rss
  • 115 éves és 220 napos korában hunyt el a világ legidõsebb embere

  • Share on Tumblr

    A több mint egy éve a világ legidõsebb emberének számító amerikai nõ szerdán 115 éves és 220 napos korában elhunyt - jelentette be a Los Angeles-i Gerontológiai Társaság.

    Az Indiana állambeli Shelbyville-bõl származó Edna Parker 1893. április 20-án született, amikor még Viktória királynõ kormányozta a Brit Birodalmat, és még mielõtt a röntgent felfedezték.

    Parkert a Guinness rekodok könyve a négy hónappal idõsebb japán Yone Minagawa halálát követõen 2007 augusztusában a világ legidõsebb emberének nyilvánította.


    A a világ legidõsebb embereit regisztráló kutatócsoport szerint Parker volt a 14. legidõsebb ember a történelemben a szupercentenáriusok közül. A lista legidõsebb embere jelenleg a portugál Maria de Jesus, aki 1893. szeptember 10-én született, és jelenleg 115 éves és 78 napos. A definíció szerint szupercentenáriusnak nevezzük azt az a személyt, aki átlépte a 110 éves életkori határt.

    A gerontológiai társaság jelenleg 89 szupercentenáriust tart nyilván világszerte, akik közül 79 nõ és 10 férfi.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Jogosítványt szerzett a gondolatvezérelt bionikus karral vezetõ férfi

    A világon elsõként szerzett autóvezetõi engedélyt egy osztrák férfi, akinek tõbõl amputált karját gondolatvezérelt bionikus végtaggal helyettesítették.

  • Meghalt a hét évvel ezelõtt Szingapurban szétválasztott ikerpár egyik tagja

    Meghalt a Szingapúrban hét évvel ezelõtt egy maratoni operációval szétválasztott ikerpár egyik tagja.

    A nyolcéves Ganga Shrestha agyhártyagyulladással került kórházba, ahol nem sokkal késõbb meg is halt - közölte a The Straits Times napilap.

    "Sosem fogom elfelejteni bátor lelkét...Most legalább a lelke kiszabadult tehetetlen testébõl" - nyilatkozta Keith Goh szingapúri idegsebész.

  • Gyors E. coli tesztet dolgoztak ki amerikai kutatók

    Az eddigi 48 óra helyett egy óra alatt kimutatja az E. coli baktérium jelenlétét az új, infravörös spektroszkópiát alkalmazó módszer, amelyet amerikai élelmiszerkutatók dolgoztak ki.

  • Õssejtekkel állították helyre állatok látását és hallását

    Washington - Embrionális õssejtekkel helyre lehet állítani az állatok látását és hallását - jelentették be amerikai és dél-koreai kutatók az Egyesült Államokban az Idegtudományi Társaság kongresszusán.

    Az egyik kutatócsoport tengeri malacok hallását "javította" meg emberi csontvelõbõl nyert õssejtek révén, míg a másik békákból nyert õssejtekkel "növesztett" mûködõ szemet az ebihalaknak.

  • Acinetobacter baumannii - egy új veszélyes baktérium a kórházakban

    Egy új kórokozó, az Acinetobacter baumannii egyre nagyobb fenyegetést jelent, mivel a kitörõ járványokat nagyon nehéz ellenõrzés alatt tartani, olvasható a brit orvosi folyóiratban, a Lancetben megjelent cikkben.

    Kutatási eredmények alapján az A. baumannii fertõzéses esetek csaknem egyharmadában mutattak ki rezisztenciát az élvonalbeli antibiotikumokkal szemben.

  • Csökkentheti a férfiak termékenységét az antidepresszáns

    New York - Növeli a spermiumokban lévõ örökítõanyag töredezettségét, ezáltal csökkenti a férfiak termékenységét a szelektív szerotonin-visszavételt gátló (SSRI) depresszióellenes szerek csoportjába tartozó paroxetin hatóanyag - közölték amerikai kutatók.

    Ötször több férfinál találtak rendellenes DNS-molekulákat tartalmazó spermiumokat azok körében, akik paroxetinkezelés alatt álltak - állapította meg Cigdem Tanrikut, a Harvard Egyetem bostoni orvosi karának munkatársa és kutatócsoportja.

  • A bányászat a tuberkulózis járvány táptalaja Afrikában

    Jelentõs mértékben hozzájárult a tuberkulózis járványok kialakulásához Afrikában az arany, a gyémánt és más nemesfémek bányászata, ugyanis a rossz munka-, és életkörülmények között élõ bányászok, valamint a HIV-fertõzés táptalajt biztosítanak a betegséghez terjedéséhez - derült ki egy új tanulmányból.

  • A séta hasznos lehet a rák megelõzésében

    A séta hasznos lehet a rák megelõzésében: brit kutatók szerint a szigetországban évente 10 ezer emlõ- és bélrákos eset lenne elkerülhetõ, ha az emberek többet gyalogolnának.

  • Nõhet a hererák veszélye a babáknál, ha terhesség alatt sminkel az anya

    Összefüggés lehet a hererák nagyobb kockázata és az anya által a terhesség idején felhasznált kozmetikumok között egy finn tanulmány szerint.

  • Könnyebb bejutni egy Botox kezelésre, mint ellenõriztetni egy gyanús anyajegyet

    Úgy tûnik, könnyebb bejutni a bõrgyógyászati sebészetre egy Botox kezelésre, mint ellenõriztetni egy gyanús anyajegyet.

    Amerikai kutatók azt figyelték meg, hogy azok a páciensek, akik Botox injekciót szerettek volna kapni, gyorsabban bejutottak bõrgyógyászhoz, mint azok a betegek, akiknek sürgõsen meg kellett volna beszélni egy anyajegy eltávolítását. Igen nagy különbségek vannak a kozmetikai illetve a valóban beteg bõrgyógyászati páciensek várakozási ideje között.

  • A magyar lézermikroszkóp új távlatokat nyithat az agykutatásban

    Az Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) kifejlesztett kétdimenziós lézermikroszkópot bemutatják az európai agykutatók seregszemléjén - mondta el a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.

    A technika lényege, hogy az idegsejteket (neuronokat) feltöltik egy bizonyos festékanyaggal, amelybõl az átmenõ lézersugár mérhetõ fényreakciót vált ki. A rendszer egy másodperc ezredrésze alatt képes felfedni az ingerlésre adott válaszokat az agyban.

  • Ukrajnában legalizálhatják az õssejtes gyógyítást

    Ukrajnában elkezdõdött az õssejtekkel történõ gyógykezelés legalizálása, miután lezárult egy öt évre tervezett õssejt-kísérletsorozat elsõ szakasza – írta csütörtöki számában a Szegodnya címû ukrán napilap.

  • Egészségtelen energiaitalok

    Életveszélyes is lehet egy agyserkentõként vagy fáradtság ellen elfogyasztott energiaital! – figyelmeztetnek a szakemberek. A túlzott koffein- és taurintartalmú serkentõk ugyanis erõs hányást, mellkasi fájdalmat is okozhatnak. De nem ritka a szapora pulzus, álmatlanság, pánikroham sem.

  • Ezért se hagyjuk ki a reggelit

    Ezért se hagyjuk ki a reggelitAgyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a reggeli kihagyása miatt az agy a nap további részében sokkal jobban kívánja a zsírosabb ételeket, ráadásul ebédre jóval többet esznek így az emberek. Ezért ez a módszer a fogyni vágyóknak egyáltalán nem ajánlott. Nemhiába mondják, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Jelen kutatásukban a szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik az agyon belül bizonyos ételek fogyasztásakor, vagy az azoktól való megvonáskor. A kutatásban 21 normál testsúlyú személy vett részt, akiknél mágneses rezonancia vizsgálattal mutatták ki a különböző kalóriatartalmú ételekre adott agyi válaszokat.