rss
  • 115 éves és 220 napos korában hunyt el a világ legidõsebb embere

  • Share on Tumblr

    A több mint egy éve a világ legidõsebb emberének számító amerikai nõ szerdán 115 éves és 220 napos korában elhunyt - jelentette be a Los Angeles-i Gerontológiai Társaság.

    Az Indiana állambeli Shelbyville-bõl származó Edna Parker 1893. április 20-án született, amikor még Viktória királynõ kormányozta a Brit Birodalmat, és még mielõtt a röntgent felfedezték.

    Parkert a Guinness rekodok könyve a négy hónappal idõsebb japán Yone Minagawa halálát követõen 2007 augusztusában a világ legidõsebb emberének nyilvánította.


    A a világ legidõsebb embereit regisztráló kutatócsoport szerint Parker volt a 14. legidõsebb ember a történelemben a szupercentenáriusok közül. A lista legidõsebb embere jelenleg a portugál Maria de Jesus, aki 1893. szeptember 10-én született, és jelenleg 115 éves és 78 napos. A definíció szerint szupercentenáriusnak nevezzük azt az a személyt, aki átlépte a 110 éves életkori határt.

    A gerontológiai társaság jelenleg 89 szupercentenáriust tart nyilván világszerte, akik közül 79 nõ és 10 férfi.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A reuma kialakulásának okai

    A legfrissebb kutatási adatok szerint hosszú távon növelheti a reumatoid artritisz (reumás ízületi gyulladás) kialakulási esélyeit, ha a vérben túl magas a reumatoid faktor nevû antitest koncentrációja.

  • Az eddiginél fertõzõbb, veszélyesebb és nagyobb influenza-járvány várható?

    Az eddiginél fertõzõbb, veszélyesebb és nagyobb influenza-járvány várható, mivel idén három olyan vírusaltípus felbukkanása várható, amely eddig még soha nem volt jelen nálunk, így senkinek nincs ellene védettsége - erõsítették meg sajtótájékoztatójukon az ÁNTSZ szakemberei.

    Emiatt a szokásosnál nagyobb oltási hajlandóságra számít az országos tiszti fõorvos. Dr. Falus Ferenc szerint az ingyenes védõoltásra elköltött pénz eddig is bõven megtérült, mivel hiányában hatszorosára nõtt volna a betegek száma egy-egy járvány alatt, az influenzához kapcsolódó költségek pedig a 2007-2008-as szezon 3,5 milliárdjához képest akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatták volna - legalábbis becslések szerint.

  • 40 millió forint értékû adományt kapott a Szekszárdi kórház

    Közel negyvenmillió forint az értéke annak az adománynak, amelyet Szekszárd németországi testvérvárosa ajándékozott a kórháznak - közölte Horváth István polgármester.

    Száz hidraulikusan állítható, gördíthetõ ágyat kapott a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, a testvérváros Bietigheim közremûködésével. Muth Lajos kórházigazgató elmondta: évek óta nem került sor ágyak beszerzésére, az új sürgõsségi osztály átadásakor is használt ágyakkal rendezték be a kórtermeket.

  • Macskakarom - gyógynövény

    Macskakarom - gyógynövényA macskakarom (uncaria tamentosa) a perui őserdők mélyéről indult el világhódító útjára. Az őserdők lakói elsősorban gyulladáscsökkentőként, fertőzések kezelésére, daganatos elváltozások gyógyítására és ízületi panaszok enyhítésére használták. Bár az indiánok a növény leveleit és gyökerét is felhasználják a gyógyításhoz, a fontos hatóanyagok legnagyobb mennyiségben a növény belső kérgében és az ehető háncsrétegben találhatók. A macskakarom kúszónövény, az őserdői fáira kapaszkodik erős tüskéivel, karmaival.

  • Vitaminokkal tilos az AIDS kezelése

    Fokváros - A Dél-Afrikai Köztársaság Legfelsõbb Bírósága betiltotta egy német természetgyógyász tevékenységét, aki az általa összeállított vitaminokkal és táplálék-kiegészítõkkel kezelte a HIV-vírusfertõzést. A per részleteit a világ egyik leghagyományosabb orvosi folyóirata, az angol Lancet közölte.

    Dél-Afrika 48 millió lakosából 5,4 millió HIV-vírussal fertõzött, és egy évtizede a 22-44 éves korosztályban az AIDS-betegség okozta halálozás megduplázódott.

  • Nem minden beteg számára kedvezõ a legalacsonyabbra csökkentett vérnyomás

    München - A magas vérnyomás megfelelõ kezelése alapvetõen fontos, de nem minden beteg számára a legalacsonyabb érték a legkedvezõbb. A vérnyomáscsökkentõ szerek rendelését végzõ, gyakorló orvosok számára igen hasznos eredményeket hozó tanulmányt az Európai Szívgyógyászok minapi müncheni kongresszusán ismertették.

  • Lázcsillapítás gyógynövényekkel

    Lázcsillapítás gyógynövényekkelHidegrázás, égő nyálkahártya, étvágytalanság, levertség - ezek a láz kísérő tüneteit. A szervezet természetes védekező mechanizmusa indul be testhőmérsékletünk megemelkedésével, amikor valamilyen vírusos, vagy bakteriális megbetegedés következtében elszaporodnak, vagy kívülről bejutnak szervezetünkbe a pirogén anyagok. Ahogy észleli az emberi test ezeknek az anyagoknak a megjelenését, a kazán dolgozni kezd: magasabb hőfokon az immunrendszer hatékonyabban működik, a vírusok és baktériumok pedig kevéssé életképesek.

  • Ismert, vény nélkül kapható gyógyszerek káros mellékhatásai

    A gyógyszerek veszélyes mellékhatásai egyre ismertebbek, azonban kevesen vannak tudatában annak, hogy a vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítók is rengeteg káros anyagot tartalmaznak.

    A veszélyre gyakran még a reklámokból sem derül fény, fájdalomcsillapítót pedig már a drogériákban is lehet kapni. Ha nem is szakembertõl veszel gyógyszert, elengedhetetlen, hogy mindig tisztában légy azzal, pontosan mit is veszel be! Néhány gyógyszer a következõkben, amelyekkel mindannyian találkozhatunk a hétköznapokban.

  • Nyolcvanontúliak koleszterinjét is érdemes csökkenteni

    Szívinfarktus után a 80 évesnél idõsebbek koleszterinszintjének csökkentése is javítja a túlélés esélyét, anélkül, hogy a daganatos halálozás fokozódna. Svéd kutatók óriási vizsgálatának eredményeit az Amerikai Kardiológus Kollégium folyóirata közölte.

  • Az óraátállítás hatása az egészségünkre

    Minden ember saját belsõ óráját követi. Ez határozza meg, hogy milyen ritmusban éljük napjainkat. De mi történik, ha a belsõ és a külsõ óra összhangja megszûnik?

  • Így előzhetjük meg a látásromlást

    Így előzhetjük meg a látásromlástHa heti háromszor sportolunk és időnként megiszunk egy pohár bort, akkor jó eséllyel csökkenthetjük a látásromlás kialakulásának esélyét. A látásromlás bekövetkezhet fertőző betegség, veleszületett rendellenesség vagy baleset miatt is. Az amerikai felmérések szerint 20 év alatt mintegy 70 százalékkal nőhet az érintettek száma, többek között a népesség elöregedése miatt. A mostani közel 5000, 43 és 84 év közötti alany adatait elemezték. A kutatás húsz éve alatt a megkérdezettek 5,4%-nál alakult ki látásromlás.

  • Miért csikorgatjuk a fogainkat?

    Miért csikorgatjuk a fogainkat? A rágóizmok nagy erővel képesek összeszorítani az alsó állkapcsot és a felső állcsontot, ezáltal az alsó és felső fogsort. A rágófogak felületére négyzetcentiméterenként akár 40 kg-os nyomás is nehezedhet. Ha az ilyen erő nem tudatos irányítással működik, illetve nem rágás céljából lép fel, akkor beszélünk fogcsikorgatásról, vagy a fogak összeszorításáról. Ilyenkor jelentősen nagyobb erő hat a fogakra, mint rágás közben. A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik. Sok esetben a fogcsikorgatók partnere fedezi fel a bruxizmust, ők ébrednek fel a fogcsikorgatás keltette hangos zajra.

  • Szívinfarktus után minél hamarabb meg kell kezdeni a mozgást

    Évtizedekkel ezelõtt a szívrohamot követõ kezelés igen hosszú és nem túlságosan eredményes volt, ma viszont a betegek általában jó fizikai állapotban és legtöbbször rövid idõ múlva otthonukba kerülhetnek.

  • Életmentõ alsónemû

    Életmentõ alsónadrággal rukkoltak ki amerikai tudósok: a ruhadarab folyamatosan méri viselõje vérnyomását, pulzusát és más életfunkcióit, valamint ha kell, még gyógyszert is bead neki.