rss
  • Sok amerikai beteg olyan kövér, hogy már vizsgálni sem tudják

  • Share on Tumblr

    Michigan - Az amerikai szívgyógyászoknak súlyos gondot kell megoldani: a szívkatéterezésre bekerülõ betegek közül egyre többet nem tudnak a vizsgáló asztalra fektetni, mert annyira kövér. A viharosan növekvõ nehézségekrõl egy kutatócsoport az Amerikai Szívgyógyászok folyóiratában számolt be.

    Thomas Vanhecke és munkatársai 94 nagy gyógyintézet szívkatéteres laboratóriumának vezetõit kérdezték meg, milyen gondot okoz honfitársaik gyarapodó testsúlya, amikor legtöbbször sürgõs felvételre és azonnali eszközös vizsgálatra beszállítják a túlsúlya mellett szívrohammal is küszködõ beteget.

    A szívkatéteres munkahelyeken a vizsgáló asztalnak vagy a szállító eszközöknek a súlyterhelését túlhaladni szigorúan tilos, mert nem biztonságos és az esetleg ilyenkor történõ balesetekért, szövõdményekért a laboratóriumnak kell felelõsséget vállalni. A kutatók tisztázták, milyen súlyhatárok szerepelnek ezeken a használati tárgyakon.

    A 94 szívkatéteres laboratóriumban a leggyakoribb megengedett súlyhatár a 198,9 kg volt, de az értékek 160 kg és 250 kg között mozogtak. A fölmérés szerint évente átlag öt alkalommal fordul elõ, hogy a beteg kövérsége miatt egyik szívkatéteres laboratóriumban sem tudják elvégezni a vizsgálatot.

    A megkérdezett laborvezetõknek 70 százaléka azt mondta, hogy ilyenkor egyszerûen nem tudja, mit is tegyen. A helyzet azért mind súlyosabb, mert a szívizom infarktus a kórosan elhízott fiatal emberekben az utóbbi évek tapasztalatai szerint sûrûbben fordul elõ.

    Az utolsó évtizedben a szívkatéteres laboratóriumokban vizsgált, kezelt betegek testsúlyának átlaga meredeken növekedett. Ráadásul a kövér betegeknél gyakoribbak a szövõdmények, bonyolultabb a vizsgálandó erek megközelítése.

    Kiderült, hogy a szívkatéteres beavatkozások alapvetõ eleme, a röntgenkép a nagy testtömegû betegek esetén gyakran nem jól látható. Ennek az a következménye, hogy a kritikus érelváltozások fölismerése, ellátása sem tökéletes.

    Az amerikai kórházakban a mind több elhízott beteg kezelése évek óta probléma. Vannak intézetek, ahol külön épületszárnyat nyitottak a kövér páciensek számára. A nyitás szószerint értendõ: legelõször az ajtókat kellett kicserélni, mert a korábbinál szélesebb hordágyat vagy gördíthetõ betegágyat az eredeti nyílászáró szerkezeteken keresztül nem lehetett átgurítani.


    Share on Tumblr
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A bizonytalanság nagyobb szorongást okoz a páciensekben, mint a betegség

    Egy diagnózis eredményére várakozva nagyobb a páciensek szorongásának és stresszének szintje, mint annak tudatában, hogy súlyos betegségük van - állapították meg amerikai kutatók kis méretû tanulmányukban.

  • Két további gént kötnek a leggyakoribb bõrrákhoz

    London - Az európai elõdökkel bíró emberek körében leggyakoribb bõrrákkal, a laphámrákkal összefüggõ két új génváltozatot találtak az izlandi Decode Genetics elnevezésû biotechnológiai cég kutatói.

    A génmódosulatok nem játszanak szerepet a bõr színében, de azoknak az embereknek, akik mindkettõvel rendelkeznek háromszor nagyobb a kockázatuk arra, hogy bazálsejtes karcinoma fejlõdjön ki náluk.

  • Miért nõ meg az erõszakos cselekedetek száma az ünnepek alatt?

    „Az ünnepek alatt, fõleg a Szilveszter és a Karácsony körüli idõszakban, megnõ az erõszakos cselekedetek elõfordulása” – mondta dr. Nadine Kaslow, az Emory Egyetem pszichológus professzora.

    A szakértõk szerint a legfõbb ok az alkohol és a kábítószerek szokásosnál nagyobb mértékû fogyasztása lehet. A megnövekedett stressz több forrásból is táplálkozik és olyan feszültségekbõl ered, amelyekrõl az év többi részében nem is veszünk tudomást.

  • Genetikai okok is emelhetik a tüdõrák kockázatát

    Több száz ember DNS-ének elemzése alapján olyan genetikai kockázatokat azonosítottak amerikai kutatók, amelyek jelenlétében nagyobb valószínûséggel kapnak tüdõrákot az egyébként nem dohányzó egyének is.

  • Jól van a kettõs kézátültetésen átesett lengyel férfi

    Jól van az a fiatal lengyel katona, akin a hónap elején kettõs kéztranszplantációt hajtottak végre - közölte mûtétben közremûködõ egyik orvos.

  • Nem kellenek a korházi széfek

    Mégsem kötelezõek a széfek elhelyezése a korházakban - derül ki egy újabb rendelet szerint.
    A hír késõn derült ki, ezért a korházak bevásároltak a széfekbõl. Cél az volt, hogy megelõzzék a kórházakban történõ lopásokat.

    A hír után az összes széfet eltávolították, és mindössze egyet tartottak meg osztályonként, ahol az ott lévõ betegek értékét õrzik. Jelenleg 300-700 széf gazdátlan, amitõl nem tudnak megszabadulni a kórházak.

  • Kankalin - gyógynövény

    Kankalin - gyógynövényAz orvosi, vagy tavaszi kankalint mely az egyetlen hazánkban nem védett kankalinféle, régebben varázserejű gyógynövényként tartották számon, ami kinyitja az összes zárat és megtalálja a kincseket. Aranysárga virágzata mézszerű, kellemes illatot áraszt. A levélrózsa közepéből kiemelkedő virágzati kocsány 10-20 cm magas, rajta a virágok ernyőbe csoportosulva állnak. A sárga virágok torkában öt narancsszínű folt van, és természetes élőhelyei főként a lomblevelű erdők, vagy a hegyi kaszálók. A tőkocsányról lecsipegetett virágja számos vértisztító teakeverék fő alkotóeleme.

  • A szénanáthát komolyan kell venni

    A szénanáthát komolyan kell venniNéhány ember számára az allergiaszezon csak nyáron indul a fűfélék virágzásának kezdetével. A legismertebb allergén a parlagfű pollenje. A növény késő nyáron, ősszel virágzik. A pollenallergiától szenvedőknek ezért érdemes tisztában lenniük a panaszaikat kiváltó növények virágzásának szezonjával, ebben lehet segítségükre a pollennnaptár! Orrfolyás, viszkető szem, duzzadt nyálkahártya, sokaknak ismerősek lehetnek az allergiás nátha (szénanátha) tünetei. A panaszok olykor már télen elkezdhetik gyötörni a pácienst.

  • Ritka agydaganattal összefüggésbe hozható gént találtak

    Washington - Ritka, gyerekkori agydaganat, a neuroblasztóma örökletes formájának hátterében álló gént azonosított egy nemzetközi kutatócsoport. Eredményüket a Nature címû tudományos lap legutóbbi száma közölte.

  • A tartós köhögés okai

    Az õszi-téli idõszakban gyakori légúti megbetegedések jellegzetes tünete a köhögés. A panaszok hosszabb idõn át is jelentkezhetnek.

  • Már 113 halálos áldozata van a madárinfluenzának

    Az Eü. Világszervezet adatai szerint egy kétéves indonéz kislány halt meg madárinfluenzában, így õ lett a betegség 113. áldozata az országban.

    A szóvivõ elmondta, hogy a Kelet-Dzsakartából származó kisgyermek november 18-án fertõzõdött meg a halálos vírustörzzsel, november 26-án került kórházba, és három nappal késõbb meghalt.

  • Hétvégi ingyenes méhnyakrák szûrési lehetõség Zuglóban

    Hétvégi szûrõvizsgálatot vezet be a XIV. kerület a megelõzés érdekében, a 12-13 éves zuglói lányok pedig védõoltást kapnak. A következõ fél évben minden hónap harmadik szombatján plusz méhnyakrák szûrési lehetõséggel segíti a zuglói Önkormányzat a kerület hölgyeit.

    Ezzel akarják támogatni a szûrésre járási hajlandóságot, valamint hangsúlyozni a megelõzés fontosságát és az egészség érdekében az egyéni felelõsségvállalást. A következõ fél évben minden harmadik szombaton méhnyakrákszûrést tartanak a Zuglói Egészségügyi Szolgálat szakrendelõjében.

  • Agyi károsodást szenvedett a hidratáló diéta miatt

    Több, mint nyolcszázezer font kártérítést ítélt oda a brit bíróság egy szerencsétlenül járt nõnek, aki a The Amazing Hydration Diet (Elképesztõ Hidratáló Diéta) fogyókúrás módszer 'mellékhatásaként' agyi károsodást szenvedett.

    Az 52 éves Dawn Page akkor érezte elõször, hogy baj van, mikor elkezdett hányni a diéta megkezdése után.

    Két hét múlva olyan súlyos epilepsziás rohamot kapott, hogy kórházba kellett szállítani, ahol az orvos megállapította, hogy veszélyes sóhiánya van.

  • Gyakran durvaság okozza a kisgyerekek csonttörését

    New York - A háromévesnél fiatalabb, csonttörés miatt kórházban ápolt gyerekek sok esetben a durva bánásmód áldozatai - állapította meg egy amerikai tanulmány.

    A Yale Orvosi Egyetemének tudósai a kórházban ápolt gyermekek adatbázisának (KID) adataiból indultak ki. Az adatgyûjtemény három periódusból, 1997-bõl, 2000-bõl és 2003-ból bocsátott ki adatokat az Egyesült Államokban akut kórházi ellátásra szoruló gyermekek 80 százalékáról.