányoknak - közölték amerikai kutatók.

    "Magában a szõlõben van valami, ami közvetlenül hat a szív- és érrendszeri kockázatra, nem csupán a gyümölcsfogyasztás már ismert elõnyös hatásáról van szó" - mondta Mitchell Seymour, a Michigani Egyetem kutatója, a Journal of Gerontology címû szaklap ismertetett kísérlet vezetõje. A kísérletet az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (NIH) és a kaliforniai szõlõtermelõk is támogatták.

  • Geréb Ágnes érvei az otthonszülés mellett

    Egy nemzetközi, több mint 5400 nõ szülését végigkísérõ, a British Medical Journalban megjelent felmérés szerint az otthonszülés ugyanolyan biztonságos, mint a kórházi - mondta Geréb Ágnes a Napvilág Születésház csütörtöki évnyitó tájékoztatóján.

    A születésház szakmai vezetõje szerint számtalan negatív tévhit kering a kórházon kívüli szülésekkel kapcsolatban. Például sokan úgy gondolják az otthonszülésnél nincs olyan tiszta környezet, mint egy kórházban, pedig pont fordítva van: otthon kisebb a fertõzésveszély.

  • A túlsúly szívelégtelenséghez vezet

    A kövér és mozgásszegény életmódot folytató férfiak négyszer nagyobb eséllyel szenvednek szívelégtelenségben, mint a sportos és normál testsúlyúak - olvasható a Circulation címû folyóiratban.

    Az Orvosok Egészsége Tanulmány 1982-ben indult amerikai orvosok részvételével. A felmérésben több mint 20 ezer önkéntes jelentkezõ véletlenszerûen vagy kis adagban aszpirint, vagy béta-karotint szedett a szív- és érbetegségek, illetve a rosszindulatú daganatok megelõzésére.

  • Lándzsás útifű - gyógynövény

    Lándzsás útifű - gyógynövényAz útifűfélék (családjába tartozik. Rétek, utak mentén, legelőkön, parlagokon élő, évelő növény. Apró, fehér virágja van; áprilistól júniusig nyílnak. Két közeli rokona a széles levelű útifű és a közepeslevelű útifű . Gyógyászatilag mind a három faj levelei felhasználhatók, de a lándzsás útifű levele a leghatásosabb. A lándzsás útifűnek kifejlett, ép levelét hasznosítják gyógyászati célra. A levelek nyálkát és cseranyagot, flavonoidokat, kovasavat, cink és káliumsókat, iridoidokat (aukubint) tartalmaznak.