2021.01.18. - Piroska

A gyermekkori asztma jól kezelhetõ, ha idõben felismerik

A leggyakoribb, nem fertõzõ krónikus gyerekkori betegségként tartják számon a szakemberek az asztmát. Általában 2-5 éves korban jelentkezik, majd a 6-l4 éves korúaknál az esetek többségében javulást mutat, míg 15 éves korban már csak a korábbi betegek egyharmadánál vannak észrevehetõ tünetek. Kezelése annál hatásosabb, minél elõbb fölismerik a bajt. A komplex - gyulladást csökkentõ és a hörgõket is tágító - terápiától várható a legjobb eredmény.
Az asztma a légutak gyulladásával kezdõdik, fokozott váladékképzõdéssel és a légzésfunkció romlásával jár, súlyosabb formájában fulladásos tüneteket is kivált. Ilyenkor, iskolaév kezdetén az asztmás gyereket nevelõ szülõk idegeit fokozottan borzolja a félelem, vajon hogyan viseli a gyerek a megterhelõbb, stresszes iskolai életet a gondtalan otthonlét és az óvodai mesevilág után.

- Napjainkban a legtöbb szülõ már tisztában van azzal, hogy a tüdõ légutainak betegségét egyrészt allergének provokálják, másrészt egyféle hajlam, ami a hörgõk túlérzékenységében nyilvánul meg. A betegek aránya sajnos folyamatosan nõ, és fõként gyermekkorban - állítja dr. Farkas Márta, a Heim Pál Gyermekkórház pulmonológusa.

A betegség egyszerû szûréssel, egy légzésfunkciós eljárással kimutatható, és ezt a vizsgálatot gyanú esetén tanácsos elvégeztetni. Fõként abban az esetben, ha rendszeres köhögés jelentkezik, túlzott fáradékonyság a mozgás, a sporttevékenység során, vagy éjszakai légszomjat, jellegzetes sípoló légzést lehet megfigyelni a gyermeknél.

- A vizsgálat már 5-6 éves gyereknél elvégezhetõ, teljesen fájdalommentes, a ki - és belégzés mélységét állapítja meg. Ezen túl sor kerülhet egyéb vizsgálatokra is, terheléses légzésfunkciós tesztre, vérvizsgálatra, mellkas röntgenre, s meglehet, hogy szükség lesz CT-re, allergiavizsgálatra, valamint gyomor- és nyelõcsõ vizsgálatra is - ecseteli a pontos diagnózis feltételeit a doktornõ, aki még hozzáteszi, hogy a veszélyeztetett családokból származó gyerekek - ahol mindkét szülõ asztmás - genetikusan hajlamosak erre a betegségre.

Dr. Kádár László gyermektüdõgyógyász szerint a betegség felismerése már fél siker, de ezt ne a kis betegtõl várjuk. Õ nem képes megfogalmazni, hogy mi a baja, csak érzi, hogy nem tud futni, nehezére esik a mozgás, mintha egy szalmaszálon venné a levegõt. A szülõk egy része viszont egyszerûen allergiának véli a gyerek tüneteit, holott az asztmának határozott, kialakult kórképe van, ami nem allergia, noha idõnként lehetnek allergiás megnyilvánulásai is. Vannak enyhe, középsúlyos és súlyos formái, ezen belül is árnyalt a skála, de megfelelõ terápiával ma már valamennyi karbantartható.

Az ország általános iskolái közül néhányban felmérést végeztek az asztmás gyerekek körében és az a megdöbbentõ eredmény született, hogy a felnõttek abszolút tájékozatlanok e betegség tárgyában! Mindenképpen célszerû lenne a tapasztaltak alapján a pedagógusokat felvilágosítani, hogy partnerek legyenek, ha egy asztmás gyerek segítségre szorul. A gyerek aktuális gyógyszerével, hörgõtágítók alkalmazásával megelõzhetõk az esetleges asztmás rohamok, melyek bekövetkeztét a gyerekek többsége elõre megérzi. A gyógyszeres kezelések a tüdõ és a légutak gyulladásos folyamatait, illetve magát a gyulladást enyhítik. Az asztmás gyermekeket kezelõ szakorvosok egybehangzóan állítják, hogy valamennyi modern, hatékony gyógyszer rendelkezésre áll nálunk. Teljes gyógyulást ne várjon tõlük senki, csupán tünetmentességet, viszont nem mindegy, hogy mennyi ideig tartanak a tünetmentes idõszakok. A cél ezek meghosszabbítása.

Nagy figyelmet keltett a közelmúltban a leideni egyetem tüdõgyógyász osztályának vezetõ professzorának, Klaus Robe-nek egy elõadása, amelyben a gyulladáscsökkentõ és hörgõtágító gyógyszer alkalmazását forradalminak nevezte. Azt fejtegette, hogy ez a módszer nagy elõrehaladást jelent az asztma kezelésében és pozitív változást hozhat az asztmások életminõségében is. Ma valóban a leghatásosabb kezelés az asztma fékentartása érdekében ez a komplex terápia, mely lényegében egyben old meg két feladatot, nevezetesen a gyulladáscsökkentést és a hörgõtágítást.

A kombinált kezelést már nálunk is alkalmazzák, az újdonságot legfeljebb az jelentheti, ha új gyógyszermolekulák felhasználása történik. Az asztma potenciálisan veszélyes betegség, ha kezdetben felismerik és megkezdik kezelését, sokkal könnyebb kordában tartani. Az idõben történõ szabályozás - ami gyermek esetében mindig problémásabb - a normális életvitel alapja. A szakszerûen kezelt, "beállított" asztmás gyereknek viszont nem kell lemondania mindarról a mozgásról, sportról, amit egészséges társai gyakorolnak. Természetesen a megfelelõen megválasztott, kezelõorvossal egyeztetett mozgás - és sporttevékenységrõl van szó. Nem kell tehát az asztmás gyereket "agyonfélteni", minden mozgástól óvni, testnevelésbõl azonnal felmentetni, mert a fokozatos és kellõ körültekintéssel megválasztott mozgásra az asztmás gyereknek is szüksége van, mind testileg mind pedig lelkileg. Nem jó, ha betegségtudattal él a gyerek és állandóan azt tapasztalja, hogy valamiben lemarad, nem képes úgy teljesíteni, mint társai. Az orvosok fõként az úszást ajánlják, az edzettség jó erõnlétet és kiegyensúlyozottságot, biztonságérzetet ad a gyereknek.

A "gyerekre szabott" gyógyszeres terápia mellett többféle kiegészítõ kezelést is igénybe lehet venni, - mint a légzõtorna, a relaxációs gyakorlatok, a sókamra, a gyógyteák és egyéb alternatív megoldások egész sorát - annak érdekében, hogy az asztmás gyerek felnõtt korára tünetmentesen, normálisan élhessen.